Államfőt választ szerdán az Országgyűlés

Egynapos ülést tart a szerdán kezdődő csonka héten a parlament. A szerdai ülés kizárólagos témája az új köztársasági elnök megválasztása. A választás várhatóan már az első fordulóban érvényes lesz, hiszen a kormánypártok által jelölt Áder János az egyetlen induló. Az ellenzéki pártok a Jobbik kivételével távollétükkel tüntetnek a pártpolitikus államfővé emelése ellen.

Áder János köztársasági elnökké választásáról dönt szerdai ülésén az Országgyűlés. A fideszes politikus megválasztásához az első fordulóban a parlamenti képviselők kétharmadának szavazatára lesz szükség, ami kormánypárti szavazatokkal gyűlhet össze, mivel az ellenzéki pártok korábban azt közölték: vagy részt sem vesznek a titkos voksoláson, vagy nemmel szavaznak a Fidesz-KDNP jelöltjére.

Az Országgyűlés ülése szerda délelőtt 10 órakor kezdődik, a frakciók megállapodása alapján az államfőválasztás lesz az egyetlen napirendi pont.

A tisztség egyedüli várományosa Áder János, akit 262 kormánypárti képviselő javasolt elnökké választani. Rajta kívül nem volt más jelölt, hiszen az ellenzéki frakciók ehhez nem tudták összegyűjteni az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlását.

Az MSZP és az LMP korábban azt közölte, hogy nem vesz részt az új államfő megválasztásában, mivel nem tudják elfogadni, hogy Áder János európai parlamenti képviselő személyében pártpolitikus lesz a köztársasági elnök. Az ellenzéki frakciók tagjai várhatóan a szavazólapokat sem veszik fel. A Jobbik képviselői ezzel szemben részt vesznek az államfőválasztáson, de nemmel szavaznak Áder Jánosra. A párt Morvai Krisztina jobbikos európai parlamenti képviselőt szerette volna köztársasági elnökként látni.

A képviselőknek egy óra áll majd rendelkezésükre, hogy a Parlament folyosóin felállított urnákban elhelyezzék szavazataikat. Az év elején életbe lépett alaptörvény értelmében Áder Jánosnak államfővé választásához az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatását kell megszereznie. Ellenkező esetben második fordulóra kerül sor, amelyen - ellenjelölt hiányában - biztosra vehető a győzelme, hiszen azon a szavazatok számától függetlenül a legtöbb érvényes szavazatot gyűjtő jelölt válik államfővé.

Ha a választás első fordulója eredményes, akkor Áder János 11 óra után néhány perccel teheti le köztársasági elnöki esküjét. A parlament előzetes napirendje szerint az új államfő ezt követően mondja el első elnöki beszédét, majd ezzel véget is ér az Országgyűlés ülése.

Áder János megválasztása után május 10-én foglalhatja el hivatalát, az államfői jogkört addig a köztársasági elnököt helyettesítő országgyűlési elnök, Kövér László gyakorolja.

A parlament a szerdai szavazással az alaptörvény azon követelményét teljesíti, amely kimondja: ha a köztársasági elnök megbízatása idő előtt szűnik meg, akkor a megszűnéstől számított harminc napon belül meg kell választani az új államfőt. E határidő éppen május 2-án jár le, hiszen Schmitt Pál egy hónappal korábban, április 2-án jelentette be lemondását a Parlamentben miután a Semmelweis Egyetem szenátusa visszavonta doktori címét.

Az államfőt az Országgyűlés öt évre választja, és legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani a tisztségre.

Áder Jánost Schmitt Pál lemondása után Orbán Viktor jelölte köztársasági elnöknek április 16-án. A jelölést a Fidesz-KDNP frakciószövetség támogatta. A miniszterelnök, a Fidesz elnöke javaslatát azzal indokolta, hogy Áder Jánost olyan "horgonyszemélyiségnek" tartja, aki biztonságot és kiszámíthatóságot tud nyújtani Magyarországnak, a magyar politikai rendszernek, egyik legfontosabb feladata pedig az új alkotmányos rendszer megerősítése, megszilárdítása lesz.

Ahogyan korábban megírtuk, Schmitt Pál lemondása után a miniszterelnök eredetileg Kövér László házelnököt javasolta köztársasági elnöknek. Ő azonban Ádert ajánlotta maga helyett, és az elnökségi tagok többsége is azon az állásponton volt, hogy a 2009-ben Brüsszelbe távozott politikus alkatilag is jobb választás lenne. Ráadásul többük szerint Kövért is hiba volna eltávolítani a Fidesz választmányának éléről, a párt vezetéséből és a házelnöki posztról.