Rábólintott az Alstommal való megegyezésre a főváros, 2014-ig jönnek az új metrókocsik

Jóváhagyta a Fővárosi Közgyűlés azt a megállapodást, amelyet Tarlós István főpolgármester hozott tető alá a metrókocsikat gyártó francia cég, az Alstom vezérigazgatójával. Ha minden a megállapodás szerint alakul - melyet ezután aláírhat a BKV és az Alstom is -, és a cég képes beszerezni a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól a metrókocsik típusengedélyeit, 2014 első fél évében a 4-es metróvonalon is megindulhat a közlekedés.

Húszperces késéssel kezdődött csütörtökön a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülése, mert az utolsó pillanatban véglegesítették az Alstom francia metrógyártó céggel kötött megállpodás szövegét. A megállapodás-tervezetet 24 igen szavazattal elfogadta a közgyűlés, ezután a kettes és a négyes metró vonalára szánt kocsik sorsa már a Nemzeti Közlekedési Hatóságon és azon múlik, hogy az Alstom képes-e úgy átalakítani a már részben legyártott szerelvényeket, hogy azok a magyar hatóság szabványainak is megfeleljenek. A közgyűlési szavazáson három jobbikos képviselő, valamint Hanzély Ákos LMP-s képviselő tartózkodtak, a többiek megszavazták az indítványt.

A Tarlós István főpolgármester és Patrik Kron, az Alstom vezérigazgatója közötti tárgyalásokon kialakított megállapodás több, a főváros számára kedvező változást is rögzít - derül ki az előterjesztésből, amelynek melléklete a megállapodás-tervezet. Az Alstom belement például a korábbi szerződésben szereplő vis maior-klauzula törlésébe, amelynek értelmében a végleges típusengedély megszerzésének elmulasztása bizonyos feltételek teljesülése esetén vis maiornak minősül, vagyis nem a gyártó felelőssége. A megállapodás rögzíti azt is, hogy az Alstom a jövőben hibák, késések esetén 10 helyett 20 százalék kötbért fizet. A korábbi megállapodásban rögzített 50 százalékos előleg helyett a főváros csak 20 százalék előleget fizet a cégnek. A BKV semmilyen korábbi követeléséről és igényéről nem mond le a megállapodással, ha ilyen előfordul, választottbíróság fog dönteni.

Az eredeti szerződésben az Alstomnak 50 százalék előleget fizetett volna a BKV, ez most 10 plusz 10 százalékra csökkent. Az első 10 százalékot akkor fizeti ki a BKV, ha az Alstom megszerezte a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól (NKH) a felmentést a magyar szabványok alól. A második 10 százalékot pedig csak a típusengedély sikeres megszerzése. A metrókocsik árának további 70 százalékát a kocsik átvételekor, 10 százalékot pedig a sikeres üzembe állítás után fizetik ki.

A megállapodás hatályba lépésekor az Alstomnak azonnal új típusengedély-kérelmet kell benyújtania az NKH-hoz, úgy hogy az előző elutasító határozatban foglalt problémákat kijavította. A kocsik még ekkor sem fognak megfelelni a magyar szabványoknak, ezért kell az Alstomnak felmentést kérnie a szabványok alól. A magyar szabályok szerint a fékrendszernek nem kell pontosan megfelelnie a magyar szabványoknak, azt viszont a gyártónak be kell tudnia bizonyítani, hogy ugyanolyan biztonságos a berendezés.

Emellett az Alstom kötelezettséget vállal arra, hogy a megállapodás megkötésétől számított

- 300 napon belül megszerzi a kettes metróvonalra szánt szerelvények típusengedélyét,
- 330 napon belül szállítja az első szerelvényt a kettes metróvonalra,
- 548 napon belül pedig a kettes vonalra szánt többi szerelvényt is szállítja.
- 548 napon belül megszerzi a négyes metróvonalra szánt szerelvények típusengedélyét,
- 750 napon belül szállítja és átadja a BKV-nek az összes, a négyes metróvonalra készült szerelvényt.

Az előlegre és a teljesítési biztosítékra újabb bankgaranciákat kap a BKV, de ebben az esetben már magyar banktól kapja, és ha vita van, magyar bíróság fog dönteni róla. A megállapodás egy másik pontja szerint ha az Alstomnak három hónap alatt nem sikerül megszereznie a felmentést a magyar szabványok alól, akkor fel lehet mondani a szerződést. A szerződés akkor is felmondható, ha az Alstom bármelyik határidőt hatvan nappal túllépi.

Ha minden a terv szerint alakul, 2014 első félévében megindulhat az utasszállítás a 4-es metró vonalán - olvasható az előterjesztésben.

"Nincs garanciánk arra, hogy az Alstom megszerzi a típusengedélyeket. Ha ez nem történik meg, a közgyűlés és a város vákuumba kerülhet" - fogalmazott Tarlós a közgyűlésben a szavazás előtt. Ebben az esetben új tendert kell indítani, és nem tudni, hogy ez mennyi ideig tart - mondta, hozzátéve, hogy a főváros részéről minden tőlük telhetőt meg kellett tenniük. Csak ebben az esetben tudják elkerülni a kritikákat Tarlós szerint.

Tarlós a közgyűlés ülésén azt mondta, a főváros nem fog beleszólni a Nemzeti Közlekedési Hatóság munkájába, de jelezte, hogy "most már minden annak függvényévé válik, hogy az Alstom tud-e engedélyt szerezni". Az Alstommal folytatott tárgyalások során fontos volt Tarlós szerint, hogy a "hatóság tekintélyére vigyázzunk", és az új megállapodást "politikailag is meg kell védenünk". A főpolgármester szerint a közvélemény előtt is bizonyítani kell, hogy rendben mennek a dolgok. Többek között azért kért nyílt ülést a megállapodás tárgyalására, mert "közérdekű szerződésről van szó".

A szavazás előtt felszólaló ellenzéki képviselők nagy eredménynek értékelték a megállapodás létrejöttét. Tüttő Kata szocialista képviselő nem fogamazott meg kritikát, csak annyit mondott, hogy az MSZP-frakció támogatni fogja a megállapodást.

A BKV igazgatótanácsa csütörtökön egyhangúlag támogatta a megállapodás-tervezetet - jelentette be Tarlós. Ez is feltétele volt annak, hogy a megállapodás hatályba lépjen. A főpolgármester szerint a tárgyalások közben folyamatosan tájékoztatták Orbán Viktor miniszterelnököt a helyzetről, és Orbán személyes megbízottja végig jelen volt az Alstommal tárgyalásokon.

Ugyanakkor a nemzeti fejlesztési minisztert hat alkalommal keresték meg eddig az Alstom-ügy miatt, választ azonban nem kaptak - mondta a főpolgármester. Tarlós az ülésen megjegyezte, reméli, annak ellenére, hogy a miniszter hallgat, azért figyelemmel kíséri az ügy alakulását. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyeli az NKH munkáját. Az NKH eddig nem nyilvánult meg az ügyben, az [origo] múlt heti megkeresésére azt mondták, egyelőre nem akarnak nyilatkozni, annak ellenére, hogy Tarlós előzőleg egy sajtótájékoztatón megjegyezte, az NKH "hallgat, mint a sült hal".

A BKV tavaly október 20-án bontotta fel az Alstommal a még 2006-ban kötött szerződést, amelyet még 2006-ban a 2-es és a 4-es metróra szánt szerelvények gyártására kötöttek. A felmondás oka az volt, hogy az Alstom nem szerezte meg határidőre a szerelvények gyártásához szükséges típusengedélyt. A szerződés felmondása a most született megállapodás alapján semmis, miután "a felek a szerződéseket a megállapodás hatálybe lépésével 2006. május 30-ától hatályosnak tekintik".

Tarlós István sajtótájékoztatóján elmondta, a fővárosnak ez volt a maximális siker, amit el lehetett érni. Az egyik legnagyobb eredménynek tekinti, hogy az Alstom vállalta, végrehajtja a szükséges módosításokat a kocsikon.

Patrik Kron, az Alstom vezérigazgatója július 21-én érkezik Magyarországra Patrick Kron, hogy aláírja a szerződést a BKV vezérigazgatójával. Ahhoz, hogy a megállapodás hatályba lépjen, a dokumentumot még ellen kell jegyeznie a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek, és a KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt.-nek.

Az Alstom-ügyről szóló összes cikkünket megtalálja itt, a megállapodás létrejöttének körülményeiről pedig itt tájékozódhat.