Mindenki egymásnak ugrott a romániai újratemetés felett

Közel 60 éve halott már Nyirő József erdélyi magyar író, most mégis forr miatta a levegő. A bírálói szerint antiszemita író romániai újratemetése miatt ütközött egymással a magyar és román diplomácia, Kövér László elkezdte piszkálni az egyik romániai magyar pártot, és megnőtt a feszültség az erdélyi politikában is.

Fordulatos napokon van túl a magyar és a román diplomácia. Nyirő József erdélyi író tervezett újratemetése miatt berendelték a bukaresti külügybe a magyar nagykövetet (nem ment be, nem volt a fővárosban, de alighanem ezt is pontosan tudta a román fél). A román külügyminisztérium emellett nem kívánatosnak nyilvánította a temetést, ráadásul utasította a román vasúttársaságot, hogy közölje a magyar féllel: nem működik az eredeti terv, a csíksomlyói búcsúra tartó zarándokokat szállító vonattal nem mehetnek be az országba Nyirő hamvai.

Hogy más módon lehetséges-e ez, arról nem nyilatkoztak, miként nem válaszoltak az [origo] kérdésére sem a budapesti román nagykövetségen, sem a bukaresti külügyminisztériumban. A parlamenti kapcsolatokért felelős miniszter, a korábban éppen Hargita megyében kormánymegbízott viszont közölte: az újratemetés sérti Románia méltóságát és stabilitását. Érvként pedig román részről többek között elhangzik, hogy a holokausztnak emléket állító Elie Wiesel Intézet vezetője is ellenzi a ceremónia megtartását. Ezzel utalnak arra, hogy bírálói szerint a második világháború alatt a magyar nyilasokat támogató Nyirő antiszemita nézeteket vallott. (Részletek Nyirő pályájáról keretes anyagunkban.)

Székelyzsombortól Madridig

Az MTI által közölt életrajzi adatok szerint Nyirő József erdélyi író, közíró, katolikus pap Székelyzsomboron született 1889-ben. 1928-tól az Erdélyi Helikon vezető munkatársa volt, a Benedek Elek körül tömörülő székely írócsoport egyik tagja. Székelyudvarhelyen épített otthont családjának, 1939-42 között a Keleti Újság felelős szerkesztője volt. 1941-ben - behívott képviselőként - a magyar Országgyűlés tagja lett, és Budapestre költözött. 1942-43-ban a jobboldali Magyar Erő főszerkesztője, 1944-ben a Magyar Ünnep című, szintén jobboldali lap főmunkatársa volt, majd nyugati emigrációba vonult. Egy ideig Németország nyugati megszállási övezetében élt, majd 1950-ben Madridba települt át, ahol a Spanyol Nemzeti Rádió magyar nyelvű adásainak munkatársa volt. Madridban hunyt el 1953-ban.

A Nyirő József Kulturális Alapítvány honlapján olvasható életrajz szerint 1945 márciusában a parlamenti különvonattal "mint esküjéhez hű képviselő a képviselőtársaival emigrált Ausztriába". A honlap szerint ott is tagja maradt a nyilas parlamentnek.

Az 1953-ban emigrációban elhunyt író madridi sírjának feltárását a magyar Országgyűlés kezdeményezte. Az újratemetést az Országgyűlés Hivatalának közreműködésével a Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke vezette Székelyudvarhelyért Alapítvány szervezi. Nyirő hamvait szerdán ravatalozták fel a budapesti Fiumei úti Nemzeti Sírkertben.

A román hatóságok részéről a kifogások ellenére egyenes válasz nem érkezett arra a kérdésre, hogy meg is akadályozzák-e a temetést. A szervezők pedig titokzatosan nyilatkoznak terveikről. Szász Jenő csütörtökön bejelentette: nem vonattal szállítják Székelyföldre az író hamvait, de az újratemetési ceremóniát mindenképpen megtartják. Részleteket nem árult el, csak annyit: "olyan megoldást találtunk, mely sem a román, sem a magyar jogrendet nem sérti. Az újratemetés kegyeleti feltételei adottak, a székelyudvarhelyi programra mindenképpen sor kerül vasárnap déli 12 órától".

Autókban keresik a hamvakat

Az MTI ezután számolt be arról, hogy csütörtökön Nyirő József hamvait keresve több autót is megállítottak a román hatóságok Székelyföldön. Lukács Csaba, az erdélyi író újratemetéséért felelős kommunikációs vezető szerint Korond közelében megállították a Nyirő-újratemetés országgyűlési hivatali megbízottjának, Fráter Olivérnek az autóját. Fél órán keresztül vizsgálták civil ruhás rendőrök, akik konkrétan rá is kérdeztek, hogy ő szállítja-e Nyirő József hamvait az újratemetésre. Hozzá hasonlóan Marosvásárhely előtt Szász Jenő gépjárművét is átvizsgálták. A budapesti szervező szintén nem árult el semmit arról, hogyan jutnak el a hamvak Székelyudvarhelyre.

A román médiát egyébként távolról sem foglalkoztatja annyira az újratemetés, amennyire vehemensen reagált az ügyre az utóbbi időben a román kormány. A Bukarestben megjelenő nagyobb napilapok például alapvetően a vita közvetítésére szorítkoznak, és nagyrészt itt állnak meg a hírügynökségek is. Jellemző például, hogy a Mediafax maga is az MTI-t használja a román álláspont egy részének ismertetésére.

Nyirő földi maradványainak exhumálása Madridban

A Hotnews.ro viszont emlékeztet arra is, hogy több erdélyi román civil szervezet levélben fordult Victor Ponta kormányfőhöz azt kérve: ne engedélyezze az újratemetést. Érvelésük szerint ez román és európai jogszabályokat is sért, olyan emberről lévén szó, aki románok és zsidó tragédiájáért felelős a bécsi döntés utáni Erdély területén. "Nyirő Hitler és Horthy propagandáját szolgálta, támogatta a fajvédő törvényeket, beleértve a Szálasi idején elfogadottakat. Az újratemetés nem kulturális, hanem mélyen erkölcstelen tett, amely a román, illetve a jó érzésű romániai magyar közösség büszkeségét sérti" - áll a nyílt levélben.

Nagyrészt ez visszhangzik a nacionalista román lapokban, illetve blogokon, főként olyanokon, amelyeket székelyföldi románok írnak. A Nationalist.ro oldalon például a Hargita, Kovászna és Maros megyében élő románok szervezetének Andrei Marga külügyminiszternek írott levele jelent meg, amelyben érvként Hegedüs Gézának a Magyar irodalom arcképcsarnokában megjelent véleményét idézik: "Nyirő József háborús uszító, tömeggyilkosságok felbujtója, büntetőjogi értelemben is háborús bűnös lett. Odatartozott Szálasi szellemi vezérkarához. Még az emigrációban is, Amerikában és Spanyolországban megjelent könyveiben is ezt a szellemet próbálja igazolni."

Az irodalmárok is megosztottak

Hegedüs véleményére kitért egyébként a Transindexnek adott interjújában Lakatos Mihály irodalomtörténész, Magyarország sepsiszentgyörgyi kulturális központjának vezetője is. Ő arra hivatkozik, hogy Hegedüs a Kádár-rendszer irodalomszemléletéhez, irodalompolitikájához és elvárás-horizontjához igazodó, sőt azt önként jócskán túlteljesítő volt, aki "jócskán elfogult és igaztalan" sorokat szentelt Nyirőnek.

Lakatos úgy véli, "ebben a kultúrkörben minden közösségnek joga van megadni halottainak a végtisztességet, nekünk pedig Nyirő József esetében, aki élete végéig becsülettel és legjobb tudása szerint szolgálta a magyarság és benne a székelység ügyét, egyenesen kötelességünk." Ami Nyirő politikai tevékenységét illeti, a kulturális központ vezetője azt mondja: "Egyrészt: utólag könnyű okosnak lenni. Másrészt: Erdély várható sorsa fölött érzett kétségbeesése akadályozhatta a tisztánlátásban. És abban a korban vajon honnan várhatta volna, hogy jobbra forduljon a székelység sorsa, ha nem Budapesttől, ha nem Magyarország kormányától, ha nem attól az országgyűléstől, amelyben maga is dolgozott? A közeledő Vörös Hadseregtől? ... Szélsőjobboldalisága cáfolatára "csupán" a teljes életművét hozhatom fel."

Lakatos véleménye sem maradt azonban visszhang nélkül. Láng Zsolt erdélyi magyar író így reagált a kultúrközpont vezetője szavaira: "Azt mondod, hogy Nyirő csak Erdély sorsáért való aggodalmában csatlakozott a nyilas kormányhoz, meg hogy élete végéig becsülettel szolgálta a magyarság és a székelység ügyét. Vagyis azért követte Sopronba is Szálasiékat, azért szerkesztette a hangszórókon keresztül terjesztett nyilas röpcédulákat, mert halálosan szerette a népét. De hát nem az ilyesmit nevezik nacionalizmusnak, súlyosabb esetben fasizmusnak? Azért megszavazni kézfelemeléssel tizenöt éves fiúk behívását, frontra küldését, mert aggódunk a népünkért?".

"Én nem őseim, hanem csupán gyerekeim révén vagyok vérségileg a székelyekhez kötve, mégis nagyon megviselne, ha Székelyföld elveszne. Viszont egyáltalán nem hiszem, hogy Nyirő újratemetésével lehetne megőrizni, pláne felvirágoztatni. Nem Nyirő műveiről vagy még csak nem is a személyéről beszélek, hanem az újratemetéséről. Saccoljam meg hány üres, buta beszéd fog elhangzani?" - írja Láng.

Nyirő ravatala Budapesten, a Fiumei úti sírkertben

Ami a beszédeket illeti, a program szerint a két legismertebb felszólaló Szász Jenő, illetve a vele régóta baráti viszonyt ápoló Kövér László házelnök lesz, aki már csütörtökön Erdélybe érkezett. A látogatás kisebb vitához vezetett Kövér és a Szász pártjával rivalizáló romániai magyar politikai erő, az RMDSZ között. Utóbbi főtitkára ugyanis levélben kérte számon a házelnököt, miért kampányol az erdélyi magyarságon belül egy párt mellett a június 10-én esedékes önkormányzati választások előtt.

Kövér csütörtökön levélben erősítette meg, hogy elmegy az MPP rendezvényére. "Ha az RMDSZ a politikájával húsz év alatt nem fordított volna el a közélettől és a szavazófülkéktől több mint félmillió erdélyi magyar embert, akkor az erdélyi magyar közösség még erősebb lenne" - mondta Kövér, aki pénteken Marosvásárhelyen nyilatkozva kitért Nyirőre is, mondván: szét kellene választani írói és politikai munkásságát. "Az én könyvespolcomon is ott vannak magyar fordításban Mircea Eliade román filozófus munkái. Én sem dobtam a szemétbe azokat, csak azért, mert a szerző valamikor a Vasgárda tagja volt" - jegyezte meg.

Magyar-magyar-magyar harc

Az újratemetés kidomborította a konfliktusokat az RMDSZ és az MPP között is. Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármester, Bunta Levente például ellenezte a rendezvény megtartását, amely szerint túl lett politizálva, és ezért nem is engedte a ravatalozást a város főterén. Ezzel kiváltotta a magyar Országgyűlés Hivatalának felháborodását is, onnan levelet is írtak, amelyben úgy fogalmaztak: "Bunta Levente, Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármestere "és társai" nem a magyar álláspontot erősítik". Fráter Olivér, a Nyirő-újratemetés országgyűlési hivatali megbízottja közleményében kifejtette: a polgármester már a személyes tárgyalásokon is Nyirő József "nyilas múltjával és a vele szemben megfogalmazott antiszemitizmus vádjával kapcsolatosan rendkívül erős felvetéssel élt".

Bunta ezt ugyan tagadta, de a viszony ettől sem lett jobb. Miként nem lopta be magát a szervezők szívébe Frunda György RMDSZ-es szenátor, a szövetség marosvásárhelyi polgármester-jelöltje, aki egy román televízióban fejtette ki: miként Bunta, ő is helyteleníti Nyirő újratemetését. De azt is, hogy a román közbeszédben háborús bűnösként állítják be az írót. "Az a tény, hogy fasiszta volt, az egészen más kérdés. De formálisan - és ez nem ügyvédi csűrés-csavarás - nem ítélték el. És ha a jóhiszeműség szabályaira hallgatunk, az, akit nem ítéltek el, az egy korrekt ember. Ráadásul akkor élt, amikor valóságos boszorkányüldözés folyt a fasiszták ellen, és mégsem ítélték el" - érvelt Frunda, és hozzá hasonló visszafogottsággal nyilatkozott az ügyről Markó Béla, az RMDSZ korábbi elnöke is.

Szerinte magától értetődőnek mondható az igény, hogy az írót újratemessék, és szerinte a politikának nem kellene beleszólnia. "Magyar részről sem, magyarországi és erdélyi politikusok sem. A temetés részükről kampányfogás, akárcsak román részről. A szándék ugyanaz, most játsszák ki a magyar kártyát a választások kampányában" - nyilatkozta Markó Béla.