Hatalmas költséget vesz a nyakába a kormány az ócsai modellel

Csak az első nyolcvan ház felépítése legalább félmilliárd forintba kerülne az első becslések szerint az ócsai modell elindításakor, miközben hivatalos adatok szerint több mint 140 ezer embernek van súlyos elmaradása a jelzáloghitelekkel. A kezdeti költségeket megemeli az is, hogy a kormány alacsony rezsijű házakat akar, ezek építése azonban többe kerül. A belügyminisztérium 4-6 milliárdosra becsüli a program összköltségét, az első ütemet jövő márciusra fejeznék be.

Már augusztusban elindul a kormány szociáliscsaládiház-építési programja a Magyar Közlöny szerdai számában kihirdetett kormányhatározat szerint. A határozat egyelőre csak vázlatos terveket tartalmaz, de most már biztos, hogy a Belügyminisztérium kedden nyilvánosságra hozott ajánlásának megfelelően a kormány Ócsa határában akar bérlakásokat építeni a bajba jutott devizahiteleseknek.

A Belügyminisztérium kedden azt javasolta a kormánynak, hogy a Pest megyei Ócsa mellett elterülő állami földeken építkezzenek, minden házhoz 1000 négyzetméteres telket jelöljenek ki, hogy a nehéz helyzetű embereknek lehetőségük legyen gazdálkodásra is. A terv szerint a házaknak energiatakarékosnak kellene lenniük, hogy a rezsit alacsonyan lehessen tartani, az építkezésen közmunkások is dolgoznának, de arról nem árultak el semmit, hány házat terveznek.

Boltnak is lesz hely

A kormány szerdai határozata szerint első körben nyolcvan, összesen pedig "a tényleges igényeknek megfelelően" összesen ötszáz lakás megépítését tervezik. Az első ütem helyszínének Ócsát jelöli meg a határozat, de a szöveg nem zárja ki, hogy más településeken is induljon szociálislakás-építés. A szöveg szerint ennek feltétele, hogy "a település környezetében nincs üresen álló, használt, az építési költségnél alacsonyabb áron megvásárolható lakás", valamint az, hogy legyen akkora földterület, amelyre legalább nyolcvan házat fel lehet húzni.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete augusztusban azt közölte, hogy a június végi adatok szerint 142 358 jelzáloghitel-adósnak volt 90 napon túli tartozása, de a svájci frank árfolyamának erősödése miatt ez tovább nőhet.

Ócsa határában egy több száz hektáros állami terület fekszik, ebből a határozat szerint 66 hektárt adnának az új lakóparkhoz: az 50 hektárosra tervezett lakóövezet mellett 12 hektáron utak lennének, 3 hektár pedig "intézményterület" lenne. Az [origo] szerdai riportjából kiderül, hogy a kiszemelt földterület környezetében jelenleg szinte semmilyen infrastruktúra nincs, a környéken még bolt sincs, így várhatóan az új lakókat kiszolgáló intézményeket is telepítenének a telepre.

A korábbi terveknek megfelelően különböző alapterületű, 40-80 négyzetméteres házak épülnének, amelyeket "családmérettől függően" utalnának ki a bérlőknek. A házakat "alapvetően 1000 négyzetméteres" területű telkeken építenék fel, hogy lehetőséget adjanak a házikerti növénytermesztésre. A rendelet szerint a kormány felkéri a karitatív szervezeteket, hogy szükség szerint mentorálással segítsék a családok önfenntartóvá válását.

Alacsony rezsit akarnak

Orbán Viktor miniszterelnök még június elején beszélt először arról, hogy az állam "amerikai típusú technológiával" könnyűszerkezetű bérlakásokat építene Budapest környékén a fizetésképtelen devizahitelesek megsegítésére. A kormányhatározatban a könnyűszerkezetre való utalás konkrétan nem szerepel, a szöveg csak annyit ír elő, hogy a házak "alacsony rezsiköltséggel működtethető, energiahatékony technológiákkal" valósulnak meg. Korábban azzal érveltek a könnyűszerkezetes házak mellett, hogy ezzel a technológiával gyorsan fel lehet építeni a házakat, amelyek a célnak megfelelően energiatakarékosak.

A rendelet szerint az első ötszáz házból 80-100 darab 40 négyzetméteres lenne, a legnagyobb, 80 négyzetméteres lakásokból csak 20-25 darabot terveznek. A legtöbb ház (200-220 darab) 50 négyzetméteres lenne, épülne 80-100 60 négyzetméteres és 35-55 70 négyzetméteres új otthon is. Arról nincs szó a rendeletben, hogy minderre miből és mennyi forrás áll rendelkezésre, vagy hogy mennyit szán rá az állam.

"Minél alacsonyabb egy ház rezsije, minél energiatakarékosabbra építjük, annál drágábban lehet felépíteni" - mondta Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége könnyűszerkezet-építő tagozatának elnöke az [origo]-nak. Kárpáti szerint könnyűszerkezetes technológiával akár nettó 150 ezer forintos négyzetméteráron is fel lehetne építeni a házakat, bár ennyiből szerinte "nem igazán jó" minőségű házak készülhetnének. "Megfelelő, kellően energiahatékony" könnyűszerkezetes házat szerinte négyzetméterenként nettó 180 ezer forintért lehet építeni, bár megjegyezte, hogy ez nagyon sok tényező függvénye, ezért nehéz megbecsülni egy ilyen beruházás költségeit.

Ezekkel a négyzetméterárakkal számolva a kormányrendeletben meghatározott méretű lakásokat olcsóbb, kevésbé jó minőségben nettó 3,3 milliárd forintból, jobb minőségben pedig körülbelül 4,8 milliárd forintból építtethetné meg az állam. Az első ütemre betervezett nyolcvan lakás 530-770 millió forintba kerülne.

Ha az állam nem könnyűszerkezetes házak mellett dönt, akkor ennél valószínűleg még többet kell szánnia a bérlakásokra. Kolontáron és Devecserben a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak új, hagyományos építésű házait a szerződés szerint négyzetméterenként nettó 240 ezer forintos áron építette meg a közbeszerzésen nyertes cég. Ezzel az árral számolva a kormányhatározatban szereplő házakat 5,3-6,4 milliárd forintból lehetne felépíteni, és az első körben építendő 80 ház is körülbelül egymilliárd forintba kerülne.

A kormányrendelet azt is meghatározza, hogy a szociális lakásépítési programnak lehetővé kell tennie közfoglalkoztatás vagy "saját munka" igénybevételét. Kárpáti szerint ez is behatárolhatja azt, hogy milyen technológiával épülnek majd fel a házak, mert a könnyűszerkezetes házak építése precíz szakmunkát kíván, legfeljebb a terep előkészítésénél, az árokásásnál vagy festésnél lehetne képzetlen embereket bevonni a munkába, de szerinte más technológiákra is igaz, hogy a közmunkások bevonása "nem fogja gyorsítani a kivitelezést".

Kell út, óvoda és bölcsőde is

Ezek a becslések csak a házak felépítésének költségével számolnak. Az államnak ezen kívül költenie kell a területrendezésre, a házak környezetének kialakításra, a telkek közművesítésére, a kiszolgáló intézmények és az utak megépítésre is, azaz a beruházás ennek a többszörösébe is kerülhet. Igaz, a lakásba beköltözők bérleti díjat fizetnének, ennek mértékéről azonban még nincsenek információk. A programról szóló csütörtöki sajtótájkoztatón csak annyit közöltek, hogy erről az állami eszközkezelő fog majd dönteni.

A kormányrendelet szerint a lakások felépítésén és az úthálózat kialakításán túl bővíteni kell az általános iskolát, fejleszteni a helyi óvodát, a bölcsődét és a szolgáltatóközpontot is. A szükséges fejlesztések részleteiről Ócsa polgármestere csütörtökön délután is egyeztetéseket folytat a Belügyminisztériummal.

A beruházás lebonyolításával és műszaki ellenőri feladataival a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.-t bízta meg a kormány. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában lévő állami cég 2007-es alapítása óta honlapja szerint több nagy, elsősorban sporthoz kapcsolódó beruházás lebonyolítója volt, ezen kívül a BMSK a tulajdonosa a Papp László Sportarénának és a Magyar Sport Házának is.

Idén 775 millió, az összköltség 4-6 milliárd lehet

Idén a Belügyminisztérium költségvetéséből 775 millió forintot fordíthatnak a lakásépítésekre - mondta az [origo] kérdésére Szaló Péter, a Belügyminisztérium területrendezési és építésügyi helyettes államtitkára a programról tartott sajtótájékoztatón csütörtökön. Szerinte ez a program előkészítését: a közművek kiépítését és a tereprendezést fedezi. Szaló szerint a teljes szociális családiház-építési program költségét 4-6 milliárd forintra becsülik, de ez függ a jövő évi költségvetéstől, és attól is, hogy mennyi házra lesz igény.

A területen 500 ház felépítését tartják megvalósíthatónak, de első ütemben 80 házat építenének fel, amelyeket március végére fejezhetnek be.

Az [origo] kérdésére, hogy milyen technológiával kiviteleznék az épületeket., a helyettes államtitkár elmondta, a közbeszerzés során nem írhatják elő, a technológiát, de arra fognak törekedni, hogy gyorsan és olcsón felépíthető házak legyenek, és a kivitelezés során minél több közmunkást tudjanak alkalmazni.

Arról is megállapodott a minisztérium a helyi polgármesterekkel, hogy az első ütemmel párhuzamosan bővítik a bölcsödét és az óvodát is, amihez hozzájárul az állam is. Ha több ház is épül, akkor az iskolát is bővítik - mondta Szaló, hozzátéve, hogy az első ütemmel egyidejűleg ezen kívül bicikliutat építenek az ócsai vasútállomásig, megoldják, hogy legyen iskolabusz, és bevezetik az ivóvízellátást az alsópakonyi városrészbe.