Keresi új fegyvereit az Alkotmánybíróság

A bírók kényszernyugdíjazásáról hozhatja meg első döntését az új szabályok alapján az Alkotmánybíróság. Az elmúlt két hónapban szinte kizárólag belső ügyeivel foglalkozott a testület, és az első érdemi panaszt csak február végén vette elő. A bírák is próbálgatják egyelőre, hogyan értelmezzék az új szabályokat, amelyek alapján a korábbinál kevesebben panaszkodhatnak náluk a magyar jogszabályokra.

A bírók kötelező, idő előtti nyugdíjazása az első ügy, amelyről már az új szabályok szerint kezdett tárgyalni a megváltozott jogkörű Alkotmánybíróság (Ab). Több bíró még januárban fordult a testülethez arra hivatkozva, hogy a rájuk vonatkozó új nyugdíjszabályok alkotmányellenesek. Az Ab kedden tárgyalt először az indítványokról, és nem utasította vissza a befogadásukat - mondta az [origo]-nak Bitskey Botond, az Ab főtitkára.

Az új alaptörvény január 1-jei hatályba lépése óta nem fordulhat bárki bármilyen ügyben a testülethez, mint korábban. Idéntől erre már csak annak van joga, akinek közvetlen és személyes sérelmet okoz egy jogszabály vagy döntés, illetve kötelező a jogi képviselet is, vagyis ügyvédnek kell képviselnie a panaszost. Ennek ellenére januárban és februárban 196 panasz érkezett a testülethez, ebből eddig 35-öt szignáltak ki valamelyik bírónak.

Embrionális állapotban

Az úgynevezett alkotmányjogi panaszt közvetlenül a kifogásolt jogszabály, de ez alapján hozott bírói döntés ellen is be lehet nyújtani. A részletes szabályai még kiforratlanok, több nyitott kérdés is csak a gyakorlatban fog eldőlni. Paczolay Péter, az Ab elnöke egy szerdai konferencián úgy fogalmazott: az új jogintézmény még embrionális állapotban van, de ő eltökélt abban, hogy "a jót szeretné kihozni" a törvény által biztosított lehetőségekből.

Tavaly december 31-én még 1543 ügy volt folyamatban az Ab előtt, amelyek az új alaptörvény január elsejei életbe lépésekor megszűntek. Csak akkor folytatódhatnak, ha a kezdeményező újra benyújtja panaszát, immár az új szabályok szerint. A megszűnő ügyek közül eddig 83-at újítottak meg a beadványozók. A többieknek március végéig van idejük arra, hogy alkotmányjogi panasz formájában újra benyújtsák alkotmányos aggályaikat.

A bírák nyugdíjazása

Magyarországon korábban - 1869-től egészen tavaly év végéig - 70 év volt a bírók nyugdíjkorhatára, de a kormánypártok 2011-ben, az új alaptörvény vitája során úgy döntöttek, csak az általános nyugdíjkorhatárig - jelenleg 62 éves korig - maradhatnak hivatalban. Ezzel eredetileg a KDNP képviselői sem értettek egyet, végül mégis minden kormánypárti képviselő megszavazta a javaslatot. A Fidesz azzal magyarázta a döntést, hogy egységes nyugdíjkorhatárt akar, és ettől senki nem térhet el.

Az alaptörvény tavaly év végén elfogadott átmeneti rendelkezései szerint annak, aki már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, június 30-án szűnik meg a jogviszonya, annak pedig, aki év közben éri el azt, december 31-én. Ez idén a kormány adatai szerint 274 bírót érint. Az alaptörvényben rögzített rendelkezést a parlament átvezette a bírák jogállásáról szóló, tavaly november végén elfogadott törvénybe is, amely szerint fel kell menteni a bírókat, ha betöltik az "irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt".

Mennyi a nyugdíjkorhatár?

Az Ab-hoz forduló bírók éppen ezt az utóbbi törvényi rendelkezést támadták meg az Alkotmánybíróságon, mert szerintük az annak ellenére is sérti a jogbiztonság követelményét, illetve a diszkrimináció tilalmát, hogy alaptörvényi rendelkezésen alapul. Az érvelés szerint ugyanis jelenleg nincs egyértelmű, általános nyugdíjkorhatár, hiszen a korábbi 62 éves korhatár 2014-től fokozatosan 65 évre emelkedik.

A bírók jogállása ugyanakkor nincs összefüggésben a nyugellátás szabályaival - állítják a beadványozók, akik szerint a bírók korábban szabadon dönthettek, élnek-e a nyugdíjba vonulás lehetőségével, ha elérték a nyugdíjkorhatárt. A jelenlegi törvény ezzel szemben kötelezővé teszi a felmentésüket. Az indítványozók szerint a bírók számára is egyértelmű korhatárt kellene megállapítani, mint az alkotmánybírók, köztisztviselők vagy egyetemi tanárok számára (mindhárom pozícióban 70 év a korhatár).

Vita a bizottsággal

Az Ab döntésének azért is lehet nagy jelentősége, mert a bírók nyugdíjkorhatára ügyében a kormány az Európai Bizottsággal is vitában áll. A Bizottság két másik ügy mellett ebben a is eljárást kezdeményezett Magyarország ellen, mivel álláspontja szerint a szabály diszkriminatív és sérti az igazságszolgáltatás függetlenségét. A kormány azzal érvel, hogy a bírók korhatárának változása a nyugdíjrendszer reformjának része, és semmi köze az igazságszolgáltatáshoz.

A kormány ugyanakkor a bizottságban küldött válaszlevelében azt írta: kész úgy módosítani a törvényt, hogy a nyugdíjba vonulás más közszférákban dolgozókhoz hasonlóan a bírák esetében is egyéni megfontolás tárgyát képezze: az Országos Bírói Tanács meghirdetne olyan álláshelyeket, amelyekre 62 évesnél idősebbek, dolgozni kívánó bírók pályázhatnának. Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal elnöke később arról beszélt, hogy a nyugdíjazott bírók mentorként vagy mediátorként dolgozhatnának tovább.

Mennyi üggyel foglalkozott az Ab?

Tavaly az év első két hónapjában - még a régi szabályok alapján - az alkotmánybírák nyolc ülésen összesen 24 ügyben hoztak határozatot. Idén januárban és februárban egyetlen alkotmánybírósági határozat sem született. Idén 196 panasz érkezett a testülethez, ebből 35-öt szignáltak ki valamelyik bíróknak. Tavaly az első két hónapban - az Ab honlapján található ügykereső adatai szerint - még kétszer ennyi, összesen 78 ügy került a testület elé. Az ügykeresőben csak azok az indítványok szerepelnek, amelyeket az Ab befogadott, tehát nem utasított el már az előkészítő szakaszban, így arról nincs összesítés, hogy összesen hány ügyben fordultak két hónap alatt a testülethez.