Ítéletet hirdetnek a csepeli kettős gyilkosság ügyében

Több mint három évvel a bűncselekmény elkövetése után elsőfokú ítélet születhet csütörtökön a csepeli kettős gyilkosság ügyében. A csepeli általános iskola volt portása az igazgatóval együttműködve 2009 januárjában agyonlőtte az iskola vezetőjét és egy tanárt. A gyilkosságot az egyik áldozat diktafonra vette. Az ügyész tényleges életfogytiglant kért a vádlottakra.

Első fokon ítélet születhet csütörtökön a 2009. januári csepeli kettős gyilkosság ügyében. A Csepelsziget Általános és Szakképző Iskolában több mint három éve lőtték le az intézményvezetőt és az igazgatóhelyettest. Az ügyészség a gyilkossággal az intézmény akkori igazgatóját, Deme Gábort, valamint a portásként és biztonsági őrként dolgozó Kun Tamást vádolja, akik csütörtökön az utolsó szó jogán szólhatnak a bírósághoz.

A vádirat szerint az iskolát a Hatékony és Eredményes Tanulásért Alapítvány hozta létre még 2006-ban. Az intézmény vezetésével a kuratórium Takács Józsefet bízta meg, aki amellett, hogy az intézmény vezetője maradt, Deme Gábort bízta meg az igazgatói feladatokkal. A portásként dolgozó Kun Tamás és Deme barátok voltak, az iskolán kívül is rendszeresen találkoztak egymással.

2008 októberében Deme hosszabb időre betegállományba került, ezért átmenetileg Takács vette át az igazgatói széket. Ebben az időszakban államkincstári ellenőrzést tartottak az iskolában, és kiderült, hogy az iskola a sajátos nevelési igényű gyermekek utáni állami támogatást jogosulatlanul vette igénybe, mert az ehhez szükséges adminisztratív teendőket nem végezték el. Az iskolát fenntartó alapítvány is kifogásolta a működési költségek összegét, ezért a kuratórium is vizsgálatot kért Takács Józseftől. Az intézményvezető megállapította, hogy Deme Gábor számos mulasztást követett el az iskola szakmai irányításában és gazdálkodásában.

Miután Deme meggyógyult, Takács szólt neki, hogy milyen visszásságokat tárt fel a vizsgálat, de ekkor még próbált olyan megoldást találni, hogy amennyiben Deme pótolja a feltárt hiányosságokat, maradhat az igazgatói székben, ennek azonban Deme nem tett eleget.

Dossziéba tette a terhelő iratokat

Takács később Deme volt élettársától megtudta, hogy az igazgató az alapítványi támogatás címén befizetett készpénzből többször jelentős összegeket vett ki: 2008 decemberére az alapítványi pénztárban több mint egymillió forintos hiány keletkezett. Takács József ezután szólt Demének, hogy alkalmatlannak tartja őt az igazgatói feladatok ellátására, azonban több lehetőséget felkínált a számára a jövőre vonatkozóan. Deme egyhetes gondolkodási időt kért, de később sem adott egyértelmű választ, ezért az intézményvezető december 23-án felfüggesztette állásából, és vizsgálatot helyezett kilátásba. Takács a fiktív számlákról szóló állításait igazoló dokumentumokat egy dossziéba tette, amelyből egy példányt aktatáskájában hordott.

Deme 2009. január 6-án este hat órára találkozót kért az iskolában Takácstól, amelyen ugyan egyedül jelent meg, de Kun Tamás végig a közelben volt. A megbeszélésen Takács megmutatta Demének a dossziét, és elmondta, hogy már nem akar Demével dolgozni, az iskolát el kell hagynia, másnap öt órára pedig menjen vissza, és számoljon le a nála maradt eszközökkel.

Előre megbeszélték a gyilkosságot

A vádirat szerint a vádlottak másnap úgy mentek vissza a találkozóra, hogy előtte elhatározták: Takácsot megölik, az aktatáska iratait pedig megszerzik. Másnap Papp László igazgatóhelyettes fogadta őket, aki a találkozó előtt a ruhájába rejtett egy diktafont.

A Takáccsal történt megbeszélés után Kun Tamás egy 9 mm-es pisztollyal lelőtte az igazgatót, és felszólította Pappot, hogy adja át neki annak az irodának a kulcsát, ahol a térfigyelő kamerák által készített felvételeket tároló számítógép volt, valamint Takács aktatáskáját. Ezután Kun az igazgatóhelyettest is lelőtte, aki Takácshoz hasonlóan belehalt sérüléseibe. Kun ezután a számítógépért indult, azonban útközben véletlenül kézen lőtte magát.

A zöldségessel hívatott mentőt

A számítógépet Deme magával vitte a lakására, kivette belőle a felvételeket tartalmazó merevlemezt, majd a gép alkatrészeit egy kukába dobta. Megszabadult a merevlemeztől, az aktatáskától és vérrel szennyezett cipőjétől is. Kun közben az iskolával szemközti zöldségbolt tulajdonosát megkérte, hogy hívja a rendőrséget és a mentőket, mert őt, az intézmény vezetőjét és egy tanárát egy ismeretlen elkövető meglőtte.

Deme ezután elindult vásárolni, közben az édesapja telefonon szólt neki, hogy a rendőrség keresi, mert meg akarják nézni az iskola biztonsági kameráinak felvételeit. A rendőrök Demét visszavitték az iskolához, és miután a helyszíni szemle közben megtalálták a Papp testére szerelt diktafont, és meghallgatták, ami azon volt, Kunt és Demét őrizetbe vették. A hangfelvételt egy korábbi, zárt tárgyaláson meghallgatta a bíróság, és idéztek is belőle. Többek között azt, amikor Takács megölése után Papp így könyörög az életéért: "Ne lőj le, Tamás! Légy szíves, Tamás!" A felvétel tanúsága szerint Kun Tamás a gyilkosságok után nem sokkal azt mondta: "B... meg! Kézen lőttem magam!"

Nem látta, hogy ki lőtt

Az ügyészség Kun Tamást előre kitervelten, aljas indokból, több emberen elkövetett emberöléssel vádolja, Demét pedig az előbbi bűncselekmény bűnsegédletével. Az ügyhöz később csatolták a Deme és volt élettársa, az iskola gazdasági vezetője elleni sikkasztási vádakat is. A két vádlott a különböző csalásokkal, fiktív számlák kiállításával összesen több mint hatmillió forintos kárt okozott az iskolának és az alapítványnak. Kunhoz hasonlóan az eljárás alatt Deme is mindvégig ártatlanságát hangoztatta, és arról beszélt: nem látta, ki lőtt, nem egyeztetett előzetesen senkivel, sokkolta a lövöldözés, pánikba esett, és csak ezért működött együtt a pedellussal.

A vádbeszéd szerint a két vádlott védekezése illogikus, és az egyéb bizonyítékokkal ellentétes. A hangfelvételen túl számos más tárgyi bizonyíték, például vér- és cipőtalpnyomok, valamint a gyilkos fegyver alapján kétségtelen, hogy Kun Tamás volt az elkövető, aki fegyverrel ment az iskolai megbeszélésre, Deme Gábor pedig a helyszínen vele szándékegységben tevékenykedett, segédkezett egyes bizonyítékok, például a biztonsági kamera felvételeinek eltüntetésében.

Kun és a csepeli rendőrkapitány

A gyilkossági ügy elsőfokú tárgyalásán az ügyész perbeszédében tényleges életfogytiglant indítványozott Kun Tamás elsőrendű vádlottra. Deme Gábor másodrendű vádlott esetében az ügyész szerint szintén szükséges az életfogytiglani büntetés, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját pedig 30 évnél hosszabb időtartamban indokolta meghatározni.

A sajtóban a bűnügy számos mellékszála is nagy nyilvánosságot kapott. Így például az, hogy az akkori csepeli rendőrkapitány kapcsolatban állt Kunnal, és órákkal a gyilkosság előtt hosszan beszélt az egyik áldozattal, illetve az, hogy helyi szocialista politikusok és egy akkori országgyűlési képviselő is kapcsolatban volt az egyik elkövetővel és az egyik áldozattal.

Deme Gábor a bűncselekmény idején a csepeli MSZP oktatási bizottságának, az önkormányzat pénzügyi bizottságának és a vagyonkezelő közbeszerzési bizottságának tagja volt, nem sokkal korábban pedig a helyi szocialisták elnökségében is szerepet vállalt. A szocialista párt a bűncselekmény után nem sokkal kizárta Demét.

A csepeli kettős gyilkosságról szóló összes cikkünket itt olvashatja!