Elkaszálja az AB a bírók korai nyugdíjazását

Alkotmányellenesnek tartja és várhatóan megsemmisíti hétfői ülésén a bírók kötelező nyugdíjkorhatárának csökkentését az Alkotmánybíróság - értesült az [origo]. Információink szerint az AB azért tartja problémásnak az intézkedést, mert az nincs összhangban az alaptörvénnyel és a nyugdíjtörvénnyel. A bírák nyugdíjazását az Európai Bizottság is gyorsított eljárásban vizsgálja.

Alkotmányellenesnek tartja és várhatóan megsemmisíti a bírósági törvény bírák kötelező nyugdíjkorhatárának leszállításáról szóló passzusát a nyári szünet előtti utolsó, hétfői ülésén az Alkotmánybíróság - értesült az [origo].

Magyarországon 1869-től egészen tavaly év végéig 70 év volt a bírók nyugdíjkorhatára, de a kormánypártok 2011-ben, az új alaptörvény vitája során úgy döntöttek, csak az általános nyugdíjkorhatárig - jelenleg 62 éves korig - maradhatnak hivatalban. Lázár János nem sokkal a zárószavazás előtt beadott módosító indítványával - ahogyan arról korábban beszámoltunk - eredetileg a KDNP sem értett egyet, végül azonban minden kormánypárti képviselő megszavazta a javaslatot. A Fidesz azzal magyarázta a döntést, hogy egységes nyugdíjkorhatárt akar, amelytől senki nem térhet el, majd a korhatárcsökkentést a 2011 novemberében elfogadott új bírósági törvényben is rögzítették. (Az indoklás ugyanakkor sántít, mert a 62 éves korhatár nem vonatkozik más jogászhivatások gyakorlóira, így például a közjegyzőkre, a végrehajtókra vagy az alkotmánybírókra.)

Nem egyértelmű

Az Alkotmánybíróság információink szerint nem a korhatár 70-ről 62 évre csökkentését kifogásolja, hanem azt, hogy a törvényben nem egyértelmű a nyugdíjkorhatár fogalma, illetve a meghatározás nincs összhangban a korhatárcsökkentést előíró alaptörvénnyel és a nyugdíjtörvény rendelkezéseivel.

Az alaptörvény a bírói alkalmazás életkori szabályairól mindössze annyit ír, hogy a Kúria elnökének kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn, de a bírósági törvényben is csak annyi áll, hogy a bírót fel kell menteni, ha a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Azt azonban, hogy ez pontosan hány éves kort jelent, egyik törvény sem határozza meg, azt csak az alaptörvénynél és a bírósági törvénynél alacsonyabb rendű (nem sarkalatos) társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény rögzíti - jelenleg 62 évben, amely 2014-től fokozatosan emelkedik 65 évre.

Ezzel érveltek egyébként a korhatárcsökkentést az AB-n megtámadó bírák is. Év elején benyújtott indítványuk szerint a módosítás azért is sérti a jogbiztonság követelményét, mert jelenleg nincs egyértelmű, általános nyugdíjkorhatár, hiszen a most 62 évben meghúzott limit fokozatos emelése miatt más-más vonatkozik a különböző évben születettekre.

A panaszosok azt is kifogásolták, hogy a bírók jogállása nincs összefüggésben a nyugellátás szabályaival. A nyugdíjkorhatárt elérő bírók korábban ugyanis szabadon dönthettek, hogy élnek-e a nyugdíjba vonulás lehetőségével, a jelenlegi törvény viszont kötelezővé teszi a felmentésüket.

Hirtelen ötlet volt

A rendelkezést nemcsak az AB, hanem a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság és a luxembourgi székhelyű uniós bíróság is vizsgálja. A strasbourgi bírósághoz 105 érintett bíró képviseletében a Magyar Helsinki Bizottság nyújtott be keresetet, illetve 43 bíró képviseletében a Cech Ügyvédi Iroda jár el. Megítélésük szerint a nyugdíjazás kikényszerítése a diszkrimináció tilalma mellett a tulajdonhoz való jogot is sérti, mivel a bírák alappal számíthattak arra, hogy 70 éves korukig gyakorolhatják hivatásukat, és addig jár törvényben meghatározott javadalmazásuk is.

A luxemburgi székhelyű Európai Bíróság az Európai Bizottság Magyarország ellen januárban indított kötelezettségszegési eljárása részeként foglalkozik a kérdéssel, miután a magyar kormány a procedúra több hivatalos lépcsőjében sem volt hajlandó elállni a bírói korhatár leszállításától.

A bizottság az életkoron alapuló diszkrimináció tilalmába ütközőnek tartja az intézkedést, és úgy látja, hogy a magyar kormány semmilyen objektív magyarázatot nem adott arra, miért kényszeríti a bírákra a kötelező nyugdíjba vonulást, amikor egyébként a nyugdíjkorhatár emelését tervezi.

A kötelezettségszegési eljárás különböző egyeztetési fázisaiban a kormány épp ezért azt igyekezett bizonyítani, hogy az intézkedés nemcsak a bírákra vonatkozik. A bizottságnak küldött februári, még informális válaszában a kormány ezt azzal is próbálta alátámasztani, hogy ígéretet tett rá, a nyugdíjba küldött bírókat kérésükre - más munkakörben - továbbfoglalkoztathatják a bíróságokon, majd a végleges válaszban már azt is hozzátette, hogy a lépés a közszféra dolgozóira is vonatkozik. A kibővített lehetőség az [origo] kormányzati forrásból származó információi szerint ugyanakkor az utolsó pillanatban, hirtelen ötletként került elő, és a kormánynak a válasz megírásakor még nem is volt elképzelése, hogy pontosan milyen körre vonatkozna az intézkedés.

A döntésig nem foglalkoznak vele

A májusban újabb szakaszába lépett kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bizottság gyorsított ítélkezésre kérte az Európai Bíróságot, amely éppen pénteken jelentette be, hogy már szeptemberben tárgyalást tarthat az idő előtti nyugdíjazása ügyében.

A kormány a brüsszeli döntésig információink szerint várhatóan nem foglalkozik azzal, hogy korrigálja-e, és ha igen, milyen módon az alkotmányellenesnek ítélt törvényrészt. Az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke az InfoRádiónak adott csütörtöki interjújában mindenestre előrevetítette, hogy ha az AB meg is semmisíti a nyugdíjkorhatár csökkentését, az idő előtt nyugdíjazott bírók nem kapják vissza automatikusan az állásukat, hanem a munkaügyi bírósághoz kell fordulniuk.

"Amennyiben az AB ezt megteszi, akkor lehet dolgunk, de nem közvetlenül, hiszen az érintett bírók már kézhez vették a felmentési okiratokat, és a hivatalnak a szolgálati jogviszonyukkal kapcsolatban most további teendője nincs" - fogalmazott Handó Tünde.

Az alaptörvény tavaly év végén elfogadott átmeneti rendelkezései szerint azoknak, aki már betöltötték a nyugdíjkorhatárt, június 30-án szűnt meg a jogviszonyuk, azoké pedig, aki év közben érik el azt, december 31-én. Ennek alapján júniusig közel 230 bíró veszítette el státusát, és további negyvené szűnik meg az év végéig.