Robbanásveszélyes törvényekről dönt a parlament

Súlyos konfliktusok terhelnek több olyan törvényt is, amelyről a karácsony előtti utolsó ülésen, pénteken fognak szavazni a parlamentben. Erre az ülésre maradt az a két jogszabály, amelynek visszavonását kérte Jose Manuel Barroso európai bizottsági elnök, de döntenek a Pintér Sándor belügyminiszter és Kövér László házelnök közti vitás kérdésről és a kommunisták bűneiről is.

Kereken húsz törvényjavaslatról, illetve az azokhoz benyújtott módosító indítványokról kell döntenie pénteken, december 23-án a parlamentnek, mielőtt a képviselők rövid karácsonyi pihenőre vonulhatnának. A téli szünet azért lesz szokatlanul rövid, mert a képviselőknek karácsony és szilveszter között még össze kell ülniük, hogy utolérjék a lemaradásukat, és elfogadhassák az egyházügyi törvényt és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt.

A pénteki ülésen a kormánypártok valószínűleg nem halogathatják tovább, hogy döntést hozzanak néhány nagy horderejű kérdésben, amelyekről a saját soraikon belül is vita volt. Többek között Kövér László házelnök és Pintér Sándor belügyminiszter között is vita alakult ki a titkosszolgálatok átszervezésével kapcsolatban. Kövér korábban módosító indítványokat nyújtott be Pintér törvényjavaslatához, a szavazást viszont hétfőről péntekre napolták el.

Kövér, aki az előző Orbán-kormány idején titkosszolgálati miniszter volt, jelentősen kurtítaná az új szervezet, a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) jogköreit, illetve nem engedné Pintér felügyelete alá kerülni a külföldi hírszerzést végző Információs Hivatalt, amelyet jelenleg a külügyminiszter felügyel. Kövér javaslatait a kormány nem támogatta, de a bizottságban kapott annyi szavazatot, hogy a parlament plenáris ülése szavazhasson róluk (a vita részleteiről itt olvashat).

Még faragják az alaptörvényt

Többször is elhalasztotta már az Országgyűlés a január 1-én hatályba lépő új alaptörvény átmeneti rendelkezéseihez benyújtott módosító indítványok szavazását, pénteken azonban dönteni kell, ha karácsony után el is akarják fogadni a törvényt. Ez főként a kommunista diktatúra - és áttételesen a mai MSZP - felelősségével foglalkozik (erről itt olvashat részletesen), de tartalmaz egy sor gyakorlati rendelkezést is, kiegészítve, sőt helyeként felülírva az áprilisban elfogadott alaptörvényt.

A legnagyobb jelentősége valószínűleg annak a módosító indítványnak van, amely lehetővé tenné, hogy egy intézménybe vonják össze a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF). A javaslatot éles kritika érte az Európai Központi Bank (EKB) részéről, hiszen megadná a lehetőséget arra, hogy eltávolítsák a jegybank éléről Simor Andrást, az MNB elnökét (a javaslat szerint az MNB és a PSZÁF elnöke is alelnök lenne, az egyesült intézmény élére pedig új elnököt nevezne ki a köztársasági elnök).

Ehhez a törvényhez nyújtották be azt a módosító javaslatot, amely az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői döntése ellenére is biztosítaná, hogy joga legyen a legfőbb ügyésznek az általa választott (tehát nem a területileg illetékes) bíróságon vádat emelni. A büntetőeljárási törvény korábbi hasonló rendelkezését az Ab alkotmányellenesnek találta, de ezzel a módosítóval a kormánypártok olyan alkotmányos erejű rendelkezést alkotnának, amelyet a testület nem bírálhat felül.

Nemzeti Bank és stabilitás

Szavazni fog pénteken az Országgyűlés a MNB-törvényhez benyújtott módosító indítványokról. A szavazás után derül csak ki, hogy mennyiben fogadta meg a kormány az EKB és az Európai Bizottság kritikáját. Korábban José Manuel Barroso, a bizottság elnöke egy levélben azt kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy vonják vissza az MNB-tövényt (illetve a pénzügyi stabilitási törvényt), és csak a velük folytatott egyeztetés után terjesszék be újra. Erre a miniszterelnök nem hajlandó, még idén el akarja fogadtatni a két törvényt.

A bizottság által szintén kifogásolt pénzügyi stabilitásról szóló sarkalatos törvényt már pénteken elfogadhatják. Ez a törvény rendelkezik egyebek mellett arról, hogyan kell számolni az államadósság reálértékét, amely csak rendkívüli helyzetben növekedhetne (ezt a szabályt a javaslat szerint csak 2015-ben kellene alkalmazni, igaz, ettől még más rendelkezések alapján csökkenteni kellene az adósságot - a részletekről itt olvashat).

A stabilitási törvény előírja azt is, hogy csak egykulcsos lehessen a személyi jövedelemadó 2013-tól és a társasági adó 2015-től (az adóalapot ettől még lehet eltérően számolni, ahogyan ez 2012-ben is lesz az szja esetén). Ebbe a jogszabályba kerültek bele azok a módosítások, amelyekkel végleg megszüntetik a magánnyugdíjpénztárakat, ezzel párhuzamosan ismét megteremtik a lehetőséget az állami rendszerbe való visszalépésre.

Választási törvény

Pénteken fogadja el a parlament az új választási törvényt, amely alapján 199 főre csökken az Országgyűlés létszáma. Az ellenzéki pártok által élesen bírált törvényjavaslat szerint a 199 képviselőből 106-ot egyéni körzetben, egyfordulós választáson kell megválasztani, megszűnik a területi lista, és az egyéniben győztes képviselők után is kap pártjuk töredékszavazatokat az országos, kompenzációs listára. Összességében a rendszer a győztest erősíti, amely akár a szavazatok egyharmadával is megszerezheti a parlamenti mandátumok többségét.

Az egyéni választókerületek kialakítása során ráadásul a Fidesz szakemberei éltek az úgynevezett gerrymandering lehetőségével, vagyis a saját érdekeik mentén alakították a körzethatárokat. Az MSZP számára egyértelmű veszteség például, hogy a két XIII. kerületi választókerületből - az egyedüli helyeken, ahol 2010-ben is győzni tudtak a szocialisták - a törvényjavaslat egy körzetet csinál, ráadásul összevonták a szintén szocialista felségterületnek számító csepeli választókerületeket is (a budapesti körzetekről itt, a vidéki nagyvárosokról itt olvashat).

Felsőoktatási törvény

A kormánypártokon belül is hatalmas vitát váltott ki az új felsőoktatási törvény, amelynek zárószavazása szintén pénteken lesz. Fideszes képviselők hónapokon át vitáztak a jogszabályt előkészítő Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárral, majd háromszáz módosító indítványt nyújtottak be a törvényjavaslathoz. Ezek után is nyitott kérdés maradt, hogy az egyetemek, főiskolák mekkora létszámkeretet kapnak, mennyi lesz az önköltséges képzés díja, illetve mit tartalmaz majd az államilag finanszírozott képzésben résztvevő hallgatókkal kötött szerződés.

Gárdák és hajléktalanok

Pénteken fogadhatja el az Országgyűlés az új szabálysértési törvényt, amelynek több sokat vitatott eleme is van. Új szabálysértés lenne például a "közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése", amivel a Magyar Gárdához, vagy az ahhoz kötődő Szebb Jövőért Polgárőr Egyesülethez hasonló kezdeményezéseket lehet megakadályozni. Ugyancsak büntethető lesz a "közterületen életvitelszerű lakhatás tilalmának megszegése", vagyis pénzbírságra és akár elzárásra is lehet majd ítélni a hajléktalanokat.