A Jakubinyi-szál miatt elnapolták Földesi-Szabó büntetőperét

Újból meg kell nyitni a bizonyítási eljárást, ezért elnapolták Földesi-Szabó László volt rendőr ezredes és társai másodfokú büntetőperét. Földesi-Szabó a védekezésében hivatkozott arra, hogy a vádbeli cselekmények elkövetésében jelentős szerepe volt Jakubinyi Róbertnek, egy másik eljárás gyanúsítottjának is.

Elnapolta az Egymásért alapítvány ügyében milliárdos sikkasztással és hűtlen kezeléssel vádolt Földesi-Szabó László volt rendőr ezredes és társai másodfokú büntetőperét a Fővárosi Ítélőtábla hétfőn azért, mert Jakubinyi Róbert közelmúltban történt ausztriai elfogása, kiadatása és előzetes letartóztatásba helyezése miatt újra meg kell nyitni a bizonyítási eljárást.

A végzés szóbeli indoklása szerint miután Földesi-Szabó László védekezésében hivatkozott arra, hogy a vádbeli cselekmények elkövetésében jelentős szerepe volt Jakubinyi Róbertnek, egy másik eljárás gyanúsítottjának is, meg kell vizsgálni a Jakubinyi ügyében keletkezett iratokat is. Így a többi között azokat az iratokat, amelyek a megalapozott gyanúval, az európai elfogatóparanccsal, illetve a kiadatással kapcsolatban keletkeztek.

Az elsőfokú büntetőper adatai szerint a csempészés azzal valósult meg, hogy az Egymásért közhasznú alapítvány 2005-ben és 2006-ban közterhek megfizetése nélkül hozott az országba Ázsiából milliárdos értékű vámárut arra hivatkozva, hogy az adomány, ám később értékesítette. Földesi-Szabó László, a kuratórium elnöke pedig azzal követte el a sikkasztást, hogy eltulajdonította az alapítvány sok száz millió forintját.

Az elsőrendű vádlott az elsőfokú büntetőperben elmondta: megvannak a hiányzó százmilliók, de nem árulja el, hogy hol, mert még zár alá helyeznék a hatóságok, és különben is, a pénz kell az alapítvány működtetésére, illetve arra az esetre, ha más eljárásokban fizetésre köteleznék. Földesi-Szabó László az eljárás során tagadta bűnösségét.

Az elsőrendű vádlott hét, egyik társa öt, egy másik pedig három év börtönt kapott 2010 decemberében, nem jogerősen. Akkor a Fővárosi Bíróság szóbeli indoklásában elhangzott, hogy egyes "homályos, lebegtetett" információkkal ellentétben a rendelkezésre álló iratok szerint az ügynek nincs nemzetbiztonsági összefüggése. Ugyanakkor Földesi-Szabó László az eljárás során többször kérte, hogy mentsék fel titoktartási kötelezettsége alól. Az Egymásért alapítvány kuratóriumában korábban helyet kapott a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója, Galambos Lajos és egy volt főosztályvezetője, Gyarmati György is.

Az elsőfokú ítélet a fellebbezések miatt egyik vádlott esetében sem emelkedhetett jogerőre. Az elsőfokú ítélethirdetés közben Földesi-Szabó a bíróság épületéből ismeretlen helyre távozott, ezért elfogatóparancsot kellett kiadni ellene, és csak fél év múlva, 2011 májusában került ismét rendőrkézre, majd előzetes letartóztatásba.

Időközben az ügyészség elkezdte vizsgálni az Egymásért-ügy titkosszolgálati vonatkozásait, a sajtóban pedig összefüggésbe hozták Földesi-Szabót azzal a kémüggyel, amelyben a vádlottak padjára került Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatokat felügyelő minisztere és az NBH két egykori főigazgatója, Galambos Lajos és Laborc Sándor is. Majd amikor az idén áprilisban az Egymásért-ügy másodfokú büntetőperének zárt tárgyalásán Földesi-Szabó László vallomást tett, megszüntették előzetes letartóztatását és házi őrizetbe helyezték.

A Magyar Nemzet a napokban azt közölte: Földes-Szabó László vallomása szerint az Egymásért alapítványon keresztüli pénzlenyúló "hálózat" nem működhetett volna a polgári elhárítás akkori vezetőinek jóváhagyása és a nagypolitika tudta nélkül. Állítólag az egykori rendőrtiszt azt vallotta, hogy Jakubinyi Róbert volt az alapítvány ötletgazdája, pénzért cserébe azt kérték a titkosszolgálati vezetőktől, hogy simítsák el büntetőügyüket. Földesi-Szabó László szerint ebben az NBH vezetői partnerek voltak: Galambos Lajos mintegy 150 millió forintot, Gyarmati György 100 milliót forintot, Simon Ibolya, a hivatal akkori jogásza pedig több hónapon keresztül havi 1-1,5 millió forintot kapott.

A Magyar Nemzet egy hete arról írt: előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság a nem sokkal korábban Ausztriából kiadott Jakubinyi Róbertet, akit a Központi Nyomozó Főügyészség az Egymásért alapítvány volt vezetője, Földesi-Szabó László vallomásai alapján vesztegetéssel gyanúsított meg. Balogh Zoltán ügyészségi szóvivő az államtitoknak minősülő nyomozás érdekeire hivatkozva nem közölt részleteket a lappal, de annyi tudható, hogy ebben az ügyben helyezték tavaly nyáron előzetes letartóztatásba Gyarmati Györgyöt, aki a gyanú szerint társaival pénzért elsimította Jakubinyi néhány büntetőügyét.

Földesi-Szabó másodfokú büntetőperében tavasszal lezajlottak a perbeszédek, és néhány vádlott már az utolsó szó jogán is felszólalhatott. Mindez zárt ajtók mögött történt, ugyanis a másodfokú büntetőper az elsőfokúval ellentétben államtitok miatt javarészt nem nyilvános. Az ítélőtábla indoklása szerint az ügyészség bizonyítási indítványa alapján beszerzett okiratok minősített adatokat tartalmaznak, csakúgy, mint a Galambos Lajos és társai ügyében a nyomozó ügyészségtől érkezett anyagok.

A perbeszédekben a vád és a védelem is jobbára az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte. A hétfői tárgyaláson már csupán néhány vádlott utolsó szó jogán előadott nyilatkozata hangzott volna el, majd pedig következhetett volna a határozathozatal. A tábla tanácselnöke az elnapolás szóbeli indoklása során megjegyezte: Jakubinyi elfogása Galambos Lajos és társai ügyében is lényeges fordulatot eredményezhet. A tábla szeptember 24-ére tűzte ki a következő tárgyalást az Egymásért-ügy másodfokú büntetőperében.