Törvényjavaslatot terjeszt a héten az országgyűlés elé a Fidesz, amellyel - tervei szerint - lehetővé tenné, hogy az 1956-os forradalom utáni megtorlások "megrendelőit" és esetlegesen az akkori igazságszolgáltatás szereplőit emberiesség elleni bűntettek miatt felelősségre vonják.
Gulyás Gergely frakcióvezető-helyettes keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, megoldási javaslatukat alkotmányosnak, a nemzetközi joggal összhangban lévőnek tartják. Hozzátette, előterjesztésük egy igen szűk személyi kört, legfeljebb néhány tucat embert érintene. Közülük név szerint említette Biszku Bélát.
A béke elleni, a háborús és az emberiesség elleni bűncselekmények fogalmát a nürnbergi katonai törvényszék alapokmánya határozza meg - mondta a jogtechnikai megoldásról a Fidesz parlamenti képviselője. Ezeknek a tényállásoknak az elévülését az 1968-as New York-i egyezmény kizárta. Utóbbit Magyarország 1971-ben törvény erejű rendelettel ki is hirdette, de mindezt anélkül, hogy a tényállásokat a magyar jog részévé tette volna, vagyis a jogalkotó nem mondta ki, hogy a büntető törvénykönyvben szabályozott el nem évülő bűncselekmények közé tartoznának ezek a cselekmények. Gulyás Gergely megjegyezte, az 1956-os forradalmat követő megtorlások esetében szerintük elsősorban az emberiesség elleni bűncselekmény áll meg. Közölte: a törvény hatálybalépése után a Fidesz-frakció megteszi majd a szükséges intézkedéseket az eljárások megindításához.
Biszku Béla egykori kommunista ellen az idén januárban vádat emeltek "nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása" miatt. Az '56-os forradalom alatti belügyminiszter elleni eljárást februárban felfüggesztették, mert a Budai Központi Kerületi Bíróság az Alkotmánybírósághoz fordult.
Biszkut a kommunista rendszer bűneinek tagadása miatt tavaly augusztusban jelentette fel Szilágyi György jobbikos képviselő. A rendszerváltás óta visszavonultan élő Biszku a Duna Tv-nek adott interjújában egyebek mellett azt mondta, hogy az 1956-ban történteket nem tartja forradalomnak. Biszku megerősítette, hogy nem hajlandó bocsánatot kérni az '56 után történtekért, a kivégzéseket pedig nem akarta kommentálni, mert szerinte ő belügyminiszterként nem vett részt az ítéletek meghozatalában.