Eduline: Nyelvvizsgáért, emelt szintű érettségiért nem járna pluszpont a felvételin

Az emelt szintű érettségiért, az OKJ-s tanfolyamot igazoló papírért, illetve a nyelvvizsgáért sem jár majd többletpont a felsőoktatási felvételin - írja az [origo] által már idézett felsőoktatási koncepcióról az Eduline.hu. Az elképzelések szerint nem számíthatnak majd különleges elbírálásra a fogyatékosok vagy a gyermeküket egyedül nevelők sem, és megszűnik annak a lehetősége, hogy a jó tanulmányi eredményt felmutató tanulókat költségtérítéses képzésből államilag finanszírozott helyre vegyék át.

A 2014-es felvételi időszakban már sem az OKJ-s végzettségért, sem a nyelvvizsgáért, sem az emelt szintű érettségiért nem kaphatnak többletpontokat a diákok - áll a felsőoktatási tervezet legújabb változatában. A koncepció leszögezi, hogy "többletpontok kizárólag - jogszabályban meghatározott módon - versenyeredményekért adhatók".

A kormány tervei szerint a hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, gyermeket nevelő felvételizők sem kapnának többletpontot, hanem külön keretszámot hoznának létre számukra: meghatároznák, hogy az adott szakra hány hátrányos helyzetű, tartós beteg stb. hallgatót vehetnek fel az egyetemek és főiskolák. További változás, hogy a felvételi összpontszámba nemcsak az érettségi és tanulmányi eredmények, hanem a szóbeli felvételin nyújtott teljesítmény is beleszámít majd.

Az Eduline.hu szerint a kettes átlag nem lesz elég az ingyenes képzéshez, fizetni kell majd a második vizsgalehetőségért és a tantárgyak újrafelvételéért is. Az egyetemek és főiskolák jelenleg a legrosszabbul teljesítő hallgatók maximum tizenöt százalékát sorolhatják át fizetős képzésre - ezzel együtt a legjobban teljesítő, költségtérítéses hallgatók minden félévben esélyt kapnak arra, hogy államilag támogatott formában tanulhassanak tovább. Ez utóbbi lehetőség teljes egészében megszűnhet a tervezet szerint. Akiket fizetős képzésre vesznek fel, azok még akkor sem mentesülhetnek a fizetés alól, ha minden vizsgájukon ötöst kapnak.

Akinek az átlaga 2,5-nél rosszabb, a következő szemesztert már csak költségtérítésesként kezdheti el. A koncepció világossá teszi, hogy az egyetemisták és főiskolások mindössze két vizsgalehetőséggel gazdálkodhatnak, ráadásul a javítóvizsgáért fizetniük kell. Ha az UV sem sikerül, újra felvehetik a problémás tantárgyat, de ez pluszköltséget jelent majd számukra. A notórius diplomahalasztók sem járnak jól, ha a parlament is rábólint a felsőoktatási tervezetre, a dokumentum alapján ugyanis azok a hallgatók sem államilag támogatott, sem költségtérítéses formában nem folytathatják tovább tanulmányaikat, akik a képzési idő másfélszeresét igénybe vették, de még nem szereztek abszolutóriumot.

Az [origo] korábban arról írt, hogy az államilag finanszírozott képzés a jövőben csak akkor lesz ingyenes, ha a diákok tanulmányaik megkezdése előtt szerződést kötnek az egyetemmel vagy főiskolával arról, hogy diplomájuk megszerzése után meghatározott időtartamon belül, meghatározott ideig Magyarországon dolgoznak. Konkrét időszakot a tervezet nem jelöl meg, példaként azt írja, hogy a diplomás a szakmájában 10 év alatt 7 évet, illetve 20 év alatt 15 évet Magyarországon dolgozik. Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár az [origo]-nak azt mondta, annyit lehet tudni, hogy szakonként változni fog az a megkötés, hogy a diploma megszerzése után hány évig kell Magyarországon dolgozni.

Az új felsőoktatási koncepcióról szóló összes [origo]-s cikket itt olvashatja.