Sürgős intézkedéseket szorgalmazott április közepén az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) közép-európai regionális képviselője, amikor a szervezet jelentését ismertetve arról beszélt, hogy a magyarországi menekültvédelmi rendszer csak lényegi változtatások után működhet a nemzetközi normáknak megfelelően. Gottfried Köfner akkor azt mondta, úgy látják, az egész magyar menekültügyi politikát meg kellene változtatni. Indoklásul felhozta példaként, hogy a magyar menekültügyi politika jelenleg lehetővé teszi a politikai menedékkérők fogva tartását az illegális migránsokkal együtt. A menedékkérők emberi jogait és menekültvédelmi igényeit ugyanis háttérbe szorítja az illegális migráció elleni küzdelem - fejtette ki. Úgy fogalmazott, a menedékkérők gyakran arról számolnak be, hogy a fegyveres őrök szóban és fizikailag is bántalmazzák őket.
Megalázásra panaszkodnak leginkább a Magyarországra érkezett menedékkérők
Gottfried Köfner problémaként említette azt is, hogy a hatóságok sokakat visszafordítanak a szomszédos országokba, mivel ezeket biztonságosnak tekintik, holott ez nem mindig van így. Szerbiát például Magyarország - az UNHCR szerint tévesen - biztonságos országnak tartja, itt azonban a menedékkérőket az a veszély fenyegeti, hogy tovább toloncolják őket olyan országokba, ahol nincs működőképes menekültügyi rendszer. A jelentésből amúgy összességében az derült ki, hogy csótányok, erőszakos őrök és rasszizmus várják Magyarországon a menedékkérőket.
E felvetésekre reagált hétfőn közösen az ORFK és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal. Utóbbi vezetője, Végh Zsuzsanna arról beszélt, hogy miközben az utóbbi másfél évben az országot komoly kihívás elé állította a Szerbia felől érkező illegális migráció növekedése, még most is az európai uniós normáknak megfelelően védelmet nyújtunk az arra valóban rászoruló menekülteknek.
Az eljárásról szólva Végh Zsuzsanna és Hazafi Zsolt, az ORFK rendészeti főigazgatója azt hangoztatta: a Magyarország külső határain elfogott illegális migránsokkal szemben idegenrendészeti eljárás indul, ez alatt pedig a külföldieket őrzött szálláson helyezik el. Szabadságkorlátozásukról a rendőrség vagy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal dönthet. A külföldiek egy része az idegenrendészeti eljárás során terjeszti elő menedékjogi kérelmét, amely azonban nem eredményezi automatikusan az őrizet megszüntetését. Ennek indoka alapvetően az, hogy a korábbi években a külföldiek, akiknek az esetében a szabadságkorlátozást a kérelem előterjesztését követően megszüntették, nem várták meg a hatóság döntését, hanem illegálisan továbbutaztak.
Az idegenrendészeti hatóság az őrizetet 72 óra időtartamra rendelheti el, ezt követően annak hosszabbítása és harmincnaponkénti felülvizsgálata a bíróság feladata. Szerintük az őrzött szállásokon élők vallási előírásaiknak megfelelő, jogszabályban meghatározott kalória tartalmú élelmet kapnak, a magyar állampolgárokkal azonos színvonalú háziorvosi ellátás biztosított számukra, valamint folyamatos a felcseri szolgálat. (Az [origo] által is ismertetett jelentésben több kifogás érte a menekülteknek vagy menedéket kérőknek nyújtott egészségügyi ellátást.) Sőt, mondják, 2011-től egy év alatt közel 24 ezer órában az Internet használatára is lehetőség nyílt az őrzött szállásokon.
"A rendőrség nyitott minden olyan jelzésre, amely bármilyen jogszabálysértést tár fel, azonban figyelembe kell venni azt, hogy a fogvatartottak gyakran valótlan, nem megalapozott információkat juttatnak el a nemzetközi és civil szervezetekhez, ezért az őrizetesektől származó információk hitelességét a rendőrség részletekre kiterjedő, feltáró jellegű vizsgálat keretében ellenőrzi" - áll az ORFK és a BÁH közleményében.