"Nem lepődtem meg, de váratlanul ért" - így kommentálta az [origo]-nak Fellegi Tamás lemondását a nemzeti fejlesztési tárca egyik vezető beosztású, a miniszterrel jó kapcsolatot ápoló munkatársa. A kijelentésben szerinte nincsen ellentmondás: a miniszter a kettejük közti beszélgetésekben állítólag már hónapokkal korábban utalt esetleges lemondására, mert régóta nem érezte jól magát a szerepében.
A meglepetést a forrás szerint a bejelentés időzítése keltette, Fellegi Tamás ugyanis másfél héttel az után jelentette be, hogy a jövőben kizárólag a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kezdeményezett tárgyalásokra kíván koncentrálni, hogy nagy meglepetésre kiderült: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter helyett ő vezeti a Valutaalappal kezdeményezett tárgyalásokat.
"Elkezdett szétesni" a rendszer Fellegi alatt
"Ha akkor azt mondja, hogy lemond a tárgyalások miatt, arról is tudom, hogy csak ürügy, de legalább kommunikálható valahogy. Így viszont elég nehéz eladni, hogy 'ja, jut eszembe, az IMF miatt nem fogok ráérni a tárca vezetésére'" - mondta miniszterhez közel álló forrás, aki úgy sejti, hogy az is hozzájárulhatott Fellegi lemondásához, hogy "elkezdett szétesni alatta a minisztérium". Egy héttel ezelőtt Bencsik János, a tárca energetikai államtitkára nyújtotta be a lemondását, de az [origo] információi szerint fontolgatja a távozását Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár is. Úgy tudjuk, mindkettőjüket sikertelenül próbálta maradásra bírni a miniszter.
A tárcavezető rossz közérzetében a forrás szerint szerepük volt az olyan, az energetikai államtitkár távozásában is szerepet játszó, "az energetikai piac törvényeit megerőszakoló", miniszterelnöki utasításra hozott intézkedéseknek is, mint a kapcsolt energiát termelő (KÁT) erőművekkel kötött korábbi megállapodás év eleji felrúgása vagy a rezsiárak mesterséges befagyasztása.
Szerepe lehetett a "felső nyomásnak"
Egy, a miniszterelnökhöz közel álló forrás szerint nemcsak Fellegi Tamásnak volt elege, de jó ideje elégedetlen volt a munkájával a miniszterelnök is, az elmúlt hetekben szűk körű beszélgetéseken pedig több olyan kijelentést is tett Orbán Viktor, amiből szerinte kiolvasható volt, hogy a miniszternek "már nincs sok ideje", és a "levegőben lógott a távozása". Fellegi lemondásában emiatt a forrás szerint a "felső nyomásnak" mindenképp szerepe lehetett, még akkor is, ha a végső döntést végül maga hozta meg.
A kormányfő elsősorban amiatt neheztelt a miniszterre a forrás szerint, hogy nem foglalkozott megfelelően a Malév helyzetének rendezésével. Minisztériumi források szerint ebben ugyanakkor igazságtalanul tette felelőssé Fellegit a kormányfő: szerintük "nem a miniszter töketlenkedése miatt" tart a csőd szélén a társaság, hanem nagyrészt örökölte a lehetetlen helyzetet. Ez tovább súlyosbodhat, mivel az Európai Bizottság hamarosan várhatóan büntetést szab ki a korábbi kormányok idején a társaságnak nyújtott burkolt állami támogatás miatt, a büntetés mértéke pedig akár 100 milliárd forint is lehet.
"Az egyetlen, aki érdemben tárgyalt és lépéseket tett a Malév helyzetének rendezéséért, az Fellegi volt, miközben a kormány legnagyobb gondja az volt, hogy Liszt Ferencre keresztelje a repülőteret" - érzékeltette a fejlesztési tárcánál dolgozó forrás a helyzetet, hozzátéve, hogy mivel "nincs az a befektető, aki elvinne egy ilyen csődtömeget", felmerült annak a lehetősége is, hogy a társaságot hagyják csődbe menni, amiért "a balhét kétségkívül el kell vinnie valakinek".
Információink szerint ugyanakkor nemcsak a Malév, hanem más ügyek miatt is elégedetlen volt a miniszterelnök. Orbán Viktor összességében úgy látta kormányzati forrásunk szerint, hogy míg a legtöbb tárca úgy, ahogy, de halad az általa elképzelt programokkal, addig Fellegi minisztériuma semmiben nem jut egyről a kettőre: megfeneklett a közösségi közlekedés átalakítása, és nem lett semmi a nagy bevételekkel kecsegtető használatarányos útdíjrendszerből sem. Minisztériumi források szerint ugyanakkor ezek az ügyek éppen azért nem jutottak előre, mert a miniszterelnök nem hozta meg benne a szükséges politikai döntéseket.
Egy harmadik kormányzati forrás szerint Orbán Fellegivel szembeni elégedetlenségében az is szerepet játszhatott, hogy a miniszter volt a legkritikusabb vele a kormányüléseken, sokszor szállt vitába a miniszterelnök elképzeléseivel. "Ebben a rendszerben pedig könnyen alkalmatlanná válik, akinek határozott, és főleg ellenkező véleménye van a dolgokról" - tette hozzá az illető.
Fellegit nem sajnálta Orbán
A tárcavezető leváltását a forrás szerint jó ideje az hátráltatta, hogy nem találták meg az utódját. Mostanra azonban úgy tudjuk, több jelölt is felmerült utódlására: kormányzati források Horváth Gergelyt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatóját tartják a legesélyesebbnek, de a fejlesztési tárcánál Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottsága elnökének neve is felmerült (ő szintén tagja az IMF-delegációnak).
A miniszterelnök környezetében már az IMF-delegáció összetételét is úgy értékelték, hogy Matolcsy György kihagyásával Orbán Viktor voltaképpen védeni akarta a várhatóan nehéz és kudarcos tárgyalásoktól a "jobbkezének" tartott nemzetgazdasági minisztert (erről szóló korábbi cikkünket elolvashatja itt), Fellegit viszont nem sajnálta feláldozni.
Az [origo] által megkérdezett kormányzati, illetve minisztériumi források határozottan cáfolták azokat a találgatásokat, amelyek szerint Fellegi lemondása a gazdasági és a fejlesztési tárca összevonásának jele lenne (a feltételezés szerint ez egyúttal a számos pénzpiaci szereplő által nem kívánatosnak tartott Matolcsy Györgynek is menekülőpályául szolgálna).
Az üzleti életben ugyanakkor többek szerint is fontos feladat várhat Fellegire. Volt olyan forrás, aki úgy tudta, hogy a Mol, míg mások szerint egy, az állami energetikai cégeket holdingba tömörítő mamutcég vezetésére esélyes.