Kiszorulnak a fogyatékosok a munkaerőpiacról

Szabó Máté ombudsman szerint nem valósult meg a fogyatékossággal élő embereknek az alaptörvényben deklarált védelme, és az egyenlő bánásmód követelménye sem.

Az alapvető jogok biztosa szerint vannak ugyan kedvező jogszabályi változások, de a fogyatékossággal élő embereket továbbra is aránytalan módon kirekesztik a munkaerőpiacról.

A hazai jogrendszerben nem létezik egységes definíció a "fogyatékos személy" meghatározására, a munkaügyi központok a megváltozott munkaképességű személy tágabb értelmezésű - az egészségkárosodottakat és a fogyatékossággal élőket együtt kezelő - fogalmát tekintik irányadónak - derül ki a hazai szabályozásnak és a fogyatékossággal élők munkavállalási lehetőségeinek vizsgálatából.

A központok szinte kivétel nélkül arról számoltak be, hogy kevés fogyatékossággal élő keresi fel őket, vélhetően azért, mert a hivatalokban és az eljárásokban való eligazodás nehézségeitől tartva nagyobb bizalommal fordulnak a civil szervezetekhez, amelyek saját módszertanukkal több száz ilyen embert tudtak visszavezetni a munka világába.

Az ombudsman szerint a fogyatékossággal élők foglalkoztatási helyzetének javítását célzó pályázati rendszer működése a jelenlegi formában "kiszámíthatatlan és kaotikus, ezáltal nem teszi lehetővé a foglalkoztatást elősegítő hosszú távú stratégiák kidolgozását és végrehajtását". Szabó Máté megállapította, hogy a vizsgálata idején hatályos jogszabályi környezetben sérült a fogyatékossággal élő személyeket megillető, emberi méltósághoz és a munka szabad megválasztásához való jog. Nem valósult meg a fogyatékossággal élő embereknek az alaptörvényben deklarált védelme és az egyenlő bánásmód követelménye sem, valamint csorbult a jogbiztonság is - olvasható a közleményben. Szabó Máté a megállapításait és a javaslatait megküldte a nemzetgazdasági miniszternek.