Gyöngyöspata: a kormányzat felelősségét vizsgálná a Helsinki Bizottság

A Magyar Helsinki Bizottság szerint a gyöngyöspatai eseményeket vizsgáló parlamenti bizottság  nem foglalkozik lényeges kérdésekkel, így a rendőrség, vagy a kormányzat mulasztásaival. A bizottság szerint mesterséges probléma azt vizsgálni, hogy a romák elutazása evakuáció volt-e.

Mesterséges probléma, hogy a romák elutazása Gyöngyöspatáról evakuáció volt-e, az igazi kérdés az, hogy a romák utazási szándékát motiválhatta-e a véderő tagjaitól való félelem - derül ki a magyar Helsinki Bizottság csütörtöki közleményéből. A jogvédők szerint a gyöngyöspatai eseményeket vizsgáló parlamenti bizottságnak a kormányzat és a rendőrség mulasztásait is vizsgálnia kellene.

A szervezet azt írta, nyilvánvaló, hogy Gyöngyöspatán a szélsőjobboldali politikai erők tudatosan szították az etnikai feszültségeket, ugyanakkor a kisebbségeknek a szélsőséges, rasszista csoportoktól való megvédése az állam feladata.

Álláspontjuk szerint mulasztás történt, amikor a rendőrség 2011. március 6-án nem oszlatta fel a Jobbik demonstrációját, majd nem indította meg a "járőrözőkkel" szemben a szabálysértési eljárásokat a megfélemlítő jellegű fellépés miatt. Kitértek arra is, hogy a szélsőséges csoportok törvényes felszámolásához szükségesnek tartják a létező jogszabályok alkalmazását, illetve annak vizsgálását, hogy a feszültséget szító társadalmi szervezetek feloszlatására van-e lehetőség.

Fideszes javaslatra június elején állított fel az országgyűlés eseti bizottságot a gyöngyöspatai események feltárására. A bizottság egyebek mellett vizsgálhatja, hogy az ellenzéki pártok "részt vettek-e az ország közrendjének, köznyugalmának megzavarásában", illetve hogy a parlamenti képviselőket milyen felelősség terheli a Heves megyei településen történtekért. Célként határozták meg annak feltárását is, hogy kik és milyen támogatással állították be magukat jogellenesen rendfenntartónak.

Gyöngyöspatán tavasszal az után alakult ki komoly feszültség, hogy különböző félkatonai szervezetek kezdtek járőrözni a településen, majd a Véderő nevű egyenruhás, félkatonai szervezet kiképzőtábort szervezett oda.