Magyarországra toloncolni további intézkedésig tilos

Leállíttatta egy Ausztriában bujkáló szudáni menekült Magyarországra toloncolását a strasbourgi emberi jogi bíróság. Még nem világos, miért tartják aggályosnak a férfi visszaszállítását, a kínzástól a családvédelemig több minden szóba jöhet. A magyar menekültügyi rendszert eközben civil szervezet és az ENSZ menekültügyi részlege is élesen kritizálja.

Levél érkezett a múlt csütörtökön Edward W. Daigneault osztrák ügyvédhez. A feladó a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága volt, benne pedig az állt, hogy Daigneault ügyfelét, egy szudáni származású férfit "további értesítésig nem szabad Magyarországra toloncolni" - írta az osztrák Der Standard. A napilap szerint először tiltotta meg a strasbourgi bíróság egy menekült visszaküldését Magyarországra.

"Mielőtt Mohammed Ausztriába jött, Magyarországon volt menekültként bezárva. Semmiképp nem akar oda visszamenni" - mondta az ügyvéd egyik munkatársa a lapnak. A harmincéves szudáni férfi hónapokon keresztül bujkált Ausztriában, tavaly decemberben egy bécsi szórakozóhelyen fogták el. A strasbourgi bíróság sajtóosztálya az [origo]-nak is megerősítette, hogy leállították a Magyarországra szállítást. Azt is közölték, ideiglenes intézkedést léptettek érvénybe, az úgynevezett 39-es szabályt.

Életveszély vagy rossz bánásmód

A bíróság az ügy részleteiről későbbre ígért tájékoztatást, csak a 39-es szabályról küldött információt az [origo]-nak. E szerint ezt a sürgős intézkedést akkor léptetik életbe, ha nagy a kockázata annak, hogy egy országban "jóvátehetetlen károsodást" szenved egy menekült. Ilyen ideiglenes intézkedéseket csak meghatározott esetekben hozhat a bíróság. A legtipikusabb ezek közül a halálos fenyegetettség vagy a rossz bánásmód. Utóbbin a kínzást, illetve az embertelen és megalázó bánásmódot érti a bíróság. Kivételes esetben a privát, illetve a családi élet tiszteletének védelmében is alkalmazhatják a szabályt. A strasbourgi bíróság nem közölte, hogy a szudáni férfi Magyarországot is érintő ügyénél melyikről van szó.

Edward W. Daigneault az [origo]-val közölte: ügyfele azért nem akar Magyarországra visszamenni, mert tart attól, hogy rossz bánásmódban lesz része. Az ügyvéd arra hivatkozott, hogy a magyar menekültügy bebörtönzi a más EU-tagállamokból visszaküldött menekülteket, az őrizetbe vettekkel nem bánnak jól, és nincs lehetőségük érdemben panaszt tenni a bebörtönzés ellen. Az osztrák ügyvéd szerint védence még 2010-ben nyújtotta be menedékkérelmét Ausztriában, és 2011 januárjában egyszer már kiadták Magyarországnak, mert ott lépte át az Európai Unió határát. A szudáni férfi azonban illegálisan Ausztriában maradt, végül decemberben fogták el őt az osztrák hatóságok. Az ügyvéd az [origo] kérdésre azt írta, egyelőre ő sem tudja, pontosan mire hivatkozva függesztette fel a férfi kiadatási eljárását a strasbourgi bíróság.

"A strasbourgi bíróság csak extrém esetekben alkalmazza a 39-es szabályt" - mondta az [origo]-nak Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. Szerinte az ügy rendkívül súlyos kritikát jelent a magyar menekültügynek.

Az [origo] a konkrét üggyel kapcsolatban megkereste a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt, de ott annyit közöltek, semmilyen hivatalos anyagot vagy értesítést nem kaptak az Emberi Jogok Európai Bíróságától, és ennek megérkeztéig nyilatkozni sem akarnak.

AZ ENSZ képviselőjét nyugtalanítja a helyzet

Az utóbbi időben több kritika is érte a magyar menekültügyi rendszert. A Magyar Helsinki Bizottság elsősorban a menedékkérők "rutinszerű, értelmetlen, ugyanakkor költséges és számos esetben embertelen fogva tartását" bírálta. Az osztrák Der Standard egy 2010-es törvénymódosításnak tudja be a magyar menekültügyi rendszer külföldi bírálatait.

Pakisztáni férfi ruházatának átvizsgálása a nyírbátori idegenrendészeti fogdában

Az említett törvénymódosítás miatt az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) bécsi képviselője is aggodalmának adott hangot. "A rendelkezésünkre álló tények nyugtalanítók" - fogalmazott Christoph Pinter irodavezető a Standardnak. A törvénymódosítás után ugyanis hatról tizenkét hónapra emelték a menekültek őrizetbe vételének maximális időtartamát, és immár a gyerekes családokat is őrizetbe vehetik maximum harminc napra.

Az osztrák lap szerint a jogszabály módosítása óta Magyarországon gyakrabban zárják be a menedékkérőket. Az UNHCR irodavezetője közölte, a genfi menekültjogi egyezmény 31. cikke arra kötelezi az államokat, hogy jogosulatlan beutazás vagy tartózkodás miatt ne szabjanak ki büntetést menekültekre. Pinter szerint ez a rendelkezés a szabadságvesztés tilalmát is jelenti.

Noha kiskorúakat a magyar törvény értelmében sem szabad bebörtönözni, a cikk szerint gyakran ránézésre állapítják meg a magyarok az életkort. "Az UNHCR visszaélésekről is értesült. Mindez azokra a menedékkérőkre is vonatkozik, akiket az Európai Unió második dublini egyezménye alapján küldenek vissza Ausztriából Magyarországra" - mondta Pinter.

"A magyar rendszer több problémát is felvet"

Az Ausztriából visszatérni nem akaró szudáni férfit szintén a második dublini egyezmény alapján szállították volna Magyarországra. Az egyezmény szerint egy menedékkérő abban az államban folyamodhat menekültstátushoz, amelyben átlépte az Európai Unió külső határát. Ha időközben egy másik tagállamba utazott tovább, visszaküldhetik abba az országba, ahol az Európai Unió területére lépett.

Az eljárást a strasbourgi bíróság több esetben is felülbírálta. A Standard szerint például Görögországból az Egyesült Királyságba érkező afgánok esetében határoztak úgy, hogy nem küldhetik őket vissza Athénba, ugyanis ott "embertelen életkörülmények" fenyegetik őket. Tavaly májusban egyébként Magyarországról sem engedtek menekülteket Görögországba visszaküldeni.

"Az EU-ban a görög menekültügyi rendszerrel van a legtöbb probléma" - mondta az [origo]-nak Pardavi Márta. Szerinte a strasbourgi bíróság is az oda irányuló visszaküldéseket függesztette fel eddig a legtöbbször, és most először történt hasonló Magyarországgal kapcsolatban.

"A görögországi körülmények sértik az EU-s jogszabályokat, például 14 éves afgán gyerekek élnek az utcákon"- mondta Pardavi Márta. Azt is hozzátette, hogy Magyarországon nem ennyire extrém a helyzet. A két országot az ENSZ menekültügyi biztosának bécsi irodavezetője is összehasonlította a Standardnak, és azt mondta, hogy "Görögországban egyáltalán nincs menekültügyi rendszer. Magyarországon van ugyan, de több problémát is felvet".

Fizikai bántalmazások

A magyar Helsinki Bizottság 2011 decemberében készített jelentést a magyar menekültügyi helyzetről, ebben kifejezetten a dublini egyezmény értelmében Magyarországra visszaküldött menekültek helyzetét vizsgálta. A dokumentum szerint Magyarország nem képes megfelelő átvételi körülményeket nyújtani és védelmet garantálni az ide visszaküldött menedékkérőknek.

A Helsinki Bizottság azt állapította meg, hogy a Magyarországra visszaküldött menedékkérők az EU-ból és az országból történő azonnali kitoloncolással nézhetnek szembe, függetlenül attól, hogy benyújtanak-e menekültstátus-kérelmet. A jelentés szerint azoknál sem folytatódhat a menekültté nyilvánítási eljárás, akik még Magyarországról Nyugat-Európába utazásuk előtt kezdeményezték azt. Ha mégis ennek folytatását kezdeményeznék, a hatóságok ezt már csak utólagos kérelemként értelmezik. Az utólagos menekültté nyilvánítási kérelem azonban már nem véd a kitoloncolás ellen, így a Magyarországra visszaküldött migránsok annak ellenére is eltávolíthatók az országból, hogy menekültkérvényüket egyetlen EU-tagországban sem bírálták el érdemben. Az utólagos menekültkérelem a normállal ellentétben ráadásul szociális támogatásra és szállásbiztosításra sem jogosítja fel az igénylőt.

A civil szervezet jelentése szerint a Magyarországra visszaküldött menekülteket rutinszerűen helyezik őrizetbe, személyes életkörülményeikre sincsenek tekintettel. Pardavi Márta azt mondta, az őrizetesekkel szembeni bánásmód "sok kívánnivalót hagy maga után", szóbeli megalázások és fizikai bántalmazások is előfordulnak. Szerinte az érdemben el nem bírált eljárások miatt Magyarországról olyan országba is kitoloncolhatnak menekülteket, ahol megkínozhatják őket.

A Der Standard úgy tudja, az UNCHR az osztrák menekültügyi törvényszéket tavaly októberben tájékoztatta a magyarországi helyzetről, és az ENSZ-főbiztosság az őrizetbe vételi gyakorlat, a fogva tartás mostoha körülményei mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországról a Budapest által biztonságos harmadik országnak tekintett Szerbiába toloncolják ki a menekülteket. A déli szomszédot az ENSZ viszont egyáltalán nem tartja biztonságosnak a menekültek szempontjából.

Magyarországra Szerbián át érkezik a legtöbb illegális bevándorló, Szabadka mellett egy egész - általában közép-ázsiaiakból álló - roskatag falu épült, itt viskókban vagy a szabad ég alatt várják az emberek, hogy továbbcsempésszék őket az Európai Unióba. Az illegális telep lakói közül sokan a szerb rendőrök bánásmódjára panaszkodnak, és azt állítják, hogy megverik őket, vagy elszedik a pénzüket. A Szerbiai Menekültügyi Hivatal az itt összegyűlt külföldieket nem tekinti menekülteknek, igaz, jogilag nem is számítanak annak, mivel többségük nem kér az országban menedékjogot.