Lázár megállítja a villanyórákat

A szakállamtitkárság szerint az ország villamosenergia-ellátását is veszélybe sodorhatná Lázár János javaslata, amely az önkormányzatoknál, közintézményeknél és vállalkozásoknál sem engedné kikapcsolni a villanyórát, akármekkora tartozást is halmoztak fel. Lázár év elején egyszer már energetikai terepre tévedett, akkor Orbán Viktor állt a háttérben.

Nehéz helyzetbe hozza, legrosszabb esetben be is döntheti az állami tulajdonú, a villamosenergia-rendszer irányítását és a hálózat üzemeltetését ellátó Mavirt és így az egész magyar villamosenergia-ellátást is, ha változatban formában fogadja el a parlament a Fidesz frakcióvezetőjének múlt héten benyújtott módosító javaslatát. Az indítvánnyal a villamos energiáról szóló törvény lakossági és közületi tartozásokra vonatkozó passzusait írná át a politikus.

A módosítás lényege, hogy a jövőben a szolgáltató nem kapcsolhatná ki az áramot azoknál a felhasználóknál, akik a rendszerhasználati díjjal tartoznak. A 2009 óta érvényes szabályozás szerint a villamos energia ára két nagy (és több kisebb) tételből, áramdíjból és rendszerhasználati díjból tevődik össze. Előbbi az áram ára, utóbbi a villamos energia távvezeték-rendszer üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatos költség, illetve a hálózaton keletkező veszteség költsége.

Elúszhat a teljes tartozás

A frakcióvezető javaslata a háztartások mellett az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználókra, tehát kisvállalkozásokra és közintézményekre - iskolákra, korházakra, önkormányzatok épületeire -, valamint a közvilágításra is érvényesítené a kikapcsolási moratóriumot. Ez azt jelentené, hogy akármekkora tartozást halmoz is fel a fenntartó állam vagy önkormányzat, az áramszolgáltató nem lenne jogosult a szolgáltatás kikapcsolására.

Kik az egyetemes szolgáltatók?

2008. január 1-jétől megnyílt a magyar villamosenergia-piac, így megszűnt a korábbi, közüzemi, illetve versenypiacra (nagyfogyasztókra) tagolt, úgynevezett kettős piaci felosztás. A változással az addigi közüzemi szolgáltatás helyét az egyetemes szolgáltatás vette át, a közüzemi (lakossági és kisfogyasztói) piacon nagykereskedőként addig monopolhelyzetben lévő Magyar Villamos Művek (MVM) mellett pedig a területi áramszolgáltatókból egyetemes szolgáltatóvá vált társaságok kínálnak a lakosságnak és a kisfogyasztóknak villamos energiát.

A javaslat részben arra a csavarra épít, hogy az egyetemes szolgáltatókkal szerződött háztartások és intézmények nem ketté bontva, hanem egy számlán, egy összegben fizetik az áram- és a rendszerhasználati díjat, vagyis nem tudnak csak az utóbbival tartozni (leegyszerűsítve: nem lehet a sárga csekket kettévágni és csak az áramdíjat befizetni, vagy a számlának csak egy részösszegét átutalni). Így viszont, ha a javaslat életbe lép, értelemszerűen az is következmények nélkül marad, ha a teljes számlája kiegyenlítését akár hónapokon át elmulasztja a fogyasztó.

Bár Lázár a javaslat rövid indoklásában az energiaellátás biztonságának fenntartásával magyarázta a változtatást, az [origo]-nak a villamosenergia-szektor sajátosságait ismerő kormányzati és piaci források egybehangzóan azt mondták, hogy a szolgáltatók felé gyakorta tetemes tartozást felhalmozó önkormányzatok mozgásterének bővítése állhat a Fidesz-frakció mellett Hódmezővásárhelyt is irányító politikus kezdeményezése mögött.

Veszélyes Lázár ötlete az államtitkárság szerint

Bár a javaslat csak a villamos energiát érintő tartozásokkal foglalkozik, forrásaink szerint segíthet megvalósítani a kormány október közepi elhatározását is, amely szerint a jövőben akkor sem lehetne kikapcsolni a gázt vagy áramot az állami és önkormányzati fenntartású intézményekben, ha azok jelentős közműtartozást halmoztak fel. A kormány mindezt azután határozta el, hogy októberben Pest megyében három iskolában is szünetelt a tanítás, nyolcban pedig rövidített órákat kellett tartani, mert nem volt fűtés, miután a fenntartó megyei önkormányzat tartozása miatt a Tigáz lekapcsolta a szolgáltatást. (Saját, erről szóló indítvánnyal a kormány eddig még nem állt elő.)

A frakcióvezető kezdeményezésének veszélyeire az [origo] információi szerint egy saját készítésű szakvéleménnyel hívta fel a kormány figyelmét a nemzeti fejlesztési minisztérium energiaügyi államtitkársága. Az állásfoglalás szerint a villamosenergia-ellátás rendszerszintű biztonságát veszélyezteti, hogy a módosítás értelmében a szolgáltatás kikapcsolása gyakorlatilag minden felhasználói körben és bármilyen villamosenergia-fogyasztással összefüggő tartozás esetén kikerült a nemfizetéskor alkalmazható szankciók közül.

A szolgáltatók az így kieső bevételek miatt, az államtitkárság szerint maguk sem tudják majd továbbadni a rendszer fenntartását fedező díjakat a villamosenergia-rendszer irányítását és a hálózat üzemeltetését ellátó Mavirnak, vagyis végső soron a száz százalékban állami tulajdonú társaságnak sem lesz miből finanszíroznia a rendszer működtetését.

Aggályosnak tartja az állásfoglalás azt is, hogy a kikapcsolási szankció megszüntetésével megszűnik az a gyakorlat, amely eddig a tartozás rendezéséhez kötötte az áramszolgáltatás visszakapcsolását. Ez pedig az államtitkárság szerint a fizetési hajlandóság drasztikus visszaesésével jár majd, hiszen a fogyasztó többé nem lesz közvetlenül érdekelt a hátraléka rendezésében, a szolgáltatók pedig csak követeléseiket polgári jogi útra terelve, hosszadalmas behajtási eljárásokkal juthatnak pénzükhöz, ha egyáltalán sikerrel járnak.

Lázár húzott már merészet

A módosító indítványról szerettük volna megkérdezni Lázár Jánost is. Többször kerestük telefonon kedd óta a Fidesz frakcióvezetőjét, azonban mindeddig nem kaptunk visszahívást.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy vajon a Lázár által vezetett Hódmezővásárhelynek van-e tartozása az áramszolgáltató felé. Az önkormányzat sajtóosztályától először azt a választ kaptuk, hogy már nincs, mert a városnak az MVM Partner Energiakereskedelmi Zrt-vel a fizetés átütemezéséről folytatott tárgyalásai eredménytelenül értek véget, ezért az önkormányzat múlt hét végére rendezte a számláját a szolgáltató felé. A választ később korrigálták, mondván a fizetés átütetemezéséről szóló tájékoztatás pontatlan volt, így a válasz - mint mondták - mindössze annyi, hogy a városnak nincs a szolgáltató felé lejárt elmaradása. (Esztergomban ugyanakkor éppen szerdán kapcsolta le a közvilágítást a szolgáltató az önkormányzat tartozása miatt.)

Lázár Jánosnak januárban volt már egy energetikai témájú, a szektor több résztvevőjét ugyancsak megdöbbentő javaslata. A frakcióvezető akkor a megújuló energiát hasznosító és a kapcsolt áramot termelő erőművek támogatásának drasztikus csökkentését javasolta, kormánytagtól addig példátlan módon Bencsik János energetikai államtitkár is bírálta egy Facebook-bejegyzésben. A kormánypártok februári, siófoki kihelyzett frakcióülésén is felmerült vitába később személyesen Orbán Viktor is beszállt, majd kiderült, hogy voltaképpen ő állt a frakcióvezető kezdeményezése mögött.

Mit mond Hódmezővásárhely?

Az [origo] által többször megkeresett hódmezővásárhelyi önkormányzat a cikk megjelenése után a következőt közölte:

"Hódmezővásárhely önkormányzata és a DÉMÁSZ kapcsolata 2009-ben romlott meg, amikor - a város többszáz milliós villamosenergia fogyasztása mellett - a szolgáltató egy 23 479 forint összegű elmaradás miatt egyszerűen kikapcsolta az áramot az egyik hódmezővásárhelyi óvodában. Sokan nem tudják, de ezt követően kért az EDF Démász vezére Thierry Le Boucher találkozót Lázár Jánostól, amit a polgármester visszautasított. A Démász ezidőtájt megszűntette ügyfélszolgálati kirendeltségét is Hódmezővásárhelyen, így egy megyei jogú város lakosságának és a térségben élő, mintegy 60 ezer polgárnak kellett minimum 25-30 kilométert utazgatnia, ha bármit el akart intézni a szolgáltatójánál.

Az önkormányzat ezt követően a szabad piaci villamosenergia beszerzés mellett döntött és 2011 áprilistól már teljes egészében a szabad piacról szerzi be energiát, amelyre a közbeszerzési eljárás után az MVM Partner Energiakereskedelmi Zrt.-vel kötött szerződést. A kapcsolat az EDF-Démász Zrt.-vel azonban nem érhetett véget, hiszen bár az áramot mástól veszi a város, a közvilágítási hálózat az EDF-Démász Zrt. tulajdonában áll. Az együttműködés pedig újabb súrlódásokhoz vezetett.

2011 nyarán Hódmezővásárhely Európa legnagyobb méretű közvilágítás korszerűsítésébe kezdett. A város valamennyi, összesen mintegy 6830 darab - közvilágításba kapcsolt hagyományos fényforrását december közepére korszerű, LED technológiát alkalmazó fényforrásokra cseréljük. A korszerűsítés a jelenlegi számítások szerint 35 százaléknyi energiamegtakarítást eredményez, továbbá harmadával csökken az energia előállítása során kibocsátott CO2 mértéke, míg a közvilágítás fényerőssége 30-50 százalékkal, a fényegyenletesség 30 százalékkal emelkedik Hódmezővásárhely utcáin. Éves szinten a város költségei várhatóan mintegy 50 millió forinttal csökkennek (Bencsik János korábban úgy nyilatkozott: a projekt eredményei alapján dönt a kormány, hogy más hazai városokban támogat-e hasonló beruházást. Hasonló teljes városra kiterjedő korszerűsítést Európában Berlinben terveznek.)

Fogalmazzunk úgy, hogy a - felerészben pályázati forrásból finanszírozott - 750 millió forintos beruházást az EDF-Démász Zrt. nem fogadta kitörő lelkesedéssel. Többhónapos egyeztetés szükségeltetett, hogy a város módosítani tudja a közvilágítás üzemltetési szerződését a Démásszal, ugyanis a korszerűsítést követően a város csupán a közvilágítás passzív és hálózati elemeinek karbantartására, és üzemeltetésére akart szerződni, mivel az aktív elemekre, azaz az új LED-es fényforrásokra 5 éves garanciát vállalt a kivitelező. Az elhúzódó egyeztetések miatt a kivitelezés hónapokat csúszott, ami már-már a pályázatban foglalt határidőket, így a 350 milliós uniós támogatás felhasználását fenyegette. A fentiekből talán érthetővé válik, miért van szükség a szolgáltatók jogainak bizonyos mértékű korlátozására".