"Túlzott elbizakodásra nem ad okot, de alulértékelni sem szabad" - mondta az [origo]-nak Kepli Lajos jobbikos országgyűlési képviselő arról, hogy több közvélemény-kutató intézet mérése szerint is a Jobbik a második legerősebb támogatottságú párttá vált. Az [origo] által megkérdezett jobbikos képviselők azt mondták, hogy ez az eredmény a kemény munkának, a következetes politizálásnak, és a többi párt, főleg az MSZP népszerűségvesztésének is köszönhető.
A Tárki novemberi felmérése szerint a Jobbik elmúlt egyévi folyamatos erősödése és az MSZP stagnálása azt eredményezte, hogy a Jobbik a közvélemény-kutató intézet kutatásai történetében először megelőzte a szocialista pártot. A Tárki szerint a Jobbik a folyamatos növekedés hatására az elmúlt egy évben megduplázta szavazói arányát, így a teljes népességben novemberre 11 százaléknyian, a pártválasztók körében pedig 22 százaléknyian szavaznának a pártra. A Nézőpont Intézet novemberben közzétett felmérése is azt mutatta, hogy az MSZP elvesztette biztos második helyét, miután az aktív szavazók potenciális pártpreferenciájában 13 százalékon áll, míg a Jobbik 19 százalékon.
A Jobbik támogatottsága ugyanakkor nem nőtt számottevően az előző három hónap eredményeihez képest. A párt a Tárki mérései szerint szeptemberben és októberben is 21 és 20 százalékon állt, és azért került az MSZP elé, mert a szocialisták tábora csökkent, miután október 22-én kivált az MSZP-ből a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció. Az egykori miniszterelnök által vezetett szervezet támogatottsága a Tárki legutóbbi mérése szerint 4 százalék az aktív pártválasztók körében.
A Nézőpont Intézet elemzése szerint a Demokratikus Koalíció kiválásának egyértelmű vesztese az MSZP. A közvélemény-kutató szerint az MSZP-től a szakítás miatt elpártolt szavazók kivárnak, ugyanis bár az aktív szavazók körében az MSZP támogatottsága 24-ről 13 százalékra csökkent, a Demokratikus Koalíció mindössze 3 százalékon áll jelenleg. Az intézet kutatása viszont már szeptemberben, a DK kiválása előtt azt mutatta, hogy több biztos szavazója van a Jobbiknak, mint az MSZP-nek, a mérésük szerint az MSZP szeptemberben 15 százalékon, míg a Jobbik 18 százalékon állt.
A DK megalakulása is segített a Jobbiknak
"Nem igazán szívom mellre a közvélemény-kutatók eredményeit, mert nem tartom pontosnak a méréseiket" - mondta az [origo]-nak Murányi Levente, a Jobbik országgyűlési képviselője és alelnöke. Azt azonban hozzátette, hogy a két héttel ezelőtti elnökségi ülésen is foglalkoztak azzal, hogy egyes felmérések szerint kettő-három százalékkal megelőzték az MSZP-t. Ez - mint mondta -, örömet okoz neki, és nem csak a párt sikere miatt, hanem azért, mert az MSZP-t tartják "a legfőbb ellenfélnek".
Közvélemény-kutatások szerint a második legerősebb támogatottságú párttá vált a Jobbik
Jobbikosok is elismerik ugyanakkor, hogy támogatottságuk növekedésében a saját munkájuk mellett az MSZP-nél lezajlott belharcok, valamint a Gyurcsány-féle irányzat különválása is szerepet játszhatott. Murányi megjegyezte, hogy a Jobbik előretörése szerinte a többiek népszerűtlenségének is következménye, Gyöngyösi Márton frakcióvezető-helyettes pedig azt mondta, hogy az erősödésük egy folyamat eredménye, amelyben benne van a szocialisták kettészakadása, azaz a Demokratikus Koalíció leválása miatti részleges MSZP-gyengülés.
Gyöngyösi szerint a Jobbikon kívül az összes párt gyengül, az LMP toporog, az MSZP válságban van, a kormánypártok veszítenek a támogatottságukból. Ezért szerinte "elképzelhető, hogy a Jobbik kormányerő lesz". Kepli szerint a kormánypártok támogatottságának csökkenése esélyt jelent arra, hogy más politikai formációk bizalmat kapjanak. "Gyarapodnak a bizonytalanok is, őket kell megszólítani" - tette hozzá. Szerinte nekik kell készülniük a váltópárti szerepre, elbízni azonban nem akarják magukat. "Alázattal, nagyképűség nélkül kell tovább dolgozni" - mondta.
Vona szerint minden településre be kell vonulniuk
"Határozott radikális kiállás, mellette pedig szakpolitika" - mondta Kepli arra a kérdésre, hogy mi várható a Jobbiktól ebben a számukra új helyzetben. Vona Gábor pártelnök egy novemberi, Horthy Miklós budapesti bevonulásának évfordulóján rendezett demonstráción azt mondta, hogy a világban, Európában és Magyarországon zajló folyamatoknak "csúnya vége lesz", amelytől a kormány nem tudja megvédeni az embereket, ezért "nekünk arra kell készülnünk, hogy az ország minden egyes településére nemsokára be kell vonulnunk".
Murányi szerinte Vona képletesen érthette, amit mondott, és arra utalhatott, hogy mint Horthy bevonulásakor, "meg kell menteni a nemzetet, helységenként", a magyarok ugyanis félnek egy esetleges államcsődtől. Ez szerinte azt jelenti, hogy a Jobbiknak be kell vonulnia a köztudatba a programjával, ezt pedig úgy tudják megcsinálni, ha az országos és megyei vezetők direktebben veszik fel a kapcsolatot az emberekkel, például lakossági fórumok keretében. "Oda kell menni és el kell mondani" - mondta Murányi.
Kepli is úgy véli, hogy "nem szabad feladni a demonstrációkat sem, az a Jobbiknak jó terep volt mindig is". Szerinte a párt az önkormányzati törvény vagy a devizahitelesek helyzete miatt is az utcán tiltakozik, ezekre példa az, amikor jobbikos képviselők részt vettek egy kispesti család kilakoltatása elleni tiltakozáson. Kepli szerint ott "a jelenlétüknek köszönhetően elmaradt a kilakoltatás".
A Jobbik hajdúhadházi demonstrációja
Az önkormányzati törvény ellen a Jobbik az úgynevezett "vidék koporsójával" tiltakozik. Utóbbi egy halottaskocsiban szállított koporsó, amellyel a párt képviselői az országot járják, a célja pedig a párt honlapja szerint, hogy "figyelmeztessen a kistelepüléseket ellehetetlenítő törvényjavaslat veszélyére".
Tavaszra halasztják a nagyobb utcai rendezvényeket
Murányi szerint az utcai politizálásról volt szó az elnökségi ülésen, ugyanis szerinte több támogatójuk is szóvá tette, hogy egyfajta "radikalizmus-vesztést" véltek felfedezni a pártban. Ezt Murányi azért nem tartotta helytállónak, mert szerinte jelenleg is vannak rendezvényeik, például útnak indították a "vidék koporsóját".
Arra a felvetésre, hogy ez a korábbi, például a Gyöngyöspatán vagy Hajdúhadházon megrendezett demonstrációkhoz képest kisebb rendezvény, azt mondta, hogy valószínűleg tavasszal fognak majd nagyobb rendezvényeket szervezni.
"Tudjuk azt, hogy a szimpatizánsaink igénylik" - mondta Murányi a demonstrációkról. Szerinte azonban az utcai politizálást össze kell egyeztetni azzal, hogy a Jobbik parlamenti párt, és ezzel "korlátok" is járnak. "Egy Kossuth téri tüntetőcsoport azt mond, amit akar, egy parlamenti párt nem" - tette hozzá.