Egy szlovák nő és ázsiai üzletek - milyen közös titkaik vannak Szilvásyéknak?

Két elvarratlan külföldi szál is maradt abban a csalási ügyben, amelyhez valamilyen köze volt a múlt héten kémkedéssel meggyanúsított titkosszolgálati vezetőknek és Szilvásy György korábbi titokminiszternek is. A titkosszolgálatokkal együttműködő Egymásért Alapítvány Pozsonyban működtetett egy tisztázatlan feladatú irodát, és állítólag rendőri vezetőkig érő ázsiai vámcsalásokról is tudomásuk volt.

"Vakvágány" minden eddigi találgatás a múlt héten őrizetbe vett korábbi titokszolgák ügyében egyikük ügyvédje szerint. Szilvásy György korábbi titokminisztert, illetve a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH, ma Államvédelmi Hivatal) két korábbi vezetőjét, Galambos Lajost és Laborc Sándort a múlt héten vették őrizetbe kémkedés gyanújával (Laborcot bűnpártolással gyanúsítják).

Mivel a gyanúsítások mögött álló ügy minősítése szigorúan titkos, és az ügyet megvitató parlamenti bizottság ülése 2089-ig nem is nyilvános, hivatalos információkat egyelőre nem lehet tudni róla. A három gyanúsított védői is hallgatnak azon túl, hogy közölték, milyen bűncselekménnyel gyanúsítják védencüket, illetve úgy beszélnek a gyanúsításokról, mint összefüggő ügyekről. A titkolózás miatt eddig számos találgatás jelent meg. Egy orosz hírportál például a korábbi szt tisztek és az oroszok ellen irányuló akciónak nevezte a történteket, az Index Mol-részvények eladásával, a Magyar Nemzet pedig az Egymásért Egy-másért Alapítvány ügyével hozta összefüggésbe a történteket.

Bár súlyos, állam elleni bűncselekmények gyanújáról van szó, az ügyészség indítványaival ellenétben egyik gyanúsított esetében sem látta indokoltnak a bíróság az előzetes letartóztatást: Galambost ugyan házi őrizetbe helyezte, Laborcot és Szilvásyt viszont szabadon engedte (hármuk rövid portréját, és pályájuk közös pontjait itt megismerheti).

Külföldi kémek segítői is gyanúsíthatók kémkedéssel

Az összes találgatás közül csak az Egymásért-ügyről vannak nyilvánosan elérhető, többé-kevésbé részletes dokumentumok. Az alapítvány tevékenységét és az NBH-val, azaz a titkosszolgálatokkal való kapcsolatait külön parlamenti vizsgálóbizottság kutatta. A 2007 végén, 2008 elején működő bizottság előtt meghallgatottként mindhárom mostani gyanúsított megfordult, egyikük személye közvetlenül, ketten pedig közvetve kapcsolhatók az alapítványhoz.

Ráadásul Földesi-Szabó Lászlónak, az Egymásért-ügy főszereplőjének ügyvédje tavaly decemberben azt mondta az [origo]-nak, hogy védence örülne, ha felmentenék titoktartási kötelezettsége alól, mert az "fordítana az ügyének menetén". Földesi ekkor még szökésben volt, de június elején előállították. Nem tudni, hogy az első fokon hét év börtönre ítélt férfi vallomásában mi szerepelt, de nem sokkal később, június közepén elfogták az ügy egy másik fontos szereplőjét, Jakubinyi Róbertet. Ezt követte néhány hét múlva sorozatban Galambos, Szilvásy, majd Laborc meggyanúsítása.

Az ügyben az [origo] több külföldi szálat is talált a vizsgálóbizottsági jegyzőkönyvekben és a végül elkészült jelentésben. Ennek azért lehet jelentősége, mert kémkedni - amivel Galambost és Szilvásyt is gyanúsítják - a büntető törvénykönyv szerint csak "idegen hatalom vagy idegen szervezet részére" lehet, hírszerző tevékenységgel. A kémkedés minősítés független attól, hogy a megszerzett adat eljut-e a céljához. Olyan adatról van szó, amely felhasználható Magyarország ellen, így idegen kézbe jutása külső fenyegetést jelent. A bűnpártoló - ez a Laborc elleni gyanú - a törvény szerint olyan ember, aki segít az elkövető menekülésében, igyekszik meghiúsítani a büntetőeljárás sikerét, esetleg közreműködik "a bűncselekményből származó előny biztosításában".

Az Egymásért volt a háttér

Az Egymásért alapítványt, amelynek feladata elvben különféle rászorulók segítése volt, 2007-ben kezdte vizsgálni a pénzügyőrség, a gyanú az volt, hogy az alapítvány több mint egymilliárd forintos vámcsalást követett el (az alapítvány sztorijáról itt és itt olvashat bővebben). A Földesi-Szabó László vezette alapítvány kuratóriumában és alapítói között számos titkosszolgálati kötődésű ember volt. Az ügy kirobbanása után nem sokkal, és részben emiatt mondott le az NBH vezetéséről Galambos Lajos, a parlamenti bizottsági vizsgálat idején Laborc Sándor vezette a szervezetet, és mindkettejük főnöke Szilvásy György miniszter volt.

Az alapítványt 2004-ben eleve titkosszolgálati közreműködéssel hozták létre, "Nagy Lajosnak, a Belügyminisztérium III-as Főcsoportfőnőkség egykori vezető beosztású munkatársának, a Nemzetbiztonsági Hivatal első főigazgatójának az ötlete alapján és kezdeményezésére" - olvasható a parlamenti vizsgálóbizottság 2008 elejére elkészült jelentésében. Az NBH egyik célja "bizonyos ázsiai gazdasági törekvések feltárása, illetve az ehhez kapcsolódó vámjogszabályok kijátszásának, működésének a megismerése, (...) az NBH ezen a területen végzett tevékenységének, műveleti lépéseinek bizonyos hátterét az Alapítvány irányítói biztosították".

Földesi-Szabó László állandóan titoktartási kötelezettségére hivatkozott
a vizsgálóbizottsági meghallgatásán

Az alapítvány létrehozója Földesi-Szabó László és Jakubinyi Róbert fia volt, mindketten kapcsolatban álltak az NBH-val. Ők ketten, és Nagy Lajos - aki 2006-ban elhunyt - bizalmi kapcsolatban voltak, Jakubinyit az ügyben eljáró bíróság az egykori NBH-főnök "rendszerváltás előtti kapcsolatának" nevezte. Földesi-Szabó a bizottság meghallgatásakor barátjának nevezte Jakubinyit. Ők hárman szervezték az alapítvány munkáját, a működtetők "széleskörű kapcsolati rendszerükből adódó lehetőségeket az NBH rendelkezésére kívánták bocsátani". Jakubinyit június közepén fogták el Ausztriában, a Magyar Nemzet szerint azzal gyanúsítják, hogy oroszok strómanjaként vásárolt, majd játszott idegen kézre több milliárd forint értékű Mol-részvényt. Földesi-Szabót pedig, aki egy korábbi tárgyalásáról kisétálva tűnt el, nem sokkal korábban állították elő.

Csak feltételezni lehet, hogy a két letartóztatás valamilyen formában kapcsolatban áll a volt titkosszolgálati vezetők elleni gyanúsításokkal, ezt ugyanis az [origo] által megkérdezett szereplők, bizottsági tagok nem erősítették meg. Szintén a Magyar Nemzet írta az információ forrásának megjelölése nélkül, hogy az első fokon hét év börtönre ítélt egykori nyomozó, Földesi-Szabó az elmúlt napokban olyan vallomásokat tett, amelyek kapcsolódhatnak a Galambos elleni eljáráshoz.

Kényes adatokról beszélt Galambos

Az alapítvány kuratóriumába 2006-ban bekerült előbb Gyarmati György ügyvéd, az NBH alkalmazottja és Simon Ibolya, aki az NBH nyugalmazott munkatársa volt. Később Galambos Lajos is kuratóriumi tag lett. A bizottság elé idézett Galambos a vizsgálati jelentés szerint úgy értékelte, hogy az alapítvány segítségével megszerzett, vagy tőle származó információk "nagyszámúak, egyértelműen pozitívak és olyan rendkívül kényes adatokat tartalmaztak, amelyek a rendvédelmi szervek működésére, személyi és vezetői állományára vonatkoztak". Az NBH "bizonyos műveleti területen végzett munkáját az alapítványon keresztül próbálta leplezni" a jelentés szerint, és 2007-ben még jelentős összegű szerződést is kötött az alapítvánnyal.

A bizottsági meghallgatásokon az is kiderült, hogy amikor az Egymásért-ügyben elkezdődött a titkos nyomozás, Galambos találkozókat kért az ORFK akkori vezetőjétől, és a VPOP főparancsnokától is, és személyesen érdeklődött a helyzetről. "A tábornok úr kifejezetten kijelentette, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalnak nincs köze olyan módon ehhez az alapítványhoz, hogy az egy fedővállalkozás lenne" - emlékezett vissza Bencze József akkori rendőrkapitány.

Galambos Lajost és Gyarmati Györgyöt zárt ülésen hallgatta meg az Egymásért-ügyet vizsgáló bizottság 2007-ben.
Mindketten az NBH-hoz kötődtek, egyben az alapítvány kuratóriumi tagjai voltak

Az alapítványhoz Galamboson túl Szilvásy György is kötődik, két testvérén keresztül: a BM-kórház egyikük igazgatósága idején kapott nagy összegű támogatást az alapítványtól, másikukat pedig - egy grafológust - alkalmazta az alapítvány, a bizottság ezt politikai kapcsolatépítésnek értékelte. Bár a meghallgatásukon mindhárman azt mondták, egymástól függetlenül kerültek kapcsolatba a szervezettel, Földesi-Szabónak a korábbi miniszter grafológus testvérének segítségével sikerült találkoznia Szilvásy György miniszterrel. Földesi-Szabó nem volt hajlandó megmondani, hogy a találkozón miről volt szó, Szilvásy csak annyit mondott a bizottsági tagok kérdéseire, hogy az alapítvány tevékenységéről beszélgettek. Laborc Sándor lényegében semmiről nem volt hajlandó beszélni a bizottság előtt, csak azt ismételgette, az alapítvány vezetőivel az NBH-nak jelenleg - azaz 2007 végén, a meghallgatása időpontjában - nincs kapcsolata.

Egy nő a szlovák titkosszolgálat szolgálatában

A jelentésben szereplő megállapítások között és a vizsgálóbizottsági jegyzőkönyvekben, illetve az alapítvánnyal kapcsolatba hozható emberek körül több, külföldre vezető szál is felbukkan. Az alapítvány szlovákiai tevékenységét a vizsgálóbizottság egyik ülésén a testületet vezető Demeter Ervin fideszes képviselő hozta szóba. Azt mondta, eljuttattak hozzá egy olyan információt, amely egy cégkivonaton alapul, és amely felvet számos nemzetbiztonsági kérdést. Az alapítványnak ugyanis volt egy kirendeltsége Pozsonyban, és Ukrajnában is tervezte egy másik iroda megnyitását. A pozsonyi kirendeltséget egy Hedviga Samirova nevű nő vezette.

"A hozzám eljutott információ szerint az alapítvány ottani képviselője és az ő élettársa a szlovák szolgálat műveleti tisztjei voltak" - mondta Demeter. "Ha felütjük az élettárs nevét a Cégközlönyben, akkor számos, a világ minden pontján bejegyzett East Point Holdings nevezetű cégcsoportot találunk. A cégcsoportról azt feltételezik, hogy a Jugoszlávia elleni embargó kijátszásában létrehozott cégcsoport. Az élettárs által ügyvezetett cégcsoportnak gazdasági társasága van ugyanazon névvel, tehát a cégcsoport tagjaként Cipruson, Kínában, Szerbiában, Romániában, Budapesten, Kijevben, Londonban, Milánóban, Moszkvában és Teheránban" - folytatta a politikus. A cégcsoport honlapja szerint a legtöbb cégük Szerbiában van, de van képviseletük a felsoroltakon kívül az Egyesült Államokban is. Foglalkoznak sok mindennel: fémáruk kereskedelmével, gabonatárolással, folyami szállítással és ingatlanforgalmazással is.

Laborc minden kérdést kikerült a meghallgatásán.
A képen Demeter Ervinnel, a vizsgálóbizottság elnökével az ülés előtt

Erről Laborc a meghallgatásán nem mondott semmit, az alapítvány jogásza, Simon Ibolya pedig csak annyit árult el, hogy valóban létezik egy iroda Pozsonyban. Hogy az irodában pontosan milyen tevékenység zajlott, arról senki nem akart beszélni. Földesi-Szabó azt mondta, ez részben "zárt ülési téma", de azt megjegyezte, hogy az irodavezetőt Nagy Lajos volt NBH-főnökön keresztül találták, az ő "ismeretségi körébe" tartozott.

Amikor Földesi-Szabót a bizottság az alapítvány tevékenységének lényegéről faggatta, ő így válaszolt: "a megalakulásának az igazi, mélységes tartalmáról sajnos nem tudok itt most nyilatkozni, és (...) mélységében ilyen fórumon nem tudok nyilatkozni az alapítványunk és a Nemzetbiztonsági Hivatal közötti kapcsolatról". Az NBH-s múltú kuratóriumi tagokra utalva azért megjegyezte: "Ezek az emberek mind feddhetetlen életűek, és megtették azt, amit megkövetelt a haza."