"A fogyatékos személyek nem jótékonykodás alanyai, hanem jogok birtokosai. A fogyatékos személyek nem beteg emberek, hanem saját sorsukért felelősséget vállaló, önálló személyek. Nem eltartottak, hanem munkaképes fogyasztók. Olyan emberek, akik nem igénylik, hogy sorsukról mások döntsenek, mert arra maguk is képesek. (...) Az önrendelkezés elve értelmében a fogyatékos emberek meglevő képességeik és lehetőségeik keretein belül szabadon rendelkeznek életük alakításáról. Az önállóság kiterjed a személyes mozgás, az idő, a tulajdon és a saját test feletti önrendelkezésre" - olvasható a 2007 óta érvényes, a magyar országgyűlés által elfogadott Országos Fogyatékosügyi Programban (OFT).
A program szerint ennek érdekében a "helyettes döntéshozatalra" épülő gondnokság helyett a "támogatott döntéshozatal" rendszerét kell kiépíteni. Ez azt jelenti, hogy az érintettek "saját döntéshozatalának, egyéni döntési képességétől függő" segítésére kell törekedni. Vagyis az eddigiekhez képest nem a gondnokság alatt élő helyett kellene dönteni, hanem segíteni a helyes döntés meghozatalában.
A 2007 óta eltelt négy évben az országgyűlés nem változtatott a gondnokság rendszerének szabályozásán annak ellenére, hogy az ENSZ szintén 2007-ben itthon is ratifikált Fogyatékosságügyi egyezményének egyik alapelve, hogy a fogyatékosok számára biztosított kell, hogy legyen "a veleszületett méltóság, az egyéni autonómia tisztelete, beleértve a saját döntés meghozatalának szabadságát és a személyek függetlenségét".
Az MDAC nevű, mentális betegségekkel élő embereket segítő szervezet szerint ma Magyarországon nincs alternatívája az emberi jogok korlátozását jelentő gondnokságnak azok számára, akik segítségre szorulnak az ügyeik vitelében, holott erre számos lehetőség lenne. Például egy támogató-segítő hálózat létrehozása vagy a betegek számára az előzetes jognyilatkozat lehetővé tétele. Ez olyan jognyilatkozat lehetne, amelyben az érintett nyilatkozik arról, hogy ha elveszíti belátási képességét, mi és hogyan történjen vele, és ki segítse az életét.
Majdnem megváltozott a rendszer
A 2009-ben, még az előző kormány által kidolgozott és végül az országgyűlésben is megszavazott új polgári törvénykönyv (Ptk.) sok szempontból megváltoztatta volna a szabályozást. Ennek alapján bíróság senkit sem helyezhetett volna többé kizáró vagy általánosan korlátozó gondnokság alá, hanem a "szükségesség-arányosság elvének" megfelelően csupán ügycsoportonkénti vizsgálat után korlátozhatta volna a cselekvőképességet.
Az új Ptk. előkészítése előtt nagy vita volt a támogatott döntéshozatalról és a gondnokság reformjáról - mondta az FB tanácselnöke, Kövesné Kósa Zsuzsanna. A jogvédők amellett érveltek, hogy a gondnokság jelenlegi formájában jogfosztottságot jelent, indokolatlanul korlátozza a munkához való és a szavazati jogot. A gyámhivataloknak az egyeztetéseken részt vevő képviselői pedig a gondnokság óvó-védő funkcióját és szükségességét hangsúlyozták.
A törvénykönyvet végül nem lehetett átültetni a gyakorlatba, mert az Alkotmánybíróság - a felkészülési idő rövidségére hivatkozva, tehát a gondnokságra vonatkozó passzusoktól függetlenül - megsemmisítette az azt hatályba léptető törvényt, így a gondnokság szabályozása változatlan maradt. Az új kormány új kodifikációs bizottságot állított fel, hogy az dolgozza át az elbukott Ptk.-t. Ez a bizottság úgy döntött, hogy a gondnokságra vonatkozó újításokat nagy részben meg fogja tartani, legalábbis azokat az elemeket, amelyek "valóban az érintettek érdekeit szolgálják". A koncepció egyes részeit várhatóan még a nyáron társadalmi vitára bocsátják, a tervezet ősszel kerülhet a kormány elé.
Nem szüntetnék meg a kizáró gondnokságot
Székely László, az új Ptk. megalkotásáért felelős miniszteri biztos kérdésünkre közölte, a készülő tervezetben önálló részt kap majd a cselekvőképesség és a gondnokság kérdése. "A cselekvőképesség korlátozására csak akkor kerülhet sor, ha az érintett személy jogainak védelme a cselekvőképességet nem érintő más módon nem biztosítható" - jelentette ki. Beépítik a tervezetbe az előzetes jognyilatkozat lehetőségét, a támogatott döntéshozatal elvét, a cselekvőképesség kizárólag ügycsoportokra való korlátozását, a gondnokság kötelező felülvizsgálatát és azt is, hogy jogvédő szervezetek jelölhessenek ki gondnokot.
Ugyanakkor a kizáró gondnokságot nem szüntetnék meg, hanem a "teljes korlátozás" formájában fenntartanák. Erre azonban csak akkor lenne lehetőség, ha "az érintett személy jogainak védelmére a cselekvőképesség részleges korlátozása nem elégséges", vagyis beépítenék a szükségesség és arányosság elvét. Székely szerint jelenleg valóban nagyon magas a kizáró gondnokság alatt állók száma, ezért ennek feltételeit mindenképpen szigorítani kell. A fenntartása szerinte például olyan esetekben lehet indokolt, mint a tartós kómás állapot vagy egyes pszichés betegségek. Azt nem részletezte, hogy milyen pszichés betegségekről lehet szó, és milyen súlyos állapot teszi szükségessé a teljes korlátozást.
A gondnokság alá helyezés feltétele lenne Székely szerint a jövőben a belátási képesség csökkenése mellett az egyéni és családi körülmények kötelező figyelembevétele. Vagyis csak akkor kerülhetne valaki gondnokság alá, ha ezen a téren is problémák mutatkoznak. Székely szerint általában vagyoni ügyekben a leginkább indokolt a segítség.
"A jogfosztás tiszta eszköze" Az MDAC állásfoglalása szerint a szavazati jognak az alkotmányban rögzített megvonása a gondnoksági rendszer egyik legsúlyosabb hibája, amikor "az elméletben jogvédelmet szolgáló rendszer valójában a jogfosztás tiszta eszközeként működik". 2010 májusában a strasbourgi bíróságon emiatt Magyarország pert vesztett egy gondnokság alatt lévő férfival szemben, aki a szavazati jogának elvesztése miatt fordult bírósághoz. Az ítélet kimondta, hogy a gondnokság alá helyezett felnőttek szavazati jogának megvonása - amely a magyar alkotmányban is szerepel - ellentétes az Emberi jogok európai egyezményével, mert a cselekvőképességükben korlátozott vagy cselekvőképtelen emberek automatikusan elveszítik választójogukat, és erről még csak nem is értesítik őket. Az [origo] beszélt több gondnokság alatt lévő emberrel, akik azt mondták, hogy amikor elmentek szavazni, akkor derült ki, hogy nincsenek is a névjegyzékben. A szavazati jogra vonatkozó kérdésünkre a miniszteri biztos azt válaszolta, hogy a kérdésről nem az új Ptk. rendelkezik, hanem az új alkotmány. Ennek alapján a szavazati jog megvonása továbbra is lehetséges lenne, de nem automatikus, ebben a kérdésben is a bírónak kellene döntenie. Az új alkotmány 23. cikkének 6. bekezdése ugyanis így szól: "Nem rendelkezik választójoggal az, akit (...) belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt." |
A gondnokság rendszere jelenlegi formájában - amellett, hogy számos elhivatott gondnok és gyámügyi ügyintéző is részt vesz a működtetésében - a beteg, fogyatékos vagy idős emberek kirekesztettségét jogilag is bebetonozza, miközben kiszolgáltatottságukon csak egy bizonyos szintig képes enyhíteni. Bár a készülő új törvény számos eleme feltehetően átformálja majd a rendszert, a szavazati jog megvonásának lehetősége és a kizáró gondnokság fenntartása megmarad a régi struktúrából. Ha a jogi szabályozás átalakul is, kérdés, hogy a gyakorlatban hogyan valósítják meg, és megérzik-e majd a változást a gondnokság alatt élők.
Cikkünk a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet Oknyomozó Programjának támogatásával készült.