Egy agresszív tacskó is veszélyes az új törvény alapján

Megadóztathatják az agresszív kutyákat az önkormányzatok egy törvénymódosítás alapján. A kutya viselkedése alapján kell dönteniük a szakértőknek, hogy az állat veszélyes-e. Az Állatorvosi Kamara elnöke szerint meg lehet állapítani, ha egy kutya agresszívvé válik, de nem fogják tömegesen veszélyesnek nyilvánítani a kutyákat. Inkább attól lehet tartani, hogy sok az utcára kerül, pedig már így is több tízezer állat kóborol az országban.

"Több tucat állattartó érdeklődött nálunk az elmúlt napokban, hol helyezhetné el a kutyáját, bevallották, hogy az ebadó miatt inkább megszabadulnának az állattól" - mondta az [origo]-nak Tenner Anna, a Lelenc Kutyamentő Egyesület elnöke, aki szerint a parlament által hétfőn elfogadott szabályok, elsősorban az ebadó kivetésének a lehetősége megváltoztathatja sok kutyatulajdonos hozzáállását.

Az országgyűlés hétfőn szavazta meg az állatok védelméről szóló törvény módosítását, amely jövő januártól ebrendészeti hozzájárulás (ebadó) kivetésére ad lehetőséget az önkormányzatoknak, és kötelezővé teszi legalább háromévente egyszer az ebösszeírást. A törvénymódosítással az önkormányzatok évente egy veszélyes eb gazdájától 20 ezer, egyéb kutya gazdájától 6 ezer forint ebrendészeti hozzájárulást szedhetnek (erről bővebben itt olvashat).

Tenner Anna szerint a gazdák a kutyákat biztosan nem tudják menhelyen hagyni, mert azok jelenleg is túlzsúfoltak, "kétszáz százalékon működnek". A Kutyamentő Egyesület elnöke szerint így "várhatóan még több kóbor kutya lesz az utcákon". Tenner Anna azt mondta: "vannak olyan gazdák, akik kényeztetik, kutyarucikba öltöztetik, kozmetikába viszik az állatokat, nyilván nem ők mondanak le a kutyájukról, hanem azok, akik most az udvarukon megtűrik, vagy még láncra is verik az állatot, ők tíz forint adót sem fizetnének a kutya után".

Több tízezer kutya biztos kóborol

Szintén több kóbor állatra számít Gönczi Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke, aki azt mondta az [origo]-nak, hogy "most is elég gyakori, hogy valaki kihajítja az utcára a megunt vagy fölöslegessé vált kutyáját". Az elnök szerint viszont nem szabad elfelejteni, hogy az önkormányzatok mérlegelhetnek, kivetik-e ezt az adónemet, és még nem lehet tudni, mennyire terjed el országosan az ebadó.

A kamara elnöke szerint jelenleg több tízezer állat kóborol Magyarországon, míg a Kutyamentő Egyesület elnöke szerint akár a félmilliót is elérheti a kóbor kutyák száma, mert "az erdőkben sok állat falkákban él". A hétfőn elfogadott törvénymódosítás indoklása azt írja: "mintegy kétmillió kutya él Magyarországon, a gazdátlan ebek száma eléri a százezret".

Az állatorvosnak kell jelentenie

A törvénymódosítás szerint változnak a kutyák veszélyessé minősítésének szabályai is. A jövőben nem a kutya fajtája, hanem kizárólag egyedi viselkedése alapján ítélkezhet a hatóság. Veszélyes ebnek azok a kutyák minősülnek majd, amelyek fizikai sérülést okoztak, vagy "fizikai, vagy pszichikai állapotuk alapján feltételezhető, hogy fizikai sérülést okozhatnak".

A törvénymódosításhoz benyújtott indoklás szerint ha az állatorvos vagy a civil állatvédelmi szolgálat képviselője úgy ítéli meg, "hogy az eb veszélyt jelenthet az emberek biztonságára, azt köteles jelenteni a hatóságnak, amely aztán az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértő bevonásával dönthet az ebek veszélyesnek minisítéséről". Kedden délelőtt megkérdeztük a módosítást benyújtó Vidékfejlesztési Minisztériumot, ki lehet szakértő, és hogyan állapítja majd meg a kutya pszichikai állapotát, illetve az esetleges veszélyességet, de a minisztérium későbbre ígért választ.

A tacskó is lehet veszélyes állat

Magyarországon nincs pontos statisztika a kutyatámadásokról, becslések szerint évente nagyjából ötezer kutyaharapást regisztrálnak. (erről bővebben itt olvashat). A kutya fajtája kevésbé meghatározó, bár egy harcra tenyésztett fajta (például amerikai staffordshire terrier, amerikai pitbull terrier) komolyabb sérüléseket tud okozni, mint egy kistestű kutya. Ugyanakkor a kistestű kutyáknak alacsonyabb az ingerküszöbük, mint a nagytestűeknek (kevésbé bírják, ha a gyerek a fülüket, farkukat húzza, vagy beléjük kapaszkodik) - csak ilyen esetekről ritkábban hallani, mert kisebb sérülést okoznak.

"A szakemberek meg tudják állapítani, hogy a kutya csőre töltött fegyver-e, ami bármikor elsülhet" - mondta a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke, aki szerint az állatorvosok és az etológusok olyan jeleket is észrevesznek a kutyán, amelynek a gazdák nem tulajdonsítanak jelentőséget. Gönczi példaként említette a domináns agressziót, vagyis "azt a jelenséget, amikor a kutya a falkájanak tekinti a családot, és megtámadja a családtagokat". Az állatorvos szerint olyan jelekből lehet észrevenni az agressziót, mint például, hogy a kutya rendszeresen az emberek előtt megy be az ajtón, és nem ad utat másnak, vagy rendszeresen az egyik családtag ágyában akar aludni, és csak morogva hajlandó elmenni.

Gönczi szerint ez azért veszélyes, mert egy idő után az állat megtámadja az embereket, és "főleg egy gyerekben tud nagy károkat okozni". Ez a viselkedés az állatorvos szerint független a kutya fajtájától, "egy tacskó is lehet agresszív, így veszélyes állat". Az Állatorvosi Kamara elnöke hangsúlyozta ugyanakkor, hogy "ez nem tömeges jelenség, a kutyák többsége nem válik veszélyessé".

A gazda hozzáállása is döntő a minisztérium szerint

Az új állatvédelmi törvény fontos eleme a veszélyes ebekkel kapcsolatos szabályok újragondolása - áll a Vidékfejlesztési Minisztérium közleményében. A minisztérium azt írja: a korábbiakkal ellentétben a kutyákról pusztán fajtájuk alapján nem ítélkezhet majd a hatóság. Az új jogi szabályozás szerint nem az állat anatómiai, külső jegyei határozzák meg a tulajdonságait, agresszióra való hajlamát, hanem a tartási körülményei, a gazda hozzáállása.

A minisztérium hozzáteszi: az ebrendészeti hozzájárulást szedő önkormányzatoknak a bevétel legalább felét "az ebek ivartalanításra, állatjóléti, vagy közegészségügyi intézkedésre kell fordítaniuk". Az ebadó megfizetése alól mentesülnek a segítő, közfeladatot ellátó kutyák, a menhelyről származó, ivartalanított ebek, illetve az őshonos magyar kutyafajták (kuvasz, komondor, magyar vizsla, puli, pumi, mudi, magyar agár, erdélyi kopó) gazdái.

A veszélyesnek minősített kutyákat kötelező ivartalanítani, és mikorchippel megjelölni, és évente akár 20 ezer forintos ebadót kell fizetni az állat után. Az új szabályok szerint emellett tilos a veszélyes kutya versenyeztetése, kiállítása, örző-védő feladatokra képzése, illetve az országból való kivitele.

A törvénymódósítás szerint az állatorvosok legfeljebb 3500 forintot kérhetnek majd azért, hogy beültetik a mikrochipet a kutyákba. Az Állatorvosi Kamara elnöke szerint ez azért "problémás", mert számításai szerint az állatorvosnál így 655 forint marad a beavatkozás után. "Nem fogjuk elküldeni a gazdákat, és nem akarjuk megfejni a kutyatartókat, de ez az összeg nagyon kevés" - mondta Gönczi Gábor, aki szerint "még problémát okozhat, hogy majd csak törvénymódosítással lehet eltérni ettől az összegtől".