Mit csinálnak? - a Nefmi nagy ügyei

A kormány törvényalkotási menetrendje ősszel 63 törvényjavaslat benyújtásával számol, közülük négyet terjesztene be a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi). A javaslatok között több olyan jelentősebb tervezet is van, amely átalakítaná az egészségügyi, illetve az oktatási rendszert.

Felsőoktatás

A kormány szándékai szerint már tavasszal be kellett volna nyújtani a parlamentnek az új felsőoktatási törvényt, ehhez képest a végleges változat még nem készült el. A jogszabály megalkotásának viszont több olyan mozzanata is nyilvánosságra került, amelyet az oktatási államtitkárság nem a nyilvánosságnak szánt. Kiszivárgott például egy olyan variáció, amely egyetembezárásokkal is számolt. Nyilvánosságra kerültek annak az áprilisi kormányülésnek a részletei is, ahol Orbán Viktor kormányfő indulatosan kritizálta a felsősoktatási törvény tervezetét. A javaslat legfrissebb változata pedig augusztus elején azért nem vette napirendre a döntéshozatalban fontos szerepet betöltő közigazgatási államtitkári értekezlet, mert nem születtek meg időben a szükséges politikai döntések.

Közoktatás

Csúszik az államtitkárság a közoktatási törvénnyel is, amelynek a kidolgozása közben Hoffmannék a Nemzetgazdasági Minisztériummal is vitába keveredtek. A legélesebb ellentét az intézmények fenntartása és a pedagógusok foglalkoztatása miatt alakult ki a két tárca között. A kistelepülési alsó tagozatok működtetését az oktatási államtitkárság például csak ott venné el az önkormányzatoktól, ahol a település erre önerőből képtelen, a gazdasági tárca viszont minden intézménytípusnál az állami tulajdonba vételt sürgeti. Vita folyt a pedagógusok foglalkoztatásával kapcsolatban is: míg a gazdasági tárca az alapítványi iskolák tanárainak kivételével egységesen állami alkalmazottakká minősítené a pedagógusokat, az oktatási államtitkárság az egyházi intézmények foglalkoztatottai esetén aggályosnak tartják ezt.

Egészségügy

Októberben kerül az országgyűlés elé az a törvénytervezet, amely a kormány tervei szerint átalakítaná az egészségügyi rendszert. Az úgynevezett Semmelweis-terv szerint nagytérségi egységekre épülő intézményrendszer jönne létre az egészségügyben. Fideszes források szerint a párt parlamenti frakciója kritizálta a koncepciót, többek között azért, mert az előző MSZP-SZDSZ-es többségű kormány is hasonló koncepcióban gondolkodott, ráadásul a Gyurcsány-kormány a létrejövő nagytérségeken az egészségügyi ellátás megszervezést magánbiztosítók kezébe adta volna. A Fidesz-frakció néhány tagja szerint kellemetlen, hogy a Szócska-féle terv még ha feltételesen is, de megteremtheti annak a lehetőségét, amit ellenzékben keményen bírált a Fidesz. A Nefmi viszont határozottan tagadja, hogy szó lenne erről. A Semmelweis-terv bevezetné az egészségtelen élelmiszerek népegészségügyi adóját, a hamburgeradót is, amelyet a tervek szerint az egészségügyi dolgozók bérének növelésére fordítanak. A tervezet része az is, hogy a fővárosi kórházak állami tulajdonba kerülnek.