Ahova már faxot sem lehet küldeni - miért jutott a csőd szélére Pest megye?

Kifizetetlen tankönyvek, kikapcsolt gáz, megnémult hivatali telefon és magukra hagyott nevelőszülők. Ez csak néhány jele annak, hogy a működésképtelenség határára került az ország legnagyobb megyéjének önkormányzata. Az MSZP képviselője beismeri: 2006 után politikai okokból vették brutálisan vissza az önkormányzatoknak járó pénzeket, a közgyűlés fideszes elnöke nem ad magyarázatot arra, hogy a megye miért fogadott el megvalósíthatatlan költségvetéseket. Az egyelőre nem világos, hogyan fogja bárki is megmenteni az eladósodott megyét. Az [origo] utánajárt a mélyrepülés történetének.

"Kifogytunk, és nincs tovább türelem" - mondta haragosan az [origo]-nak egy Pest megyei asszony, aki két állami gondozott gyereket nevel, és akinek már körülbelül százezer forinttal tartozik a megyei önkormányzat. Szerinte náluk a gyerekek még nem éreznek semmit az anyagi problémákból, és mivel egy kis faluban élnek, és tartanak állatokat, az élelmiszerre sem lesz gondjuk, de ismer olyan családokat, ahol már nagy baj van, filléres gondok vannak. Az iskolakezdés viszont már nekik is nehéz lesz - tette hozzá, miközben az udvaron a kisebb gyerek már az iskolára készülve az írást gyakorolta.

A csőd szélére került Pest megyei önkormányzat augusztus elején fizette ki a nevelőszülők júniusi nevelési díját (ez havonta, gyermekenként 15 ezer forint), a gyerekek ellátására szánt ellátmánynak (havonta, gyermekenként 42 ezer forint) pedig júliusban csak a felét folyósították. "Nem kérünk mi semmi mást, csak azt, ami jár" - mondta az asszony, aki a gyerekek érdekében kérte, hogy se a nevét, se a lakhelyét ne írjuk le.

"Ezeket a gyerekeket azért emelték ki a családjukból, mert nagyon rossz szociális körülmények közt éltek. Erre most az önkormányzat előidézi ugyanazt a helyzetet. Most majd hová viszik őket, Brüsszelbe?" - tárta szét a karját a nevelőszülő, aki szerint ígéretet kaptak, hogy augusztus 31-ig megkapják a járandóságukat. Azt mondta, ha a határidő lejárta után sem jutnak a pénzükhöz, akkor a gyerekekkel együtt elindul Budapestre tiltakozni.

Jogilag még nincs csőd

A Pest megyei önkormányzat ugyanakkor nem csak a nevelőszülőknek tartozik: március óta nem ad ebédet a középiskolákban a közétkeztetésre szerződött HunGast Kft., az önkormányzat még tavalyról 50 millió forinttal tartozik a tankönyvterjesztőknek, több iskolában kikapcsolták a gázt. Pénteken a közgyűlésben egy jobbikos képviselő pedig azon élcelődött, hogy az aszódi polgármester nem tudott faxot küldeni a megyeházára, mert ott kikapcsolták a telefont. A megyei önkormányzat vezetékes telefonszámát pénteken valóban hiába hívtuk, azon a "tárcsázott szám nem hívható" üzenet jelentkezett. Az önkormányzat honlapjának tájékoztatása szerint azonban a telefonközpont alrendszerének cseréje miatt voltak elérhetetlenek a számok augusztus 29-ig. (Ez az utóbbi információ korábban nem szerepelt cikkünkben, a tévedésért olvasóink és az érintettek elnézését kérjük).

A legtöbb intézményt (köztük két kórházat) fenntartó megye az utóbbi hónapokban már csak úgy tudta kifizetni a dolgozók bérét, hogy a kincstár minden hónapban kiegészítette az önkormányzatnak járó normatív támogatást, és közvetlenül utalta a pénzt az alkalmazottaknak. Ez a kiegészítés - fél év alatt 498 millió forint - azonban olyan támogatás, amelyet vissza is kell majd fizetni. Júliustól már az illetékbevételeket és a személyi jövedelemadó önkormányzatnak járó részét is hozzáteszik a normatívához, ebből fizetik a béreket. Így viszont dologi kiadásokra szinte semmi nem marad.

Bár a megyei önkormányzatok mindegyike rossz anyagi helyzetben van, eddig csak Heves megye kért önmaga ellen adósságrendezési eljárást, vagyis jelentett hivatalosan csődöt. A legnagyobb lakosságszámú Pest megye esetében is fennállnak ugyanakkor ennek feltételei. Az önkormányzatnak - egy, Szűcs Lajos fideszes közgyűlési elnök által Keller László MSZP-s képviselőnek írt levél tanúsága szerint - már áprilisban is több mint 800 millió forint 90 napnál régebben tartozása volt, ebben az esetben pedig a közgyűlésnek a helyzet rendezéséről, vagy a csődeljárás megkezdéséről kellene döntenie.

Szűcs Lajos, a megyei közgyűlés elnöke

Az [origo] szerette volna megkérdezni Szűcsöt egyebek mellett arról is, hogy miért nem kezdeményezte még az adósságrendezési eljárást, de az elnök elfoglaltságára hivatkozva nem kaptunk lehetőséget a beszélgetésre. Így cikkünkben korábbi nyilatkozatait, illetve a pénteki közgyűlésen elmondottakat idézzük.

2006-ban kezdődött

"Az elmúlt öt évben, 2006 óta az önkormányzattól több mint 14-17 milliárd forint került ilyen vagy olyan módon elvonásra" - mondta augusztus közepén az Inforádiónak Szűcs. Szerinte már a rendszerváltás óta folyik a megyei önkormányzatok kiüresítése, forrásaik elvonása, de a legnagyobb beavatkozás 2006-ban történt, amikor szerinte Lamperth Mónika akkori szocialista belügyminiszter meg akarta büntetni az egy kivétellel fideszes vezetés alá került megyéket.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2008-ban készült, a megyei önkormányzat 2005-2007 közti gazdálkodásáról szóló jelentése megerősíti, hogy 2006 után fordulat következett be: a személyi jövedelemadó helyben maradó részének csökkentése majdnem 1,8 milliárd, az illetékhivatal APEH-hez történő átadása pedig 2,2 milliárd forintot vett ki az önkormányzat zsebéből. Ezt 2009-ben, a Bajnai-kormány idején az áfaemelés súlyosbította, ami a kiadásokat növelte.

Az intézmények és a feladatok száma azonban nem csökkent, az önkormányzat folyamatosan hiánnyal küzdött. A gyermekvédelmi ellátásra például - mondta pénteken Szűcs - az önkormányzat évente 1,3 milliárd forintot kap az államtól, miközben a valódi költség évi kétmilliárd. 2006-ban az ÁSZ-jelentés szerint még csak 156 millió forint volt az önkormányzat hiánya, 2007-ben viszont már több mint 1,2 milliárd. A hiányt hitelből kellett pótolni, hiszen a megyei önkormányzatnak nincs adókivetési joga.

Politikai játszma

"Ez politikai döntés volt. Lehet, hogy hibás volt, de ennek az árát az MSZP már megfizette" - mondta az [origo]-nak a finanszírozás visszafogásáról Keller László, korábbi pénzügyi államtitkár, a megyei közgyűlés szocialista képviselője. Szerinte ugyanakkor az is politikai döntés volt a Fidesz részéről, hogy úgy tettek, mintha nem történt volna semmi. Hitelekkel, kötvényekkel igyekeztek kibírni 2010-ig, azt remélve, hogy majd a hiány növelésével megoldást találnak - mondta Keller, aki szerint Szűcs Lajos 2006 és 2010 között soha nem beszélt arról, hogy ellehetetlenülne az önkormányzat.

A Pest megyei önkormányzat nehéz anyagi helyzetéhez nagyban hozzájárult, hogy a Gyurcsány-kormány 2007-es egészségügyi reformkísérlete után jelentős összegeket költött az általa fenntartott, budapesti Szent Rókus kórház támogatására. A kórháztól ugyanis az akkori kormány elvette az összes aktív ágyat, amivel jelentősen csökkent a finanszírozás. Az önkormányzat négy év alatt több mint 1,5 milliárd forint támogatással és kölcsönnel tartotta a víz felett a kórházat.

Közben azonban a megye maga is kölcsönökre szorult: 2007-ben bocsátott ki először svájcifrank-alapú kötvényt, hárommilliárd forintért. Ennek türelmi ideje 2010-ben járt le, vagyis tavaly kellett megkezdeni a tőke törlesztését. Ezt 2008-ban három újabb, összesen ötmilliárd értékű kötvénykibocsátás követte, ezek türelmi ideje az idén járt le. A napi kiadásokra emellett több mint hatmilliárdos folyószámlahitelt és 700 millió munkabérhitelt vettek igénybe.

Az összes adósság 2010. december 31-én - a költségvetési rendelet melléklete szerint - meghaladta a 15 milliárd forintot, amibe viszont még nem számolták bele a svájci frank erősödése által okozott többletkiadást, a táblázatban csak a felvett összegeket adták össze. A bankok javára a hitelek fedezeteként több önkormányzati ingatlanra, köztük iskolákra is jelzálogot jegyeztek be.

Nem jött el a csoda

A 2010-es választások után az immár fideszes kormány nem növelte érdemben az önkormányzatok támogatását (az ellenzék szerint még csökkentette is, de a költségvetés bonyolult szerkezete miatt nehéz tisztán látni a kérdésben). Tavaly év végén Pest megye már négymilliárd forintot igényelt az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatási keretéből (ÖNHIKI), de csak 40 milliót kapott. Az idén 2,5 milliárdot kért, de eddig csak a visszatérítendő támogatást kapta a bérek kifizetéséhez.

Csanádi Gábor, a Jobbik frakcióvezetője szerint tavaly novemberben dobta vissza először a számlavezető bank az újabb hitelkérelmet, azóta vált válságossá a helyzet. Az [origo] a múlt héten pontos adatokat kért az önkormányzattól arról, mikortól és miért vált hitelképtelenné az önkormányzat, de mostanáig nem kapta meg azokat. Szűcs viszont az Inforádióban augusztus közepén azt mondta, elérték az éven belüli hitelfelvételi korlátot, ami miatt 3-4 milliárdos szállítói tartozást nem tudnak kifizetni.

Az önkormányzat a 2011-es költségvetést ennek ellenére úgy fogadta el, hogy abban egy 8,1 milliárdos lyuk tátongott, aminek fedezetéül a költségvetési rendelet szerint a közgyűlés "hitelfelvételt, illetve kötvénykibocsátást irányoz elő." A bevételi oldalon emellett feltüntettek 1,77 milliárd forintot, aminek ingatlanok értékesítéséből kellene befolynia, de a pénteken tárgyalt féléves beszámoló szerint ennek eddig csak 12 százaléka, 217 millió forint teljesült.

A helyzet februárban vált teljesen kezelhetetlenné, amikor az egyik legnagyobb beszállító, a közétkeztetést végző HunGast Kft. jelezte, hogy beszünteti a szolgáltatást, ha nem kapja meg a januárban és februárban esedékes 150-150 millió forintját, illetve a korábbról felhalmozódott további 470 millió forintot. Az önkormányzat a szolgáltatás fenntartása érdekében február végén jelzálog bejegyzéséhez járult hozzá az egyik legértékesebb, a II. kerületi Tárogató úton lévő ingatlanára. A cég azonban néhány nappal később a biztosíték ellenére felfüggesztette az étkeztetést 18 iskolában, majd a szociális intézményekben is.

Állítólag a kormány segít

"Egészen komoly tárgyalássorozaton vagyunk túl" - mondta a pénteki közgyűlésen az őt kérdőre vonó ellenzéki képviselőknek Szűcs Lajos, aki szerint már előkészítés alatt van egy olyan csomag, amely megoldja az önkormányzat gondjait. Részleteket nem árult el, de utalt arra, hogy a tervek szerint az állam venné át a megyei intézményeket. Szép Tibor főjegyző is erre utalt, amikor egy intézményvezetői pályázatokról szóló napirendnél azt mondta, hamarosan "fenntartóváltás lesz".

Az új önkormányzati törvény koncepcióját a kormány első olvasatban már jóváhagyta, és a megjelent vázlatos tervek szerint teljesen új feladatokat kapnak a megyei önkormányzatok (az eddig nyilvánosságra került információk szerint intézményfenntartás helyett területfejlesztési tanácsként működnének). A közgyűlés elnöke szerint ha állami kézbe kerülnek az intézmények, akkor azok "teljes konszolidációját" is végre kell hajtani, vagyis az államnak az adósságot is át kell vállalnia.

Szűcs augusztus közepén az Inforádióban azt mondta, már megállapodtak a miniszterelnökkel, az aláírás után életbe lép egy reorganizációs terv, és "az ÖNHIKI egy részét" a napi gondok megoldására tudják fordítani. Ennek az állítólagos megállapodásnak a részletei ugyanakkor nem ismertek, és amikor az ellenzéki képviselők pénteken azt kérdezték az elnöktől, hogy az önkormányzati rendszer átalakításáig miből fizetik a béreket, az étkezést vagy a nevelőszülőket, Szűcs csak annyit mondott, hogy minden intézményben igyekeznek fenntartani az ellátást, amihez állami segítséget kérnek.