Malina Georgiev: A kezdetektől mondtam, hogy Schmitt nem vett részt a kutatásban

Nem kívánta kommentálni Malina Georgiev a Schmitt Pál plágiumügyét vizsgáló bizottság döntését, miszerint a bizottság nem tett javaslatot Schmitt Pál doktori címének visszavonására - közölte a botrányt kirobbantó Hvg.hu. Georgiev szerint ő már kezdetektől azt hangoztatta, hogy Schmitt Pál nem vett részt az apja munkájában.

"Már a kezdetektől mondtam, hogy abban a kutatásban, amit édesapám folytatott, Schmitt Pál nem működött közre. Az a kutatás és elemzés apám saját ötlete volt, ő dolgozott rajta egyedül" - mondta a hvg.hu-nak Nikolaj Georgiev sportkutató lánya, Malina Georgiev.

Kedden közzétette jelentését a Schmitt Pál kisdoktoriját vizsgáló bizottság, amely szerint Schmitt doktori dolgozata jelentős részét másolta, a forrásokat nem megfelelően jelölte meg. A jelentés készítői ennek ellenére nem az államfőt marasztalták el, hanem az egyetemet, mondván, a szövegazonosságot nem tárta fel idejében, ezért a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak.

A jelenleg Svájcban élő Malina Georgiev nem kívánta kommentálni azt, hogy a bizottság nem tett javaslatot a doktori cím visszavonására - írja a Hvg.hu. A plágiumügy januári kirobbanása után a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) közleményben azt állította, hogy Schmitt Pál részt vett Georgiev több munkájának elkészítésében, és közös forrásból dolgoztak. Később Schmitt már arról beszélt, hogy jelezte Georgievnek, hogy a könyvét szeretné egy kisdoktorihoz felhasználni, és a bolgár sportkutató örült ennek.

Szokatlanul nagy terjedelmű fordítás

"A dolgozat szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul" - írja a bizottság, amely a kedden közzétett összefoglalójában megállapította, hogy az államfő plágiumgyanús dolgozata valóban nagyrészt egy német és egy bolgár szerző művéből származik, anélkül, hogy ezt a szerző lábjegyzetekkel vagy a szövegbe beszúrt hivatkozásokkal jelezte volna. A jelentés szerint ez azért is zavaró, mert így nehéz beazonosítani, hogy mit használt forrásmunkaként a dolgozat végén feltüntetett irodalomjegyzékből. Ezekre a hibákra a jelentés szerint a témavezetőnek és az opponensnek még a felkészülés idején fel kellett volna hívnia Schmitt Pál figyelmét.

A jelentés tételesen is felsorolja, hogy a dolgozatnak mely részei másoltak: a 34. és 50. oldal közötti rész például teljes egészében megegyezik Klaus Heinemann egyik tanulmányának egy részével. A bizottság azt is megállapította, hogy a dolgozat további 180 oldala részleges egyezést mutat egy bolgár sportkutató tanulmányával. A dolgozatban szereplő ábrák nagy része is más munkákból, főleg a bolgár szerző könyvéből származik.

Az egyik opponens már korábban kritizált

A jelentésnek ellentmond az, amit a dolgozat egyik opponense korábban az [origo]-nak mondott. Kertész István szerint ő felhívta a figyelmet a forrásalkalmazás hiányosságaira, az [origo]-nak a botrány kipattanásakor azt mondta, hogy bár "igen jónak tartotta a disszertáció szakszerűségét, voltak formai kifogásai, amelyeket jelzett is észrevételeiben".

A Hvg.hu plágiumbotrányt kirobbantó cikke is arról írt, hogy Kertész bírálatában valóban szerepelt kritika: "A megnevezett szakirodalom alapján aligha lehetett volna a sportágak ilyen részletes programelemzését elvégezni." Az opponens mindezzel együtt azonban úgy ítélte meg, hogy a disszertáció "értékes, fontos alkotás", és "magas szinten tesz eleget az ilyenkor elvárható követelményeknek".