Orbán: Ha kell, reggelig itt ülünk

Sokszor éles hangú, maratoni vita után több ponton jóváhagyta, több ponton viszont megtorpedózta a kormány által jóváhagyott önkormányzati koncepció tervezetét a Fidesz és a KDNP frakciója. Az iskolák és egészségügyi intézmények már biztosan állami kézbe kerülnek, a megyei jogú városok státusza viszont mégsem szűnik meg.

A képviselőcsoportok kihelyezett hajdúszoboszlói tanácskozása előtt [origo] által megkérdezett képviselők egybehangzóan az önkormányzati rendszert érintő átalakítást nevezték a frakcióülés legkritikusabb és legtöbb konfliktust rejtő napirendi pontjának és igazuk lett: a Belügyminisztérium koncepciója csütörtök négy óra körül került napirendre, de még éjfél után is bőven tartott a vita a javaslatról.

A legtöbb nézetkülönbség az [origo]-t tájékoztató képviselők szerint az önkormányzati és állami feladatok újraelosztásával, azon belül is az iskolák fenntartásával kapcsolatban volt a miniszterelnök, az előterjesztő Belügyminisztérium és számos polgármesteri posztot is betöltő képviselő között.

Utóbbiak közül többen vitatták ugyanis, hogy jó döntés egységesen állami kézbe adni az alap- és középfokú iskolák működtetését, jó néhányuk szerint ugyanis az önkormányzatok is lehetnek jó fenntartók.

Több résztvevő szerint a vita hevesnek indult, sokan "keményen ágálltak a kormány szándéka ellen", mások pedig amiatt aggódtak, hogy az állam a feladattal együtt az önkormányzatok forrásait is elveszi.

A miniszterelnök egy résztvevő leírása szerint mindvégig higgadtan és racionálisan válaszolt a kétkedőknek, többször elmondta - amit már a tavalyi választások után nem sokkal, illetve a Széll Kálmán-terv összeállításakor is állított -, hogy annak a diáknak is meg kell kapnia a többiekével azonos színvonalú oktatást, aki a legeslegkisebb faluban tanul, ezt pedig szerinte csakis egy egységes szabályozással, egységes elvárásokkal és egységes fenntartással lehetséges.

Csatát nyert az államosítás

A képviselők győzködésébe később beszállt a Fidesz két alelnöke, Pokorni Zoltán XII. kerületi és Kósa Lajos debreceni polgármester is. Utóbbi az oktatás versenyképességével érvelt az átalakítás szükségessége mellett, a frakciókat pedig végül sikerült is meggyőzniük a maratoni vita végére.

A képviselőcsoportok a többórás vita végén mindössze néhány tartózkodással szavazták meg, hogy egységesen állami kézbe kerüljenek az általános és a középiskolák, illetve az eddig önkormányzati fekvő- illetve járóbeteg-ellátás. Ez nagy vonalakban megfelel a BM-koncepció kormány által augusztusban jóváhagyott verziójának, azzal a különbséggel, hogy a járóbeteg-ellátás abban még az önkormányzatoknál maradt volna.

Szintén az augusztusban elfogadott változattal egyező megoldásra szavaztak a frakciók a feladatok további megosztását illetően is: eszerint az óvodák, bölcsődék működtetése az önkormányzatoknál marad, ahogy a szociális ellátás és a segélyezés is. Az államhoz (a megyei illetve járási kormányhivatalokhoz) kerülnek viszont a gyámügyek és az okmányirodák. A feladatok pontos listáját a megállapodás szerint az önkormányzati törvény sorolja majd fel.

Kósa Lajos debreceni polgármester érkezik a megbeszélésre

Ugyancsak vita alakult ki a koncepció azon pontjáról, amely szerint a kisebb önkormányzatoknak csak összevont polgármesteri hivatalai működhetnének és felvetődött az is, hogy bizonyos lélekszám alatt az állam nem fizetne főállású polgármestereket. A miniszterelnök ez utóbbi mellett foglalt állást, a frakció többsége viszont a főállású polgármester fontossága mellett érvelt, ezért ebben nem tartottak szavazást, a vitát elnapolták.

Visszaverték a településvezetők a BM azon szándékát is, hogy az önkormányzatok költségvetését egy külső szervezet (például a kormányhivatal) ellenőrizhesse. A döntést kemény vita után végül szintén elnapolták, a megoldás részleteit Kósa Lajosnak kell kidolgoznia egy szakértői csoport segítségével. Megbukott a Belügyminisztérium terve a megyei jogú városok státusának megszüntetésére is.

Orbán mindenkivel beszélni akart

A döntéstől egy az elnökségi ülés részleteit ismerő politikus azt mondta: elsősorban forráselosztási okok miatt hasalt el a terv. Az eredeti elképzelések szerint ugyanis a megyei közgyűléseknek automatikusan tagjai lettek volna a járási székhelyek polgármesterei, a térség legnagyobb - addig megyei jogú városi rangú - települése pedig egyedül állt volna szemben és területfejlesztési pénzek körüli szavazásokban adott esetben alul maradt volna a kistelepülések vezetői ellenében.

A vitás kérdések elnapolása után éjszaka a főváros átalakítási koncepciójáról (a korábbi tervekről részletesen itt olvashat) kezdődött ugyancsak hosszan tartó vita, és péntek hajnali fél kettőig emiatt sorra sem került a frakciókban ugyancsak számos feszültséget gerjesztő képviselői összeférhetetlenség ügye valamint a devizahitelesek megsegítésének problémája, ami eredetileg még csütörtök este került volna terítékre.

Egy résztvevő elmondása szerint a miniszterelnök már a vita korai fázisában leszögezte: mindenkit meghallgat, senki ne tartsa meg a véleményét, ha kell, hajlandó ott ülni reggelig. A frakcióülés szerdai napjáról szóló korábbi cikkünket elolvashatja itt, a csütörtöki döntésekről szólóakat pedig itt, itt illetve itt.