Kísérti a régi gyanú az Orbán-kormányt

Kíméletlen harcot ígért a korrupció ellen a második Orbán-kormány, de az elmúlt két évben ugyanúgy kellett magyarázkodnia a közpénzek elköltéséről, mint elődeinek. Nagy botrányok ugyan egyelőre nem robbantak ki, de épp kormányzati politikusok suttognak Fideszhez kötődő üzletemberek egyre növekvő befolyásáról.

Nem sokkal a második Orbán-kormány hivatalba lépése után informatikai vezetőkkel találkozott Fellegi Tamás akkori nemzeti fejlesztési miniszter. Az óbudai Aquincum hotelben tartott fórumon mintegy harminc cégvezető vett részt, és a találkozóra lefoglalt terem így meg is telt. Két résztvevő szerint Fellegi többek között arról beszélt, hogy új, tisztább korszak kezdődik az informatikában, amelyet a korrupció által leginkább fertőzött ágazatok között tartottak számon. "Azt mondta, fiúk, az alkotmányos költséget elfelejthetitek, nem lesz ilyen az új kormány alatt" - idézte fel a találkozó egyik névtelenséget kérő résztvevője az [origo]-nak egy februári háttérbeszélgetésen.

A Fellegi által emlegetett alkotmányos költség a kenőpénz virágneve. Így szokták nevezni azokat az összegeket, amelyeket azért kell fizetniük a cégeknek, hogy állami megbízásokat kapjanak. Ez általános gyakorlattá vált az előző kormányok alatt, és a Fidesz többek között annak az ígéretével kampányolt 2010-ben, hogy felszámolja a korrupciót. A választási győzelem után benyújtott kormányprogramban is szerepelt, hogy "sokan érzik úgy, hogy a leváltott kormány egy bűnszervezethez hasonlít, amely fosztogatott, és szétesett a korrupciótól. Az elmúlt nyolc évben az állami és kormányzati szervezetek maffiaszerű működését hallottuk és tapasztaltuk".

Rendszerszerű baj

Ezek a kemény szavak nem is tűntek túlzásnak a sorban kirobbanó korrupciós ügyek fényében. A Zuschlag-ügy, az MVM-botrány, a Hagyó- és Hunvald-féle állítólagos visszaélések mind azt a képet erősítették, hogy az évek során súlyos milliárdok folytak el. Ezek az ügyek ráadásul csak a jéghegy csúcsát jelentették, civil szervezetek és egyetemi kutatók vizsgálatai, valamint az [origo] által is folytatott háttérbeszélgetések mind azt mutatták, hogy a korrupció rendszerszerűvé vált. Az állami pénzek elköltéséről szóló döntéseket nem a közérdek, hanem a külső szemlélők elől legtöbbször elrejtett magánérdekek vezérlik.

Fellegi Tamás utódjával, Németh Lászlónéval

Ezzel a gyakorlattal ígért szakítást nemcsak Fellegi, hanem általában a kormány is. Egyelőre nem is derült fény az előző kormányok idején tapasztaltakhoz hasonló, konkrét politikai döntéshozókhoz kötődő visszaélésre, de ez nem jelenti azt, hogy ez a kormány ne kényszerült volna magyarázkodásra a közpénzek elköltését illetően.

Érdekeltségek a kormány körül

Ahogy arról az [origo] is beszámolt több cikkben, az elmúlt néhány évben látványosan megerősödtek olyan cégek, amelyek a Fideszhez, illetve a kormányhoz kötődő üzletemberek érdekeltségébe tartoznak. Ilyen cég például a Közgép Zrt. nevű építőipari vállalat, amely - legtöbbször konzorciumok tagjaként - sorra a nyeri a legkülönbözőbb állami megbízásokat, legyen szó útépítésről, vasúti felújításról vagy éppen vízügyi munkákról. A cég elnöke a szoros kormányzati kapcsolatairól ismert Nyerges Zsolt üzletember, tulajdonosa pedig egy kiszivárgott nyilatkozat szerint Simicska Lajos, akit gyerekkori barátság fűz Orbán Viktorhoz, és a kilencvenes évek első felében a Fidesz gazdasági igazgatói pozícióját is betöltötte, majd 1998-ban, a párt kormányra kerülésekor az APEH elnöke lett. Ennek a két üzletembernek az érdekeltségébe tartozik a közterületi reklámpiacon meghatározó pozícióval rendelkező Publimont Kft. is, amelyhez az [origo] által korábban megszerzett adatok szerint a kormányváltás óta özönlenek az állami hirdetések.

Ez ráadásul csak a történet egyik része. Ezeknek az üzleti érdekeltségeknek erejét nemcsak a szaporodó állami megbízások jelzik, hanem az is, hogy ezektől a cégektől számos ember került befolyásos állami pozícióba a kormányváltás után. A Közgép felügyelőbizottságának tagja, Petykó Zoltán például az uniós források elosztásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke lett, a cég egy másik munkatársa, Schváb Zoltán pedig helyettes államtitkári posztot kapott a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban. Idén januártól Nyerges Zsolt testvére politikai főtanácsadói posztot kapott ebben a minisztériumban, és a szintén Nyergeshez kötődő Baji Csaba lett 2010-ben a talán legfontosabb állami vállalat, a Magyar Villamos Művek vezérigazgatója.

Nem is oligarchák

Ezek a folyamatok ugyan szembetűnőek, de jogilag nem feltétlenül megkérdőjelezhetőek. A Közgép és a hozzá kötődő cégek a munkákat közbeszerzések útján nyeri el, még ha nem is mindig a legalacsonyabb áron, és nem is kemény versenyhelyzetben. Ez az, amivel a kormánypárti politikusok is érvelnek, amikor az ellenzéki politikusok a szemükre hányják a kormányzati kötődésű üzletemberek cégeinek látványos felfutását. "Arra szeretném kérni, ha bármilyen, az állam környékén zajló gazdasági tevékenységgel kapcsolatban önnek tudomása van bármilyen jogsértésről, akkor önnek kötelessége, hogy az ezzel kapcsolatos jogi eljárásokat megindítsa" - mondta például Orbán Viktor, amikor május elején a kormányzati kötődésű üzletemberek tevékenységéről kérdezte őt a parlamentben Karácsony Gergely LMP-s képviselő.

Az ellenzék vizsgálóbizottság felállításával próbálkozott

A kormányzati érvelés másik visszatérő eleme az, hogy az ellenzéki megfogalmazással ellentétben itt nem oligarchákról van szó, hanem egyszerű magyar nagytőkésekről, akikre rendkívül nagy szükség van ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképes legyen. Ezt hangoztatták fideszes politikusok akkor is, amikor tiltakozásukkal megakadályozták, hogy létrejöjjön a kormányzati kötődésű üzletemberek tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság. Ezzel sikerült elkerülniük, hogy az ellenzék a bizottsági meghallgatásokkal hónapokon át napirenden tudja tartani a témát, de persze nem valószínű, hogy ezzel az egyetlen manőverrel sikerül teljesen megfojtani a próbálkozást.

Már csak azért sem, mert a gazdasági holdudvar tevékenységéről nem is elsősorban az ellenzéki politikusoktól, hanem fideszesektől lehet hallani a legtöbbet. Ők szoktak beszélni - néha elkeseredetten, néha cinikusan viccelődve - ezeknek az üzletembereknek a növekvő befolyásáról. Túlnyomó többségük persze csak háttérbeszélgetéseken, szigorúan név nélkül hajlandó megosztani bármilyen információt erről a témáról, de akadt már olyan is, aki nagy nyilvánosság előtt szólalt meg. A Vidékfejlesztési Minisztérium januárban lemondott államtitkára, Ángyán József azzal indokolta távozását, hogy "zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok", "maffiacsaládok, spekuláns nagytőkés oligarchák" ellehetetlenítették a munkáját. Jelezte azt is, hogy az oligarchák alatt a mostani kormányhoz is kötődő embereket is ért.