Egész nap az ügynökaktákról vitázik a parlament

Vitanapot tart kedden az országgyűlés az állambiztonsági múlt feltárásáról. Ezt az LMP kezdeményezte, miután a kormánypártok a parlamentben leszavazták az ügynökakták nyilvánossá tételéről szóló törvényjavaslatukat.

Az Országgyűlés ma az LMP kezdeményezésére összesen több mint öt órán át vitatkozhat az állambiztonsági múlt feltárásáról. Az ülésnap reggel kilenc órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd a "feltáratlan állambiztonsági múlt és az elmúlt húsz év morális adósságai" címen kezdődhet vita, amelynek megtartását az LMP indítványára szinte a teljes szocialista képviselőcsoport, valamint húsz jobbikos politikus és Turi-Kovács Béla személyében egy kormánypárti képviselő támogatta.

A parlament honlapján elérhető ülésterv alapján összesen 305 perces időkerettel rendelkező vitában a kormánypártok közösen és az ellenzék együttesen 130-130 percben fejtheti ki álláspontját, míg a kabinet fél órás vitaindítója után negyed órában reagálhat az elhangzottakra.

Schiffer András, az LMP képviselője korábban azt mondta, a vitára azért van szükség, mert az állambiztonsági múlt feltárása több mint húsz éve húzódik. Mielőtt a parlament napirendre tűzné az aktanyilvánosságról szóló törvényt, helyes lenne, ha azokról a szempontokról is vitatkoznának, amelyeket figyelembe kell venni a jogszabály megalkotásánál. Orbán Viktor legutóbb a Demokratikus Koalíció politikusának, a független országgyűlési képviselő Vadai Ágnesnek hozzá intézett írásbeli kérdésére adott válaszában szólalt meg a kérdésben. A miniszterelnök közölte, támogatja, hogy mindenki megismerhesse és nyilvánosságra hozhassa a rá vonatkozó, állampárti titkosszolgálati adatokat, de a diktatúra áldozatait meg kell védeni attól, hogy újra áldozatokká váljanak.

A vitanap előzménye, hogy az ügynökakták kérdése februárban ismét napirendre került a parlamentben. Ekkor az Országgyűlés többsége elutasította az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló LMP-s törvényjavaslat tárgysorozatba vételét. Az indítvány - mint azt előterjesztője, Schiffer András korábban elmondta - teljes egészében megismerhetővé tette volna az 1989 előtt készült állambiztonsági aktákat. Később Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentban jelezte, hogy pártja a kérdés megoldását saját maga dolgozza ki. A Fidesz-frakció viszont végül nem tudott megegyezni - a kiszivárgott hírek szerint heves viták folytak arról, hogy nyilvánosságra kell-e hozni az ügynökaktákat, és ha igen, kié az adat, az államé, vagy azé, akiről információt gyűjtöttek -, hanem a kérdést halogató döntést hozott: azt javasolta a kormányzó képviselőcsoportoknak, hogy alakuljon meg az úgynevezett Nemzeti Emlékezet Bizottsága. Ennek még ebben a parlamenti ülésszakban kell kidolgoznia a kérdés szabályozásának részleteit. Minderről bővebben itt olvashat.

A vitát követően mindössze egy napirendi pont, a járások kialakításáról szóló kormányzati előterjesztés korábban kezdett általános vitája folytatódhat. A javaslat időkeret nélküli tárgyalásában ezúttal a képviselői felszólalásokra kerülhet sor.