Tarlós István: Rogán Antal ragaszkodott az útdíjhoz

Biztos abban Tarlós István főpolgármester a keddi kormányülés után, hogy a kormány sem támogatja a havi tízezer forintos útdíj bevezetését, amelyet szerinte Rogán Antal belvárosi polgármester javasolt a BKV finanszírozásának megoldására. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára kedd délután kijelentette, hogy "ha nincs, aki felvállalja, nem lesz útdíj". A kormányülésen nem döntöttek a BKV finanszírozásáról, de Tarlós István nem zárta ki, hogy egy újabb hitel menti meg a BKV-t.

"Egész nyíltan megmondom: az útdíjat az ötödik kerületi polgármester úr javasolta, sőt a Budapesti Közlekedési Központ vezérének azt mondta, ha nem kerül az anyagba, nem fogja azt aláírni" - jelentette ki kedd délutáni sajtótájékoztatóján Tarlós István főpolgármester. A mellette álló két helyettese, akik szintén tagjai voltak a kormánnyal tárgyaló ötfős delegációnak, bólogattak, amikor a főpolgármester Rogán Antalnak tulajdonította az útdíj ötletét.

Tarlós István hangsúlyozta, hogy a havi tízezer forintos útdíj bevezetését semmilyen körülmények között nem támogatja, és biztos abban, hogy ezt a miniszterelnök és a kormány sem teszi. A főpolgármester hozzátette, hogy gyakorlatilag nulla az esélye annak, hogy a matricás, tízezer forintos útdíjat bevezetik Budapesten; mint mondta, "ez elméleti lehetőség volt a tizenkét alternatíva közül, s a legsúlyosabb, legtöbb kockázati elemet tartalmazó javaslat".

Hétfőn derült ki, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a havi tízezer forintos útdíj bevezetését támogatja a főváros kormánynak küldött javaslatai közül. Az Index birtokába került dokumentum szerint az úthasználati díjat a főváros területén minden közutat használó gépkocsira meg kellene váltani papíralapú matrica formájában.

Tarlós nem akar tovább személyeskedni

Tarlós István megjegyezte, hogy Rogán Antal a javaslatcsomagban két, kerületeket érintő pontot kifogásolt, és a "legtávolabbról sem az útdíjat", hanem a kerületek és a főváros közötti forrásmegosztás átalakítását vagy a parkolási pénzek átcsoportosítást. "Most már egyetértünk abban, hogy egyikünk sem támogatja, végül is ezt a papírt mind az öten aláírtuk, de kétségtelen, hogy nem egyformán csal az emberek emlékezete" - mondta a főpolgármester.

Rogán Antal hétfőn közleményben tagadta, hogy tőle származna az útdíj ötlete. Tarlós István erre kedden azt mondta, hogy nem tudja, "ki, mit, miért tesz", és hozzátette, hogy mostantól nem kívánja "személyeskedési síkon folytani a kérdést, mert a BKV helyzete a legfontosabb".

Az [origo] megkérdezte korábban Németh Zoltánt, a Fidesz fővárosi frakcióvezetőjét, aki szintén tagja volt a kormánnyal tárgyaló ötfős fővárosi delegációnak, kitől hallotta először az útdíj ötletét. Németh Zoltán azt mondta: "nem az én feladatom kimondani, ki vetette fel az útdíjat a fővárosi tárgyalódelegációból, a legjobb lenne, ha végre önként vállalná az, aki ezt kitalálta". A frakcióvezető hozzátette, hogy nem támogatja az útdíjat, és korábban a fővárosi vezetőkkel tartott megbeszéléseken is "jelezte aggályait".

"Ha nincs, aki felvállalja, nem lesz útdíj"

"Sem a kormány, sem a Nemzetgazdasági Minisztérium nem javasolt sem útdíjat, sem dugódíjat, meg lehet nézni kinek az aláírása szerepel a javaslatcsomagon" - jelentette ki kedd délután Szatmáry Kristóf államtitkár, aki a kormány részéről tárgyalt a fővárossal. A javaslatcsomagot az ötfős delegáció és Vitézy Dávid, a BKK vezetője írta alá. Az államtitkár az [origo] kérdésre, hogy a keddi kormányülés után mekkora esélyét látja az útdíj bevezetésének, azt mondta: "ha nincs, aki felvállalja, nem lesz útdíj".

Szatmáry Kristóf arról is beszélt, hogy a kormány az "egy plusz egy forint elvet" szeretné érvényesíteni a BKV finanszírozásánál, vagyis az állam annyi pénzt ad a BKV-nak, amennyit a főváros is előteremt. Az államtitkár sajtóhírekre hivatkozva megemlítette, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ragaszkodik "bizonyos közösségi közlekedési struktúraváltozáshoz", ami szerinte azt jelenti, hogy a központi költségvetésből a 32 milliárd forintos normatíván túl nem lehet több pénzt szánni a közösségi közlekedésre.

Kérdésre válaszolva az államtitkár hozzátette, hogy az "IMF jelezte, hogy már így is túlzottnak tartja a MÁV és a BKV finanszírozását a központi költségvetésből". Szatmáry Kristóf jelezte: a zárolt 32 milliárd forintos normatív támogatás feloldására is van lehetőség, de "ennek feltétele, hogy átfogó tervet készítsenek a BKV finanszírozásáról", illetve a fővárosnak biztosítania kell a kormányt, hogy elő tudja teremteni a saját forrásait.

Szijjártó: Szóba sem került az útdíj

A miniszterelnök szóvivője kedden a köztévé Az Este című műsorában arra a kérdésre, lesz-e útdíj, azt közölte: "nem merült fel a kormányülésen". Furcsának vette, amikor hétfőn olvasta az erről szóló híreket - fogalmazott, majd megerősítette: "kormányülésen ez szóba sem került eddig". Arra a felvetésre, hogy ezek szerint nem volt arról szó, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter esetleg támogatná az útdíj ötletét, kijelentette: ilyen nem hangzott el.

Újabb hitel mentheti meg a BKV-t

A kormány keddi ülésén tárgyalta a BKV helyzetét, és a megbeszélésen Tarlós István is részt vett. Az ülésen a kormány nem hozott döntést a BKV helyzetének megoldására benyújtott javaslatokról, ehhez "kell még pár nap" - mondta Tarlós István, aki hozzátette, hogy most már "kevésbé pesszimista, mint egy nappal ezelőtt".

Az [origo] kérdésére, hogy miért van szükség néhány napra a kormánydöntésig, Tarlós István azt válaszolta: el tudja képzelni, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium újabb javaslatot dolgoz ki, vagy hogy a kormány bankokkal tárgyal a fővárosnak nyújtott esetleges hitelről. Tarlós István szerint "ha lesz olyan bank, amely ad állami garanciára hitelt, a főváros elfogadja, felveszi a hitelt, és kisegíti a BKV-t".

Rogán Antal, Németh Zoltán és Tarlós István

Tarlós István azt mondta, hogy a kormányülésen részletesen ismertette a BKV legsúlyosabb problémáit. A főolgármester szerint a három legfőbb probléma, hogy bajban van a működés finanszírozása (73 milliárd forint az idei hiány jelenleg), nagy a cég adóssága (idén 54 milliárd forint hitelt kell visszafizetni, ebből 39-et áprilisig), és Tarlós szerint "eészen extrém módon" elhasználódott a járműállomány.

A főpolgármester szerint mielőbb meg kell alkotni egy rövid távú adósságrendezési, illetve egy hosszú távú működési tervet. Azt nem részletezte, hogy a főváros miként képzeli ezt el, csupán annyit mondott, hogy Orbán Viktor néhány nap múlva dönt a kérdésben. A főpolgármester szerint egyébként ha csődbe menne a BKV, akkor az Budapestnek 330 milliárd, az államnak 180 milliárd forintos azonnali veszteséget jelentene.