Milliókért keresték Orbán aranyláncosait

A Corvin-lánc kitüntettjei nemhogy pénzt, de még a láncot sem kapják meg. Viszont övék a dicsőség és a haza bölcseinek szerepe. A Corvin-lánc ügyeit intéző Granasztói György történész havonta hatszázezer forintot kap a munkájáért és azért, hogy tanácsokkal lássa el Orbán Viktort.

Bor Zsolt fizikus, akadémikus, Jelenits István piarista szerzetes, tanár, Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester, Marton Éva operaénekes és Vizi E. Szilveszter orvos, agykutató, akadémikus vehette át szerdán Orbán Viktor miniszterelnöktől, Áder János köztársasági elnöktől és Kövér László házelnöktől a Corvin-láncot. Ezzel - tízéves szünet után - ismét megkezdte működését a kitüntettekből álló, jelenleg 13 tagú Corvin-lánc Testület. (A Corvin-lánccal kitüntettekről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.)

A Corvin-láncot, illetve az ennek alacsonyabb fokozatát jelentő Corvin-koszorút eredetileg Horthy Miklós kormányzó alapította 1930-ban, gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter ötletére és ellenjegyzésével. A kitüntetés célja, hogy egy szűk körű, a rendszert támogató elitklubban tartsa - a láncot legfeljebb 12, a koszorút legfeljebb 60 ember viselhette egyszerre - a magyar tudomány és művészet vezető személyiségeit.

Horthy Miklós hozta létre először a kitüntetést

Az első, 1930-as kitüntetettek közt volt maga Klebelsberg, gróf Teleki Pál földrajztudós vagy Ravasz László református püspök. A kitüntetés rangját jelzi, hogy a katolikus egyházban rossz néven vették, hogy Ravasz már az első körben, Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás viszont csak 1937-ben kapta meg a láncot. József Attila 1930-ban, egy névtelenül megjelentetett cikkben "Korvinfityegőnek" minősítette a láncot, és azért bírálta Klebelsberget, mert "a láncosok és koszorúsok rendjében hetven százalék a germán", vagyis a német származásúak voltak többségben a kitüntetettek közt.

Kétszer is újjáalapítva

A Corvin-láncot és koszorút a II. világháború után - más kitüntetésekkel szemben - nem tiltották be, de feledésbe merült. Az első Orbán-kormány idején hozták létre újra, akkor még csak egy miniszterelnöki rendelettel, "A magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemek elismerésére". A 2001-es újjáalapításkor 12 ember kapta meg a kitüntetést, közülük azóta elhunyt Balogh János zoológus, Makovecz Imre építész, Szabó Magda író és Teller Ede fizikus.

Szabó Magda 2001-ben kapta meg a Corvin-láncot

2002 után a szocialista kormányok nem tartottak igényt a Corvin-lánc Testület tanácsaira, nem hívták össze, illetve nem jelöltek új tagokat az elhunytak helyére. Kiss Péter korábbi kancelláriaminiszter szerint a díj a Horthy-korszak utánérzését keltette a baloldali értelmiség körében, de a megalapításának módját - a rendeleti szabályozást - sem tartották megfelelőnek. Nemeskürty István, a testület korábbi elnöke pedig állítása szerint azért nem hívta össze a Magyar Corvin-lánc Testületet, mert a kormányváltás után menesztették Schmidt Máriát, aki a Corvin-lánc Testület irodáját vezette.

A kitüntetést harmadszor a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről című, tavaly év végén elfogadott sarkalatos törvény hozta létre (erről korábbi cikkünkben olvashat részletesen). A törvény alapján a Corvin-láncot a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök adományozza "a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemek" elismeréséül.

Zártkörű klub

Az elismeréssel pénz nem jár, és a lánc is az állam tulajdona marad - bár a láncon függő, Mátyás király arcképével díszített érem hátoldalába belevésik a kitüntetettek nevét. A Corvin-láncot egyszerre legfeljebb 15 ember birtokolhatja, azt csak akkor kaphatja meg valaki, ha a korábbi viselők közül valaki elhunyt. A lánccal kitüntetett személyek alkotják a Corvin-lánc Testületet, amely lényegében önmagát egészíti ki, hiszen csak olyan személy kaphatja meg a kitüntetést, akit ők erre ajánlanak.

A Testületnek nincs túl sok jogköre: a kitüntetés részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint "a tudományok és a művészetek, valamint a magyar nemzeti oktatás és művelődés fellendítésén" munkálkodnak, illetve őrködnek a kitüntetés tekintélye felett. Joguk van véleményt nyilvánítani, hogy a Corvin-láncra jelölt személy - "figyelemmel közéleti tevékenységére is" - méltó-e a kitüntetésre, illetve "külön felkérés alapján" véleményt nyilváníthatnak a tudományt, művészetet és oktatást érintő kérdésekben, és állásfoglalást tehetnek közzé az általuk fontosnak tartott kérdésekben.

A Corvin-lánc Testület működését ennek ellenére egy külön iroda segíti, amelyet a Miniszterelnökségen hoztak létre, vezetőjének - Granasztói György történésznek - a kormányrendelet szerint a testület tagjaival egyenlő jogosítványai vannak. Granasztóit tavaly április 1-től bízta meg Orbán Viktor miniszterelnök, pedig akkor még nem létezett a testületet létrehozó törvény, sem a részletes szabályokat tartalmazó, idén áprilisban elfogadott kormányrendelet.

Irodavezető évente 7,2 millióért

Az iroda működését ekkor még csak a 2001-es miniszterelnöki rendelet írta elő, ebben azonban nem rendelkezett az irodavezető díjazásáról - hiszen akkoriban az irodavezető a miniszterelnöki kabinet alkalmazottja volt. Ennek ellenére a kormány honlapján közzétett szerződéslista szerint Granasztói tavaly áprilisi kinevezése óta havonta 600 ezer forintot kap a munkájáért.

A Miniszterelnökség az [origo] érdeklődésére azt közölte: Granasztói az iroda adminisztratív teendőinek irányítása mellett "folyamatosan konzultál a testület vezetőjével", illetve "kiterjedt előkészítő konzultációk" után feladata volt, hogy előterjesztéseket készítsen a kitüntetésre javasolt személyekről, majd a döntés meghozatala után tárgyalásokat folytasson a jelöltekkel. Emellett feladata volt az is, hogy megszervezze az új Corvin-láncok legyártását.

A Corvin-lánccal kapcsolatos feladatok mellett Granasztói főtanácsadói tevékenységet is ellát a Miniszterelnökségen, ahol "részt vesz a különböző állami kitüntetések odaítélésének döntéshozó és adminisztratív folyamataiban", illetve a miniszterelnök felkérésére "eljár, illetve javaslatot, felterjesztést készít" a kultúra és a tudomány területén. Munkájáról havonta készít összesítő jelentést, továbbá feljegyzést, jelentést is külön az egyes ügyekben - írta kérdésünkre a Miniszterelnökség. A történész az áprilisi kormányrendelet megjelenése óta többet is kaphatna a munkájárét, az ugyanis azt írja elő, hogy maxiumum a jelenleg 997 ezer forintos államtitkári fizetésre jogosult. A Miniszterelnökség szerint nem emeltek a havi hatszázezer forintos fizetésén.

Otthon dolgozik

"Nem szeretek pénzről beszélni. A munkám egyik része kapcsolódik a Corvin-lánchoz, a feladatköröm másik részét az teszi ki, hogy a miniszterelnök tudományos és kulturális tanácsadójaként is dolgozom" - válaszolta az [origo] fizetését firtató kérdésére Granasztói május közepén. A nyugdíjas történész - akit az otthonában értünk utol telefonon - elmondta, hogy nincs kötött munkaideje, így nem mindig megy be az irodába, de az is előfordul, hogy az egész napját ott tölti.

"Ez nem egy egyenletes munka, nem lehet például egy titkárnő kötött munkaidejéhez hasonlítani. Fontos az élettapasztalat, a tájékozottság, a tudományos és kulturális élet ismerete és a kapcsolatrendszer is" - mondta a történész. Granasztói szerint a Corvin-lánc Testület egyfajta bölcsek tanácsaként, szellemi műhelyként működik, és ha észrevétele van például az oktatáspolitikáról, akkor arra felhívhatja a kormány figyelmét.

"Indiszkrét lennék" - hárította el Granasztói azt a kérdést, hogyan választotta ki a testület a kitüntetésre jelölteket.