Fontos ügyeket vághat el az új alkotmánybírósági törvény

A gyanúsítottak hosszú őrizetben tartása, a közalkalmazottak indoklás nélküli elbocsátása, a média működését átíró jogszabály mind olyan ügyek, amelyek elúszhatnak, ha a jövő év elején hatályba lép az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló, szerdán kiszivárgott kormánypárti tervezet. A javaslat szerint az Ab leállítja azoknak az ügyeknek a tárgyalását, ahol a kérelmező nem személyesen érintett. Az ügyek újratárgyalását március végéig lehet kérni a javaslat szerint.

Január elsejétől megszűnnek az Alkotmánybíróság (Ab) azon eljárásai, amelyek a jogszabályok utólagos vizsgálatára irányulnak - derül ki az alkotmánybírósági törvény kormánypárti tervezetéből, amelyet elsőként az MTI ismertetett szerda este.

Az [origo] birtokába került dokumentum szerint az Ab január elseje után csak azokat az eljárásokat vizsgálhatja tovább, amelyeket a kormány, az országgyűlési képviselők negyede, illetve az alapvető jogok biztosa kezdeményezett. A jogszabálytervezet szerint azonban a megszűnt eljárások kezdeményezőinek március 31-ig lehetőségük van arra, hogy újra az Ab-hoz forduljanak. Ezt csak abban az esetben tehetik meg, ha bizonyítani tudják, hogy személyesen érintettek az adott ügyben, illetve kifogásuk az új alkotmánnyal összefüggésben is értelmezhető.

Az már a tavasszal elfogadott új alaptörvényből is kiderült, hogy jövőre nem lesz lehetőség arra, hogy bárki utólagoson támadjon meg törvényeket az Ab előtt. Eddig azonban nem volt tisztázott, hogy mi lesz azoknak az utólagos alkotmánybírósági beadványoknak a sorsa, amelyeket az Ab nem tud elbírálni január 1-jéig, vagyis az új alaptörvény hatálybalépéséig.

Az Ab elé érkező beadványok többsége, több mint négyötöde ilyen típusú - úgynevezett "actio popularis" - panasz. Az ilyen jellegű beadványok nagy részében az Ab január elsejéig várhatóan annak ellenére sem tud majd ítéletet hozni, hogy a testület csütörtöktől a jelenlegi 11 helyett 15 tagúra bővül. Az "actio popularis" jelentőségét az adja, hogy az Ab több fontos döntését is ilyen beadvány nyomán hozta meg, ilyen volt például a halálbüntetés eltörléséről szóló 1990-es ítélet is.

Összeszedtünk néhány fontosabb ügyet, amelyet érint a törvényjavaslat.

Őrizetben 120 órán át - a gyanúsítottak jogai

A javaslat alapján valószínűleg újra kellene kezdeményezni az eljárást abban az ügyben, amelyet Baka András, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke indított el, kérve a büntetőeljárási törvény egyes pontjai alkotmányellenességének megállapítását. A törvénymódosító javaslatot a parlament alkotmányügyi bizottsága (amelynek elnöke a szeptember 1-jei hatállyal alkotmánybíróvá választott Balsai István fideszes képviselő volt) nyújtotta be a parlamentnek, a célja pedig az indoklás szerint az eljárások gyorsítása volt, többek közt azzal, hogy az úgynevezett kiemelt ügyekben több ponton korlátozza a gyanúsítottak és a védőügyvédek jogait, és lehetőséget ad az ügyészségnek, hogy ne a területileg illetékes, hanem az általa választott bíróságon emeljen vádat.

Baka kifogása valószínűleg szintén nem felel meg annak a követelménynek, hogy csak személyes érdekeltség alapján lehet alkotmányjogi panasszal élni, hiszen a főbírót közvetlenül nem érintik a büntetőeljárási szabályok - még akkor sem, ha egyébként a bíróknak kell alkalmazniuk azokat. Az új alaptörvény és az alkotmánybírósági törvény tervezete alapján január 1-je után az élhetne panasszal az Ab-nál, akit az új eljárási szabályok szerint 120 óráig őrizetben tartottak, vagy 48 órán keresztül nem engedték az ügyvédjével beszélni.

Paczolayt júliusban újraválasztották az Ab élére

A nyilvánosság ereje - a médiatörvény

A második Orbán-kormány egyik legtöbbet vitatott, heves nemzetközi tiltakozást kiváltó törvénycsomagja a média szabályozásáról szól (a médiatörvényről szóló összes cikkünket itt találja). Az ellenzéki pártok már tavaly nyáron, az első médiacsomag elfogadása után az Ab-hoz fordultak, majd ezt tették a január elején elfogadott új médiatörvény miatt is. A törvénycsomag miatt összesen huszonhárom magánszemély, politikai párt, szakmai és jogvédő szervezet nyújtott be indítványt.

A kifogások közt a leggyakoribb, hogy a törvény a médiahatóság felügyelete alá rendeli az elektronikus mellett a nyomtatott és az internetes sajtót is, ami korlátozhatja a véleménynyilvánítás szabadságát. Többen kifogásolták, hogy a törvény nem garantálja a médiahatóság függetlenségét (a Médiatanács tagjai valamennyien a Fidesz jelöltjei voltak, mandátumuk kilenc évre szól). Beadvány érkezett az Ab-hoz amiatt is, hogy a törvényben meghatározott bírságok túl magasak, ami lehetőséget teremt a médiaszolgáltatók ellehetetlenítésére is.

Bár az ügyet már kiadták egy úgynevezett előadó bírónak, a testület egyelőre nem kezdte meg a jogszabálycsomag tárgyalását. Az új alaptörvény szerint az indítványozóknak valószínűleg a jövőben nem lesz lehetőségük az Ab-hoz fordulni, hiszen nehezen kimutatható a közvetlen érdekeltség. Az ellenzéki pártok egyetlen lehetősége az lehet, ha közösen nyújtanak be új beadványt a testülethez. Külön-külön ugyanis egyik frakciónak sincs meg a 25 százalékos mandátumaránya, amivel normakontrollt lehet kérni. Újra benyújthatják viszont a panaszukat a Népszabadság munkatársai, hiszen őket közvetlenül érinti a médiatörvény.

Kipucolt kisegyházak - az egyházügyi törvény

A közvetlen érintettségre hivatkozva minden bizonnyal újra benyújthatják a panaszukat az Alkotmánybírósához azok a kisegyházak, amelyek a júliusban elfogadott új egyházügyi törvény miatt elvesztették egyházi státuszukat, ezért több szempontból - így anyagi értelemben is - a korábbinál hátrányosabb helyzetbe kerültek. Tizenöt, egyesületté visszaminősített egyház már augusztus közepén az Ab-hoz fordult, mert a jogszabály szerintük alkotmányellenes, illetve ellentétes az Európai Unió és az ENSZ normáival is.

Kirúgás bizalomvesztés miatt - a köztisztviselők elbocsátása

A törvényjavaslatból nem derül ki egyértelműen, hogy a szakszervezetek továbbra is felléphetnek-e tagjaik érdekében az Alkotmánybíróság előtt, vagy a munkavállalóknak magánszemélyként kell megtámadniuk a kifogásolt szabályokat. Ez fontos lehet például a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény esetében, amelyet a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete támadott meg júliusban. A szakszervezet többek közt azt kifogásolja, hogy bizalomvesztésre hivatkozva el lehet bocsátani a tisztviselőt, ha nem "vezetői iránti szakmai lojalitással" látja el a feladatát. Ez a szakszervezet szerint sérti a jogállamiság elvét.

Életfogytig hivatalban - a legfőbb ügyész megválasztása

Ugyancsak közvetlen érintettség nélkül, általános alkotmányjogi aggályok miatt támadta meg tavaly év végén az ügyészségi törvényt Molnár Csaba MSZP-s képviselő. Molnár azt kifogásolta, hogy a legfőbb ügyész kilencéves megbízásának megszűnése után is gyakorolhatja a jogköreit, ha az országgyűlés nem tudja megválasztani az utódját. A képviselő szerint a Fidesz később akár egyharmadnyi mandátummal is megakadályozhatja az új legfőbb ügyész megválasztását, és "életfogytig" hivatalban tarthatja Polt Péter legfőbb ügyészt, ami ellentétes a hatalommegosztás követelményével.

Balsai Istvánra is gondol a javaslat

Az [origo] birtokába került javaslatban újdonság az is, hogy az Ab székhelye Budapesten lenne, az 1989-ben elfogadott korábbi jogszabályban még Esztergom volt feltüntetve a testület székhelyeként, bár a testület ennek ellenére a fővárosban működött. A jelenlegi törvénnyel ellentétben a testület tagjai nem lesznek újraválaszthatók.

Valószínűleg Balsai István miatt került bele a javaslatba az a kitétel, hogy "nem vehet részt az indítvány elbírálásában az az alkotmánybíró, aki az alkotmánybírósági eljárás tárgyát képező jogszabály előkészítésében, benyújtásában, kidolgozásában személyesen részt vett és érdemi munkával járult hozzá". Balsai, aki csütörtöktől lett a testület tagja, 1990 óta országgyűlési képviselő - legutóbb az alkotmányügyi bizottság elnöke volt -, így több jogszabály is fűződik a nevéhez. Ő volt például az egyik benyújtója a végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadóról szóló törvénynek, amelyet kétszer is alkotmányellenesnek talált az Ab.

Nagyobb létszámmal feküdhetnek neki az ügyeknek
Csütörtökön lép hatályba az az alkotmánymódosítás, amely a korábbi 11-ről 15 tagúra növeli az Alkotmánybíróság létszámát. A parlament június 27-én választotta alkotmánybírává Balsai István fideszes országgyűlési képviselőt, az Antall-kormány igazságügy-miniszterét, Pokol Béla egyetemi tanárt, Szalay Péter ügyvédet, Szívós Máriát, a Fővárosi Bíróság tanácselnökét és Dienes-Oehm Egon korábbi nagykövetet, nemzetközi magánjogászt. A parlament azért választott öt alkotmánybírót, mert egy poszt betöltetlen volt. Az új alkotmánybírók mandátuma - az eddigi kilenc helyett - tizenkét évre szól. A létszám bővítését a kormánypárti politikusok azzal indokoltak, hogy így a testület ledolgozhatja az évek alatt felhalmozott ügyhátralékát, és minél rövidebb időn belül elbírálhatja azoknak az indítványait, akik az új alaptörvény alapján már nem kérhetnek normakontrollt az Ab-tól.

A Fidesz által készített jogszabálytervezet még módosulhat. A dokumentumot Lázár János, a párt frakcióvezetője kedden küldte el az alkotmányügyi bizottságnak, illetve a többi frakcióvezetőnek, akik a bizottságnak jelezhetik módosító javaslatukat. Ráadásul a Fidesz egyik parlamenti képviselője az [origo]-nak azt mondta: még a párt elnöksége sem döntött a jogszabály fontosabb részleteiről. A fideszes forrás szerint így többek között az Ab-elnök jogkörében lehetnek még változások.

Az Alkotmánybíróságot érintő legfontosabb kérdésekről már az új alkotmány rendelkezik. Eszerint az Ab csak akkor bírálhat felül adó- és költségvetést érintő törvényeket, ha az államadósság a nemzeti össztermék (GDP) 50 százaléka alá csökken. Az államadósság jelenleg a GDP 80 százaléka körül van, és Matolcsy György gazdasági miniszter célkitűzése szerint is csak 60-70 százalékos szintig csökken 2014-ig. Az új alkotmányból derült ki az is, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően az Ab elnökét nem a bírák választják, hanem az országgyűlés. Így választotta újra a parlament júliusban Paczolay Pétert az Ab elnökének.