Pert nyert az [origo] Schmitt Pál hivatala ellen

Az államfő hivatala nem titkolhatja, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök milyen ügyekben adott kegyelmet elítélteknek - mondta ki a Fővárosi Bíróság hétfőn első fokon. A per az [origo] kezdeményezésére indult, miután az államfő hivatala kétszer is elutasította erre vonatkozó kérésünket, de a bíróság szerint ez az információ közérdekű adat. Tavaly az első fél évben öt ember szabadulhatott a börtönből elnöki kegyelemmel.

15 napon belül az [origo] rendelkezésére kell bocsátani a Schmitt Pál köztársasági elnök által hozott kegyelmi határozatokat - erre kötelezte a Fővárosi Bíróság a Köztársasági Elnöki Hivatalt (KEH). A hétfői tárgyaláson hozott ítélet indoklása szerint az igényelt adatokat a Köztársasági Elnöki Hivatal kezeli, statisztikát is készít belőlük évről évre. Mivel ezek a statisztikák nyilvánosak, közérdekű adatnak számítanak, ezért a bíró szerint nincs olyan ok, amely kizárná, hogy maguk a kegyelmi határozatok is közérdekű adatok legyenek.

A KEH a tárgyaláson nem közölte, hogy elfogadja-e az elsőfokú döntést, vagy fellebbez ellene. Erről várhatóan csak az írásos ítélet kézhezvétele után döntenek.

Az [origo] tavaly júliusban és augusztusban is kérte a Köztársasági Elnöki Hivatalt, hogy mutassa meg, Schmitt Pál államfő a beiktatása óta kiknek és milyen ügyekben adott kegyelmet. Az államfő ugyanis bármely elítéltnek megkegyelmezhet, ha akar - de ehhez kérelemmel kell fordulni hozzá, akár a jogerős ítélet megszületése után, vagy később, már a börtönbüntetés letöltése közben. A pozitívan elbírált kegyelmi kérvények aktáit kértük ki anomimizált módon, tehát a személyes adatok kitakarásával. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a köztársasági elnök milyen vádak alapján elítélt embereket tartott érdemesnek arra, hogy jogával élve mentesítse a kiszabott büntetés alól.

Az [origo] a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogra hivatkozva kérte az adatok kiadását. A kegyelmi döntések alapjául szolgáló bírósági ítéletekről, vádiratokról, a büntetőügyben eljáró bíróságokról érdeklődtünk, és kértük a kegyelmi határozatok másolatait is. A KEH az eredeti álláspontjával szemben a második tárgyaláson kijelentette, hogy a kegyelmi döntéseket alátámasztó iratok nincsenek is a birtokukban, ezért az [origo]-t képviselő Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ennek megfelelően módosította keresetét, így a bírósági ítélet már csak magukra a határozatokra vonatkozik.

A KEH első megkeresésünkre csupán a kegyelmi ügyekben hozott határozatokból készült statisztikát küldte el, ismételt - augusztusi - kérésünkre pedig megtagadta a kért adatok kiadását. A KEH szerint a köztársasági elnök dönthet méltányossági, humanitárius és saját értékrendjéből fakadó erkölcsi szempontok alapján is, e jogköre korlátlan, ezt az Alkotmánybíróság is kimondta. "A köztársasági elnöknek az egyéni kegyelmezési jog gyakorlása során hozott határozatai közzétételre nem kerülnek, és az aktanyilvánosság elve az egyéb alapul szolgáló iratokra sem vonatkozik" - volt olvasható a KEH válaszában. A hivatal arra hivatkozott, hogy "a kegyelmi határozatok egyes adatainak közzétételével számottevő mértékben sérülne a köztársasági elnöknek az egyéni kegyelmezési jog gyakorlása során fennálló függetlensége".

Ezután indítottunk pert, a bíróságot kértük eldönteni, hogy a kért dokumentumok nyilvánosak-e. Az [origo]-t az ügyben képviselő A TASZ jogásza azzal érvelt, hogy a kegyelmezés csak kivételes esetben gyakorolható jogkör, hiszen bírósági döntést ír felül, ezért kiemelkedő közérdek fűződik ahhoz, hogy a köztársasági elnök döntése megismerhető legyen. Az államfő döntése ugyanis bírósági ítélet végrehajtását akadályozza meg.

Schmitt eddig szűken mérte a kegyelmet

2011 első fél évében egyébként összesen öt ember részesült köztársasági elnöki kegyelemben a 377 kérelmező közül. 2010-ben pedig egész évben kaptak ennyien kegyelmet - derül ki a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) korábbi összesítéséből. A legtöbb ember 2004-ben szabadulhatott az államfő döntése alapján, ekkor 41-en mentesültek a büntetés alól. Húsznál kevesebb elnöki kegyelmet először 2009-ben kaptak elítéltek, a 2010-es öt kegyelem - 871 kérelmezőből - volt a legalacsonyabb ilyen adat eddig. 2002 óta összesen 10 483 ember fordult szabadulásért a köztársasági elnökökhöz, közülük 224-en részesültek kegyelemben. (A kegyelmi ügyek statisztikáiról itt olvashat bővebben.)

Az alkotmány szerint csak a köztársasági elnök adhat kegyelmet egy már elítélt embernek, döntését indokolnia sem kell. A beérkezett kérvényekhez kapcsolódó iratokat a KIM készíti elő, javaslatot is tesz az elnöknek, később pedig ellenjegyzi az államfő döntését. A köztársasági elnök a börtönt és sok más büntetést is elengedhet, de a kényszergyógykezelésre, vagyonelkobzásra neki sincs befolyása, ezeket a büntetéseket nem törölheti el.

2011 júniusában Schmitt Pál egyébként elutasította Geréb Ágnes, otthonszüléseket levezető szülész-nőgyógyász kegyelmi kérvényét, rá halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt letöltendő fogházbüntetést szabott ki az első fokon eljáró bíró. Egy hónappal korábban pedig a többek között terrorcselekményekkel vádolt Budaházy György kérvényét utasította el az államfő.