A Nemzeti Eszközkezelő Társaság létrehozásáról szóló június 28-i kormányhatározat szerint a nemzetgazdasági és a nemzeti fejlesztési miniszternek július 31-ig kellett volna kidolgoznia a társaság működési feltételeit.
A szerda esti Magyar Közlönyben megjelent módosítás "azonnal"-ra változtatja a határidőt, és bővíti a miniszterek feladatait is. A két tárca vezetőjének nemcsak a működési feltételeket kell kidolgoznia, hanem javaslatot kell tenniük a kényszerértékesítésre kiválasztott lakások vételi árának meghatározására is.
A közigazgatási miniszter bevonásával a minisztereknek emellett augusztus 31-ig a kényszerértékesítésre váró lakások megvásárlásának szabályozását is össze kell hangolniuk a bírósági végrehajtás és a bírósági végrehajtáson kívüli értékesítés szabályaival, a belügyminiszter bevonásával pedig december 31-ig meg kell határozniuk a szociális családiház-építési program és az eszközkezelő működése közötti kapcsolódási pontokat .
"A határidő módosítása nem azt jelenti, hogy csúszna az eszközkezelő felállítása" - mondta az [origo] megkeresésére Kovács Zoltán kormányzati kommunikációs államtitkár. Állítása szerint csupán technikai módosításról van szó, július 31-ig nem a társaságnak kellett volna létrejönnie, csak a felállításra tett javaslatok határideje volt ez.
Arra kérdésre, hogy ezek szerint akkor nem érkeztek be időre a miniszterek javaslatai, Kovács Zoltán azt mondta: ez nem igaz, a kormány az elmúlt hónapban folyamatosan foglalkozott a kérdéssel, csak döntés nem született. "A társaság augusztus végére tervezett gyakorlati felállítása továbbra sincs veszélyben" - tette hozzá az államtitkár.
A módosítás további érdekessége, hogy az eszközkezelő által átvett lakások vételárának meghatározásával kapcsolatban a rendelet arra kéri a minisztereket, hogy azt úgy állapítsák meg, hogy igazodjon a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított hitelfedezeti értékbecslés aktualizált eredményéhez.
A Magyar Bankszövetség és a kormány május 30-án kötött megállapodásában ugyanakkor még az állt, hogy a megvásárolandó ingatlanokat az eredeti szerződéskori árnál jelentősen nyomottabb áron - Budapesten és a megyei jogú városokban a szerződéskori érték 55, egyéb településeken pedig 35 százalékért - venné meg az eszközkezelő - tudatta az MTI-vel Müller János, a bankszövetség vezető tanácsadója.
"Ez egy kiigazítás a megállapodáshoz képest. A rendelet arra kéri a minisztereket, hogy reális értékre tegyenek javaslatot, mert a kormány elejét akarja venni, hogy durván áron alul, "bagóért" adják el az ingatlanokat" - közölte Kovács Zoltán.
A határozatról Müller János az [origo]-nak azt mondta: nem értik a határozatot, mert ugyan "zene lenne a bankok füleinek", ha minél magasabb árat kaphatnának az árverezésre kerülő ingatlanokért, ennek kifizetése azonban az eszközkezelőnek, vagyis az államnak kerülne többe.
Orbán Viktor miniszterelnök először tavaly júniusban, első gazdasági akcióterve részeként jelentette be, hogy a kormány olyan szervezetet hoz létre, amely segít a bajba jutott lakáshiteleseknek.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a kormányfői bejelentés után augusztusra, majd augusztusban szeptemberre ígérte a koncepció kidolgozását, szeptember elején pedig azt ígérte, hogy a kormány október 15-éig benyújtja a parlamentnek az eszközkezelőről szóló tervezetet. Idén nyárig ennek ellenére teljes csend volt a szervezet felállítása körül, csak a Fidesz frakció egy júniusi frakcióülésén beszélt a miniszterelnök újra a kérdésről, majd pár napra rá Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára bejelentette, hogy nyár végére-őszre állhat fel a szervezet.
A kormány eredeti tervei háromlépcsős rendszerben képzelték az eszközkezelőt: első körben a hitelek átütemezésére, másodikban pedig állami hitelgarancia igénylésére lett volna lehetősége az adósoknak, a harmadik, utolsó fázisban pedig saját lakásukat vásárolta volna meg a társaság és azt visszabérelve, eredeti otthonukban élhettek volna tovább a bajba jutottak.