Több olyan táviratot is küldött a budapesti amerikai nagykövetség Washingtonba, amelyben Magyarország Kubával kapcsolatos politikáját értékeli - derül ki a pénteken nyilvánosságra hozott WikiLeaks-iratokból. Az amerikaiak a táviratok tanúsága szerint örömmel vették, hogy a magyar politikusok egyetértettek abban, hogy támogatni kell a kubai demokratikus átalakulást, és konszenzus volt abban, hogy az ország befogad 30 kubai politikai menekültet. A táviratok 2007-ben, illetve 2008-ban íródtak, ebben az időben Fidel Castro súlyos betegsége miatt az Egyesült Államok minden pillanatban számított a kubai vezető halálára. Készültek arra, hogy Castro halála mélyreható változásokat indít el Kubában.
Több követségi távirat is arról szól, hogy Magyarország aktívan támogatja a kubai ellenzéket. Egy 2008 februári dokumentum például arról tudósít, hogy Konkoly Norbert, a magyar Külügyminisztérium amerikai ügyekért felelős főosztályvezetője jelezte egyetértését az amerikai Kuba-politikával. "Magyarország várhatóan fenntartja, ha nem fokozza a már ma is intenzív kubai diplomáciai tevékenyéségét" - áll a szövegben. Hasonlóan nyilatkozott egy másik távirat szerint Bus Szilveszter, aki 2008 nyarán már Konkoly helyett vezette az Amerika-főosztályt. Elmondta például, hogy Magyarország álláspontja eltér az EU-tagállamok egy részétől, akik enyhítenék a Kuba ellen érvényben lévő szankciókat. Magyarország továbbra is aktívan dolgozik majd Havannában "a színfalak mögött", mondta Bus, például találkozókat, képzéseket szervez kubai ellenzékiekkel.
A legérdekesebb távirat 2007 augusztus végén született. Ekkor készült magyarországi látogatásra három kubai származású amerikai politikus, hogy köszönetet mondjanak a segítségért, amelyet a kubai demokratikus átmenet érdekében tett az ország, illetve azért, hogy befogadta a kubai menekülteket. Köztük volt Albio Sires New Jersey-i demokrata képviselő, az ő számára íródott a felkészítő szöveg.
A dokumentumban számba veszik a politikusra váró programokat és hivatalos találkozókat, és azt is leírják, hogy melyik magyar politikustól körülbelül mire számíthat. Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnöktől például arra, hogy szívesen veszi majd a dicséretet a Kuba ügyében tett magyar erőfeszítésekért. "Feltehetően ismételgetni fogja majd a 'nyugati értékek' iránti elkötelezettségét, és valószínűleg felhasználja majd a beszélgetést arra, hogy megerősítse Magyarország szándékát az amerikai vízummentesség megszerzésére. Gyurcsány - olvasható a követségi iratban - folyamatos támadások kereszttüzében áll, nemcsak az ellenzék, hanem saját pártja is fenyegeti, figyelme ezért főként a belügyek felé fordul."
"Magyarországon továbbra is nagyon erős a politikai megosztottság, és bár a gazdasági kérdésektől az energiaügyekig mindenben hatalmas viták folynak, a Kuba-politika körül meglepő konszenzus mutatkozik" - áll a szövegben. "A kormányzati tisztségviselők büszkén számolnak majd be önnek arról, hogy Magyarország Kuba-ügyben 'eltért az európai mainstreamtől', bár ezt csak bizalmasan fogják közölni" - jegyzi meg a távirat.
A távirat arról is beszámol, hogy a nagykövetség összehoz egy fogadást, amelyen az amerikai vendégek és a magyar külpolitika prominensei lesznek jelen. Megemlít néhány fontos résztvevőt is: Eörsi Mátyást, aki akkor járt Kubában; Göncz Kinga akkori külügyminisztert, akinek tárcája vezető szerepet játszott a kubai diplomáciai tevékenységben; Szent-Iványi István akkori SZDSZ-es EP-képviselőt, akit "elkötelezett atlantistaként" jellemez; valamint Kóka János gazdasági minisztert, az SZDSZ akkori elnökét. Az SZDSZ-ről azt írja a távirat, hogy tagjainak többsége a párt antikommunista gyökerei miatt erős közösséget érez a kubai ellenzékkel és a törekvéseivel.
A szövegben említik Gyarmati István diplomata, a Demokratikus Átalakításért Alapítvány vezetőjének nevét is. Vele kapcsolatban azt jegyzi meg a távirat: "Istvan Gyarmati is a former diplomat and remains a key informal advisor to the MSZP leadership". A mondatrészlettel az amerikaiak arra utaltak, hogy Gyarmati az MSZP vezetését fontos informális tanácsadója. Az [origo] kérdésére Gyarmati közölte: pártoknak sosem adott tanácsokat. A mindenkori kormány informális tanácsadója vagyok - jelentette ki, hozzátéve, amennyiben van rá igény, minden kormánynak segít, a jelenlegivel is jó kapcsolatban van, és az előzővel is így volt.
Végül a távirat Orbán Viktor akkori Fidesz-elnököt is megemlíti, eszerint Orbán és pártjának vezetői is támogatják a kubai menekültek befogadását. "A hivatalos program egy Orbán Viktorral való találkozóval ér véget. (...) Előfordulhat, hogy arra használja majd fel a találkozót, hogy kifejezze érdeklődését minél magasabb szintű amerikai tárgyalásokkal kapcsolatban, nemcsak Fidesz-elnöki, hanem európai néppárti alelnöki minőségében is" - olvasható a távirat végén.