Mandátumot adott a Fővárosi Közgyűlés Tarlós István főpolgármesternek a Fővárosi Vízművek kisebbségi részvénycsomagjának visszavásárlásáról szóló megállapodás megkötésére a hétfői rendkívüli ülésen.
A főpolgármester korábban ismertette, hogy a francia Suez Environnement-nal és a német RWE-vel 15,1 milliárd forintos árról egyeztek meg előzetesen.
A vízművek kisebbségi részvénycsomagjának visszavásárlásáról szándéknyilatkozatot fogadott el a Fővárosi Közgyűlés - jelentette be Tarlós István főpolgármester a hétfői rendkívüli ülést követő sajtótájékoztatóján. Elmondta, hogy a főváros előzetesen 15,1 milliárd forintos visszavételi árról egyezett meg a két külföldi befektetővel, de ha 90 napon belül nem jön létre a megállapodás, a főváros él a rendkívüli felmondás lehetőségével.
Tarlós István közlése szerint a főváros az 1997-ben kötött szerződésben előírt összeghez képest 1,4 milliárd forinttal kedvezőbb összegért juthat hozzá a társasághoz, és a városban maradhat a következő tíz évben kifizetendő mintegy 33 milliárd forintos menedzsmentdíj is.
A Jobbik támogatta a kisebbségi részvénycsomag visszavásárlását, és jelezte, hogy a későbbiekben a lakossági vízdíj csökkentését fogja javasolni. Szabó György, az ellenzéki párt fővárosi képviselője hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, hogy pártja elfogadhatatlannak tartja a stratégiai cégek privatizációját, szerintük ez kárt okoz a fővárosnak és a lakosságnak is.
Mint mondta, dicséretesnek tartják a városvezetés törekvését a Fővárosi Vízművek visszavásárlására, és azt támogatják. A jobbikos képviselő jelezte, hogy az 1997-ben megkötött szerződés óta számításaik szerint jelentősen emelkedett a vízdíj, amit nem látnak indokoltnak, így a későbbiekben a csökkentésére tesznek javaslatot.
Az MSZP szerint a legfontosabb kérdés, hogy a kisebbségi részvénycsomag visszaszerzése után állami kézbe kerül-e a közművállalat. Mivel nem tudták, hogy a város számára előnyös-e a visszavétel, a szocialisták tartózkodtak a szavazáson. Horváth Csaba, a párt frakcióvezetője a közgyűlés ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatón azt mondta, komoly kockázata van az állami kézbe kerülésnek, és így Budapest "többet veszíthet a réven, mint amennyit nyerhet a vámon".
A Fővárosi Vízművek 1997-es eladása miatt tavaly indult nyomozás hűtlen kezelés gyanújával.
Új igazgatója lesz az Állatkertnek, elnapolták a kórházak államosítását
A közgyűlés döntött arról is, hogy pályázatot írnak ki a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatói posztjára. A jelenlegi intézményvezető, Persányi Miklós megbízása augusztus 31-én jár le. A beérkezett pályázatok véleményezésére szakértőként kérték fel többek között Baán Lászlót, a Szépművészeti Múzeum főigazgatóját, Csányi Vilmos etológust és Fehér Györgyöt, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatóját.
Elnapolta viszont a közgyűlés a döntést a fővárosi fenntartású egészségügyi intézmények állami kézbe adásáról. A dokumentum azért került ismét a testület elé, mert a főváros által tavaly december végén szignált háromoldalú megállapodást a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nem írta alá.
A GYEMSZI március 9-én a fővárosnak egy pontosított változatot juttatott el, amely lényeges elemeiben nem tér el a korábbiaktól. Szentes Tamás egészségügyi főpolgármester-helyettes ugyanakkor jelezte, hogy az intézet kiegészítené az általános jogutódlásról szóló pontot, erről a főváros további tárgyalásokat tart indokoltnak.
A GYEMSZI 823 millió 891 ezer forint átutalását várja a fővárostól, ami a városvezetés szerint elfogadhatatlan követelés. A főváros külön megállapodást kötne a megkezdett és január 1-jén folyamatban lévő beruházási, fejlesztési feladatokra vonatkozó kötelezettségvállalásokról, a Budapest által az egészségügyi intézményeknek nyújtott visszatérítendő támogatásokról, az állami tulajdonba nem került ingatlanok köréről, valamint a Budapesti Egészségközpont (BEK) Zrt. részvényeiről.
Tarlós István főpolgármester a napirend vitájában jelezte, hogy célszerű ellenőrizni az átadás-átvételben érintett ingatlanok jegyzékét, amit az egészségügyi bizottságnak javasolt. Mint indokolta, sem a fővárosnak, sem az államnak nem érdeke, hogy később esetleg kiderüljön, hogy jogszabályba ütközhet egyes épületek átadása.
Jelezte, annak ellenére kéri a napirend elnapolását, hogy a vonatkozó határozat hiányában a főváros mulasztásos törvénysértést követ el. Az elnapolást egyhangúlag támogatták a képviselők.