Kilenc utca kapott új nevet Budapesten

Névtelen közterületek elnevezéséről és egyes nevek megváltoztatásáról döntöttek a fővárosban. Lev Tolsztojról, Máté apostolról és Kerényi Gráciáról is utcát neveztek el.

Egyes kerületek, valamint magánszemélyek kezdeményezésére korábban névtelen közterületek elnevezéséről, illetve egyes nevek megváltoztatásáról döntött szerdán a Fővárosi Közgyűlés. A határozatot 20 igen és 3 nem szavazattal fogadták el, az MSZP nem vett részt a szavazáson.

Óbudán Kerényi Grácia költőről, műfordítóról neveznek el eddig névtelen közterületet, Soroksáron Túri István kertészmérnökről, tanárról és nemesítőről neveznek el utat, Csepel pedig a Koltói Anna utcának ad új nevet, Vermes Miklós tanítónak, a fizika szakmódszertana kimagasló alakjának nevét veszi fel.

Terézvárosban a Szalmás Piroska utca neve változik meg, ez Németh László író, kritikus, műfordító nevét viseli. A XIII. kerületben egy jelenleg névtelen közterület Kopácsi Sándor nevét veszi fel, ő az 1956-os forradalom idején Budapest rendőrfőkapitánya, a Nagy Imre-per életfogytiglanra ítélt hatodrendű vádlottja volt. A II. kerületben egy névtelen területet Erdélyi Jánosról, a Kisfaludy Társaság titkáráról, a Nemzeti Színház egykori igazgatójáról neveznek el. A XV. kerületi Dembinszky utca Józef Wysockinak, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc honvédtábornokának nevét veszi fel. A Zichy Mihály utat és a Városligeti körutat összekötő zuglói névtelen sétány Lev Tolsztoj orosz író nevét viseli ezután.

A soroksári Apostolhegy dűlő lakói azt kezdeményezték, hogy a Vágó köz elnevezésű területet Máté apostolra nevezzék át, mert az útszakasz nem tekinthető a - vele fizikai összeköttetésben nem álló - Vágó köz meghosszabbításának, és ez megnehezíti a tájékozódást. Az utca környékén több, apostolról elnevezett közterület is van, így János, Pál és Péter apostol nevét is viseli utca. A változások a közgyűlési döntés után harminc napon belül lépnek életbe.

Elfogadták a 2012-es költségvetési koncepciót

A Fővárosi Közgyűlés elfogadta Budapest 2012-es költségvetési koncepcióját. A képviselők 18 igen, tíz nem és két tartózkodással döntöttek erről. Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes felszólalásában jelezte: a koncepcióval azt az utat szeretnék kijelölni, amelynek mentén a tényleges költségvetést készítik. Mint mondta, a koncepció tele van bizonytalansági elemekkel, az a főváros mai tudása szerint készült, és természetes, hogy a tényleges büdzsé elfogadásig még "hatni fognak becsapódó villámok". Az MSZP több képviselője is kijelentette, hogy nem támogatja a koncepciót, és bírálta a kormány gazdaságpolitikáját. Az LMP a főváros érdekérvényesítési képességét kritizálta, Hanzély Ákos szerint ez az oka annak, hogy a főváros nem tudja megoldani a finanszírozási problémákat. A Jobbik pedig a megszorítások ellen szólt, attól tart, hogy a források szűkülése a lakosság rovására megy.

A Főkefe is a városüzemeltetési központhoz tartozik már

A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) részvényeinek apportálásával 15,439 milliárd forintos alaptőke-emelést hajtott végre a Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) Holding Zrt.-nél. A testület idén júniusban döntött arról, hogy hat, százszázalékos fővárosi tulajdonú céget - Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt., Budapesti Temetkezési Intézet Zrt., Főkert Nonprofit Zrt., Főkétüsz Fővárosi Kéményseprő-ipari Kft., Főtáv Budapesti Távhőszolgáltató Zrt., Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. - apportálnak a Budapesti Városüzemeltetési Központba.

A tervek szerint a BVK által ellenőrzött társaságok közé tartozik majd a később létrehozandó Fővárosi Energiagazdálkodási Kft. is.
Szerdán arról is döntöttek, hogy a Budapesti Közlekedési Központba apportálják a közútkezelési feladatokat ellátó BKK Közút Zrt.-t, itt az alaptőke-emelés 1,5 milliárd forintnak felel meg.