Túl van a Schmitt-vitán a doktori tanács

Eredetileg délelőtt 11-re hívták össze a Semmelweis Egyetem doktori tanácsának rendkívüli ülését, ahol az államfő doktori  disszertációjának ügye volt a napirendi pont. Csütörtök délelőtt azonban kiderült, hogy negyed tizenegykor már az eredményről számolnak be.

A Semmelweis Egyetemen szerdán küldték ki a meghívókat a doktori tanácsra, hogy az rendkívüli ülésen vitassa meg a Schmitt Pál doktori disszertációjának az ügyét. Az [origo] több forrásból is úgy értesült, hogy a megbeszélést 11 órára tervezték.

Csütörtökön azonban a szerkesztőségbe megérkezett az egyetem meghívója, amely szerint Tulassay Tivadar rektor negyed tizenegykor már a tanács megállapításairól számol be, azaz az ülést előbbre hozták.

A sajtótájékoztató meghirdetett időpontja előtt néhány perccel a Rektori Hivatal elé érkezett sok tudósító és stáb, ám egyelőre várakozniuk kellett, az épületbe nem engedték be őket.

A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara kedden hozta nyilvánosságra a Schmitt Pál doktori disszertációját vizsgáló bizottság jelentését. "A dolgozat szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul" - állapította meg a bizottság. amely a kedden közzétett összefoglalójában kimondta: az államfő plágiumgyanús dolgozata valóban nagyrészt egy német és egy bolgár szerző művéből származik, anélkül, hogy ezt a szerző lábjegyzetekkel vagy a szövegbe beszúrt hivatkozásokkal jelezte volna.

A jelentés szerint ez azért is zavaró, mert így nehéz beazonosítani, hogy mit használt forrásmunkaként a dolgozat végén feltüntetett irodalomjegyzékből. Ezekre a hibákra a jelentés szerint a témavezetőnek és az opponensnek még a felkészülés idején fel kellett volna hívnia Schmitt Pál figyelmét.

A tényfeltáró bizottság szerint nem Schmitt, hanem a dolgozatot elfogadó Testnevelési Egyetem követett el szakmai hibát, mivel "ezt a szövegazonosságot nem tárta fel idejében, így a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak". A hibát a jelentés szerint a védési eljárás alatt fel kellett volna tárni.

A jelentésnek azonban ellentmond az, amit a dolgozat egyik opponense korábban az [origo]-nak mondott. Kertész István szerint ő felhívta a figyelmet a forrásalkalmazás hiányosságaira, az [origo]-nak a botrány kipattanásakor azt mondta, hogy bár "igen jónak tartotta a disszertáció szakszerűségét, voltak formai kifogásai, amelyeket jelzett is észrevételeiben".

Az egyetem rektora a nemzeti erőforrás miniszternek juttatta el a teljes, több mint ezeroldalas jelentést, Réthelyi Miklós azonban visszaküldte ezt, mondván: nem illetékes az ügyben. Ezek után ül össze az egyetem doktori tanácsa.

Maga az államfő úgy értékelte: a jelentést megerősítésként fogadta, és nem mond le.

Szerda este nyilvánosságra hozta megállapításait Fluck Ákos ügyvéd is, aki az államfő disszertációját vizsgáló egyetemi bizottság tagjaként különvéleményt fogalmazott meg. Ebben azt írta: álláspontja szerint az egykori pályázó értekezése az egyetemi doktorátus megszerzésének feltételei közül "a tudományos munka módszereinek alkalmazásával készített, önálló kutatáson alapuló, új tudományos eredményt tartalmazó értekezés, vagy a társadalom számára hasznos új és a gyakorlatban hasznosított alkotás kritériumainak nem felelt meg".

Fluck szerint az elvégzett tényfeltáró munka alapján javasolt megvizsgálni az egykori pályázó egyetemi doktori címe visszavonásának lehetőségét és módját, figyelembe véve a közjogi méltóságával az alaptörvényben foglaltak szerint együtt járó védettség adta korlátokat.

Az elvégzett tényfeltáró munka alapján javasolt megvizsgálni Schmitt Pál egyetemi doktori címe visszavonásának lehetőségét - írja szerda este nyilvánosságra hozott különvéleményében a doktorit vizsgáló bizottság tagja. A köztársasági elnök szerdán közölte, hogy nem mond le, bár bebizonyosodott, hogy doktori dolgozatának nagy részét plagizálta.