Vakokat diszkriminált a KSH az internetes népszámláláskor

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság határozatban mondta ki, hogy hátrányos megkülönböztetés érte a vakokat és gyengénlátókat a tavaly őszi népszámláláskor. A Központi Statisztikai Hivatal több, fogyatékosok érdekeit képviselő szervezetettel is felvette a kapcsolatot, mégsem sikerült teljeskörűen használhatóvá tenni az elektronikus kitöltő programot.

Megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, közvetlenül hátrányos megkülönböztetést alkalmazott a súlyos látássérültekkel szemben a Központi Statisztikai Hivatal azzal, hogy az őszi népszámláláskor a vakok és gyengénlátók nem tudták kitölteni az interneten elérhető kérdőívet - mondta ki határozatában az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH).

A Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE) által kezdeményezett eljárásban a hatóság megállapította, a képernyőolvasó szoftvert használó látássérültek indokolatlan hátrányt szenvedtek azzal, hogy - a többi polgártól eltérően - nem tudták kitölteni az interneten elérhető kérdőívet - írja a VGYKE közleménye. (Tavaly a hazai népszámlálások történetében először interneten is kitölthető volt a cenzushoz tartozó kérdőív).

Az egyesület emlékeztet rá, hogy a látássérültek úgynevezett képernyőolvasó szoftverrel használják a számítógépet, így a világhálót is. A weboldalaknak egy bizonyos, több éve ismert, külön költséget nem eredményező szabványnak kell megfelelniük ahhoz, hogy tartalmukat az ernyőolvasó szoftver is kezelni tudja. Egy olyan site esetében, mint a KSH-nak a népszámláláshoz tartozó kérdőívet tartalmazó oldala, a mindenki számára való hozzáférhetőséget hazánkban több jogszabály is előírja.

A VGYKE szerint a KSH a hatóság előtt kifejtett védekezéséből az látszik, hogy Magyarországon a közvélemény és az egyenlő bánásmód megtartására kötelezett közintézmények egy jó része még mindig alapvetően nem érti, mi az esélyegyenlőség. A Statisztikai Hivatal - a többi között - azt hozta fel védekezésül, hogy a nem látó állampolgárok mások segítségével tölthették ki a kérdőívet. Mivel a látók közül is voltak, akik a számlálóbiztos segítségét vették igénybe, a KSH szerint jogsértés nem történt.

A KSH a hatóság felvetéseire többek között azt mondta, hogy a népszámlálás előkészítésekor kiemelt figyelmet fordított a civil szervezetekkel való együttműködésre, köztük a fogyatékossággal élők érdekképviseleti szerveire. A 2011. évi népszámlálásról szóló törvényben meghatározott három adatszolgáltatási módot (internetes kitöltés, papíralapú önkitöltés és a számlálóbiztos általi kérdezés) a különböző társadalmi csoportok szükségleteinek és igényeinek figyelembe vétele mellett alakították ki. A hivatal célja az volt, hogy egymást kiegészítve nyújtsanak lehetőséget arra, hogy mindenki megtalálja azt a módszert, amelynek segítségével ki tudja tölteni a kérdőívet.

A KSH az internetes kitöltésnél azzal számolt, hogy a válaszadók csupán 10 százaléka veszi majd igénybe ezt a lehetőséget. A hivatal arra is hivatkozott, hogy ez volt az első olyan népszámlálás, ahol az interneten is ki lehett tölteni az adatokat. A hivatal több, fogyatékosok érdekeit képviselő szervezetettel is felvette a kapcsolatot, továbbá megkereste az Informatika a látássérültekért Alapítványt, hogy véleményüket kérje az internetes alkalmazás vakok és gyengénlátók általi használhatóságáról, akadálymentességének fokáról.

Az alapítvány szakértői megvizsgálták a programot és az általuk felvetett javaslatokat a hivatal a lehetőségekhez mérten figyelembe vette, ennek eredményeként végül egy 80 százalékban akadálymentes alkalmazás jött létre. A KSH maga is elismerte, hogy az elektronikus kitöltő program nem volt teljes körűen, illetve önállóan használható vakok számára, azonban álláspontjuk szerint a népszámlálási adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos egyenlő bánásmódot és esélyegyenlőséget nem sértette.