Már egy nap alatt, vita nélkül is alkothat törvényeket a parlament

Megszavazták a házszabály módosítását a fideszes és KDNP-s képviselők pénteken, így a jövőben a kormánypártok önmagukban, kétharmados többséggel is megszavazhatják az eltérést a házszabálytól. Vagyis akár egy nap alatt, vita nélkül is megszavazhatnak törvényeket. A Jobbik visszautasította a házszabályt, az LMP frakcióvezetője pedig alkotmányellenesnek nevezte.

Az országgyűlés pénteken 254 igen, 41 nem és 1 tartózkodás mellett fogadta el a házszabály módosítását, amely alapján kivételes sürgős eljárással két ülésnap alatt lehet elfogadni egy előterjesztést. Az újfajta tárgyalási módhoz a parlamenti képviselők kétharmadának hozzájárulása szükséges, míg a kezdeményezéséhez a képviselők egyötödének támogató aláírása kell. Kivételes sürgős eljárás elrendelésére ülésszakonként legfeljebb hat alkalommal lesz lehetőség. Az alaptörvény és a sarkalatos jogszabályok módosításáról, valamint megalkotásukról szóló javaslatok tárgyalásnál nem lehet az újfajta eljárást kérni.

A kivételes sürgős eljárás elfogadásakor az országgyűlés a módosító javaslatok benyújtásának határidejéről, valamint a határozathozatal időpontjáról is dönt. A parlament ezt követően összevont általános és részletes vitában tárgyalja meg az előterjesztést, a frakciók ezalatt egyenként harmincperces, a független képviselők pedig összesen nyolcperces időkeretben fejthetik ki álláspontjukat. A Ház legkorábban az eljárás elrendelését követő ülésnapon szavazhat a módosító indítványokról és a teljes törvényjavaslatról.

A Fidesz által elfogadott új házszabály emellett négyötödről kétharmadra szállítja le a házszabálytól való eltérésben történő tárgyalás elfogadását. A házszabálytól való eltérés esetén pedig nem két, hanem akár egy nap alatt, azaz akár beterjesztése napján, vita nélkül is el lehet fogadni törvényjavaslatokat.

Változik a zárószavazás előtti módosító indítványok benyújtásának szabályozása is. A házszabály eddig hatályos rendelkezései alapján ilyen indítványt csak azokhoz a már elfogadott módosító indítványokhoz lehet benyújtani, amelyek nincsenek összhangban az alkotmánnyal vagy más törvénnyel, illetve az előterjesztés többi rendelkezésével. Az új rendelkezés szerint az első helyen kijelölt bizottság, valamint az alkotmányügyi bizottság tartalmi korlátozások nélkül is nyújthat be zárószavazás előtti módosító indítványt.

A fideszes Papcsák Ferenc javaslatára egy zárószavazás előtti módosító indítvánnyal rögzítették azt is, hogy a záróvitában minden frakciónak azonos, meghatározott idő áll rendelkezésére. Ha érkezett a javaslathoz zárószavazás előtti módosító indítvány, akkor az előterjesztésről csak a záróvita utáni ülésnapon lehet szavazni. Az elfogadott országgyűlési határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

Tiltakozott az ellenzék

Novák Előd jobbikos képviselő szerint a nemzeti érdekeket szolgáló javaslatoknál a Jobbik eddig is támogatta a házszabálytól való eltérést, ezért szerinte nincs szükség a négyötödös többség helyet csupán kétharmados többséget előírni. "Ne éljenek vissza a kétharmadukkal" - mondta a kormánypártoknak a zárószavazás előtti vitában Novák, majd hozzátette: "Horn Gyuláék is komolyabban vették a nemzeti együttműködést, mint önök".

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője napirend előtt azt mondta: a kormánypártok felmondják a parlamenti működést a házszabálymódosítással, és bevezetik a rendeleti kormányzást. Szerinte az új házszabállyal a kormánytöbbség bármit egy nap alatt "átverhet" a parlamenten, és "szentesíti a jelenlegi gyakorlatot, hogy zárószavazás előtti módosítókkal átírhatnak bármilyen javaslatot". A frakcióvezető szerint alkotmányellenes ez a házszabálymódosítás.