Göring és Haynau is megkapta már Semjén csúcskitüntetését

Náci vezetők és az 1848-as szabadságharc vérbe fojtói is megkapták azt a magyar érdemrendet, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes újraélesztene, és a legrangosabb magyar állami kitüntetéssé tenne. A Mária Terézia által alapított kitüntetést a királyság megszűnése után törölték el, a KDNP képviselői szerint azonban a hagyományőrzés szép dolog akkor is, ha az önkényuralmi rendszerekben bemocskolták a Szent István Rendet.

Mária Terézia korától a második világháború végéig Magyarország legrangosabb polgári kitüntetése volt az a Szent István Rend, amelyet most ismét visszaállítana egy KDNP-s törvényjavaslat. Az erről szóló, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és három másik KDNP-s képviselő által benyújtott tervezet szerint a feltámasztott Magyar Szent István Rend még a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjénél is rangosabb elismerés lenne, és a "Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál" majd, azaz a legtekintélyesebb magyar állami kitüntetés lesz.

Az érdemrend visszaállítását az [origo]-nak nyilatkozó KDNP-s politikusok azzal indokolták, hogy ez a legrégebbi létező, ismert magyar kitüntetés, falerisztikai (kitüntetéssekkel foglalkozó történeti segédtudomány) szempontból pedig ez a legértékesebb. Egy a kitüntetés újraélesztésének előkészítésében résztvevő falerisztikai szakértő pedig azt mondta, hogy a hagyományok ápolása mitatt fontos és üdvözlendő annak visszaállítása.

A parlamenthez benyújtott törvényjavaslat szerint a Szent István Rendhez járó medál ugyanúgy néz majd ki, mint az, amit a Habsburg királyok vagy Horthy Miklós adományozott a magyar és külföldi méltóságoknak: a szent koronát ábrázoló arany figuráról egy zöld kereszt függ majd, amelynek közepén a rendalapító, Mária Terézia monogramja fogja közre a hármas halmon álló kettős keresztet. A hagyományhűség ellenére azért több dolgot megváltoztattak a KDNP-s képviselők: a renden korábban használt nagy, közép és kiskeresztje helyett csak egyfajta kitüntetés lesz, és eltörli azt a régi korlátozást is, miszerint az érdemrendet csak férfiak kaphatják meg.

Magyar rend a Habsburg birodalomban

Bár a rendet a Habsburg birodalomban alapították, annak magyar jellegét sikerült megtartani az évszázadokon át: ebben szerepe volt annak, hogy már alapítását is egy magyar arisztokrata, gróf Esterházy Ferenc harcolta ki Mária Teréziánál, és hogy a magyar államalapítóról nevezték el. "A Szent István Rendet megjelenése alapján mindig is alapvetően magyar kitüntetésnek tekintették, bár jogilag sokan vitatták ezt, és a monarchia felbomlása után több szakmai tanulmány boncolgatta, hogy osztrák-e vagy magyar" - mondta az [origo]-nak Demeter Márton, a Nemzetközi Protokolliskola meghívott előadója, aki a régi magyar kitüntetések kutatásával is foglalkozik. A Horthy-korszakban ugyanakkor egyszer már újraalapították a rendet, mivel az akkori kutatások bizonyítottnak találták a rend magyar mivoltát.

Az eredeti Szent István Renddel a történelem során jellemzően a kiemelkedő értelmiségi réteget, udvarhű arisztokratákat, külföldi méltóságokat és állami tisztviselőket tüntették ki, a kitüntetettek túlnyomó többsége pedig magyar nemzetiségű volt. "Valós érdemekért, udvari hűségért és protokolláris okokból egyaránt adományozták" - mondta Demeter. Bár a rend jelmondata, "Publicum meritorum praemium" (a köz szolgálatában szerzett érdemek jutalma) azt sugallta, hogy viselői a magyar népnek tettek nagy szolgálatot, kitüntetett rendtagok interneten fellelhető névsorát végignézve ez nem mindig volt egyértelmű: jutott a rendből ugyanis a sziámi királynak, Mexikó elnökének, japán hercegeknek és a perzsa sahnak egyaránt.

Haynau és Göring is megkapta

A rendtagok listáján ismert magyar arisztokraták és politikusok, köztük Eötvös József, Tisza István és Teleki Pál is feltűnnek, a magyar művészek közül pedig többek között Szinyei Merse Pál és Mikszáth Kálmán kapta meg a kitüntetést, utóbbi éppen halálának évében, 1910-ben - derül ki az interneten fellelhető névsorból.

Vannak azonban a magyar történelemben kevésbé népszerű figurák is, akiket ugyanezzel az érdemrenddel jutalmaztak. Az 1848-49-es szabadságharc után például a szabadságharcot leverő Alfred Windischgratz herceg és Julius Jacob von Haynau is Szent István Rendet kapott, de ugyanezzel jutalmazták az 1849-ben bevonuló orosz cári csapatok egyik vezetőjét, Konstantin orosz nagyherceget is. Nem véletlen, hogy az 1867-ben kitüntetett Arany János visszautasította az érdemrendet.

A Szent István Rend csillagja és keresztje. Utóbbi szolgál mintául a feltámasztott kitüntetésnek

Még kínosabb az érdemrenddel utoljára kitüntetett férfiak listája, akiket már a második világháború idején avattak a Szent István Rend tagjává. Horthy Miklós kormányzósága alatt kitüntették Hermann Göringet, a Német Birodalom marsallját, a náci Németország egyik legfontosabb vezetőjét, aki többek között az első koncentrációs táborok felállításának megszervezésében is részt vett. Szintén a Szent István Rend tagja lett Joachim Ribbentrop, a náci Németország, valamint Galeazzo Ciano, a fasiszta Olaszország külügyminisztere. A két nemzetszocialista vezető az [origo]-nak nyilatkozó KDNP-s források szerint annak idején a magyar területi revízió során kifejtett tevékenységéért kapta a Szent István Rendet.

Minden rendnek vannak dicstelen viselői

A Szent István Rend újjáélesztésékor a KDNP-ben nem mérlegelték, hogy kik kapták meg korábban az elismerést - mondta az [origo]-nak a kereszténydemokraták egyik befolyásos politikusa. "Ez a kitüntetés magán hordozza a történetiséget, abba pedig az is beletartozik, ha egy adott korszakban esetleg olyanoknak ítélték oda, akik mai szemmel már vállalhatatlanok" - magyarázta a neve elhallgatását kérő, a törvényjavaslat kidolgozására rálátó forrás. Szerinte világszerte általános alapelv, hogy elfogadják a különböző érdemrendekkel járó történetiséget, mert ha nem így lenne, akkor mindenütt, szinte minden ciklusban újabb elismeréseket kellene alapítani, hiszen alig van olyan kitüntetés, amelynek ne lenne korábbról vitatott viselője.

"A francia becsületrendet is megkapta annak idején a szélsőjobb- és a szélsőbaloldal számos, ma már dicstelennek számító alakja, mégis a mai napig él a rend. Ugyanígy itthon sem mondta senki, hogy meg kell szűntetni a Kossuth-díjat attól, hogy annak idején Gerő Ernő is megkapta" - érvelt a politikus. "Alapelv, hogy állami kitüntetést nem vonunk vissza, az ugyanis, hogy kiket tüntet ki, mindig az adott kormány felelőssége és fordítva: minden kormány csak az által kiosztott kitüntetésekért felel" - tette hozzá.

A királysághoz kötődött

A magyar címerekről és érdemrendekről szóló szakirodalom szerint a Szent István Rend szorosan kötődött a királyság eszméjéhez: az alapító Mária Terézia kikötötte, hogy a rend nagymestere a mindenkori magyar király lesz. Ez a két világháború között, a monarchia felbomlása után változott meg. Ekkor Horthy Miklós kormányzó arról rendelkezett, hogy rá szálljon a nagymesteri cím mindaddig, amíg az országban a királyi jogokat a kormányzó gyakorolja.

A kitüntetés 1946-ban, a királyság megszűnésével tűnt el - mondta az [origo]-nak Demeter Márton, hozzátéve, hogy ebben az időszakban, a köztársaság kikiáltásával egy időben a korábbi kitüntetésrendszert eltörölték. A Semjén Zsolt által benyújtott törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a kitüntetés újraalapításakor elhagyják annak korábbi "rendi jellegét", vagyis nem támasztják fel a nagymesteri címet, vagy bármilyen, a királysághoz kötődő egyéb hozadékot. "Ahogy a szent korona sem a királysághoz kötődik, úgy a Szent István Rend sem, hanem a magyar nemzethez és annak történetéhez" - mondta az [origo]-nak Jenik Péter, Semjén Zsolt sajtóügyiért felelős kabinetfőnök-helyettese. A törvényjavaslat ugyanakkor kimondja, hogy a magyar államfő automatikusan megkapja a Szent István Rendet, tehát ebben is megmarad egyfajta történelmi folytonosság.

A Corvin-lánc múltja sem tiszta

Az 1930-ban Horthy Miklós által alapított, az első Orbán kormány idején egyszer már visszaállított, de később ismét mellőzött Corvin-láncot szintén feléleszti a KDNP-s törvényjavaslat. Ezt az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó KDNP-s vezető szintén történelmi példával vette a védelmébe: "a díjat viselő Hóman Bálinttal [Gömbös Gyula kormányának kultuszminiszterével, aki 1936-ban kapta meg az elismerést] nyilván senki nem azonosul, de miért ne viselhette volna ettől még a láncot Makovecz Imre vagy Szabó Magda?" (mindketten 2001-ben kapták meg a kitüntetést).