Belátható időn belül, ebben a kormányzati ciklusban nem lesz dugódíj Budapesten, és újrakezdődik a huzavona a főváros és a kormány között a BKV finanszírozásáról - fővárosi fideszes források szerint ez a legfontosabb következménye annak, hogy a parlament a múlt héten pénteken váratlanul leszavazta a fővárosi behajtási díj bevezetését lehetővé tévő törvénymódosítást.
A két főpolgármester-helyettes, a fideszes György István és a KDNP-s Bagdy Gábor indítványa alapján jelölhette volna ki a főváros a zónahatárokat, amelyeken belül pénzt kér az autósoktól a behajtásért. A tervek szerint behajtásonként ötszáz forint lett volna ez az összeg.
A dugódíj jövő évi bevezetése azért lett volna fontos a fővárosnak, mert egyrészt a négyes metró uniós támogatásának ez az egyik feltétele, másrészt a Fővárosi Önkormányzat jövőre az így befolyó többmilliárdos összegből tervezte finanszírozni a BKV működését. Ennek ellenére a múlt pénteki szavazáson csak két fideszes és néhány LMP-s támogatta az indítványt, és ellene szavazott az azt benyújtó György István is, Bagdy Gábor pedig nem nyomott gombot.
Nem hiányozna egy alkotmánybírósági fiaskó
György István főpolgármester-helyettes az [origo]-nak hétfőn ezt azzal indokolta, hogy nem sokkal a szavazás előtt, "az utolsó pillanatban" a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium levélben kérte, hogy ebben a formában ne fogadják el a javaslatot, "mert alkotmányellenes részek lehetnek benne". Technikai okok miatt már nem volt idő visszavonni az indítványt, ezért a képviselők a frakcióvezetéssel azt a döntést hozták, hogy elutasítják a javaslatot.
Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára az [origo]-nak megerősítette, hogy ő kérte levélben az előterjesztőktől, hogy ne szavazzák meg a dugódíjról szóló törvényt. Például az volt vele a probléma, hogy nem határoztak meg benne semmilyen összeget, vagyis "a főváros elvileg két forinttól a csillagos égig terjedő összeget kérhetett volna".
Az államtitkár szerint ez azért volt gond, mert 2009-ben az Alkotmánybíróság egyebek mellett azért semmisítette meg a budapesti parkolásról szóló szabályozást, mert jogsértőnek tartotta, hogy a Fővárosi Közgyűlés önkényesen állapíthatta meg a díjakat. Völner szerint semmilyen elvi kifogása nincs a tárcának a dugódíj ellen, csupán egy gyakorlati problémát jeleztek. "Egy alkotmánybírósági fiaskó senkinek nem hiányozna ebben a történetben" - mondta Völner. Hozzátette: "nem volt elegáns, hogy az utolsó pillanatban jeleztük a problémát, de ez egy utóvizsgálatnál derült csak ki".
Völner szerint az előterjesztőkön múlik, hogy ősszel ismét napirendre kerül-e a törvénymódosítás, javított formában. Az ügyre rálátó fővárosi források szerint ennek kicsi az esélye, mert a mostani leszavazással eldőlt, hogy 2013 júniusában időhiány miatt már nem tudják bevezeti a dugódíjat, 2014-ben pedig a választások miatt nincs esélye a népszerűtlen, több százezer autóst megsarcoló intézkedésnek.
Veszélyben a BKV működése
Két fővárosi politikus hozzátette, hogy a dugódíj bevezetését hátráltatták a kerületi polgármesterek kifogásai is, információnk szerint ugyanis több budai polgármester sem támogatta a jelenlegi elképzeléseket. Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere, a Fidesz alelnöke például levélben tájékoztatta a hegyvidékieket, hogy "többzónás rendszer részletes kidolgozását javasolja, ezt megelőzően pedig célzott méréseket és elemzéseket tart indokoltnak a budai kerületekre".
Völner Pál (balról a második) levele döntött
A dugódíj nélkül ugyanakkor nehéz pénzügyi helyzetbe kerül jövőre a főváros és a BKV is. A BKV működésének finanszírozását ugyanis jövőre tízmilliárd forinttal csökkenti a kormány: a közlekedési cég az államtól a jelenlegi tervek szerint az idei 32 milliárd helyett 2013-ban 22 milliárdot kap. A főváros és a kormány tavaszi megállapodása szerint a hiányzó összeget a dugódíjból befolyó összegből teremti majd elő a főváros. A második Széll Kálmán-terv pedig szintén a dugódíjat nevesíti, amelyből finanszíroznia kell a fővárosnak a BKV-t.
Ezért jelentette ki Tarlós István hétfőn kiadott közleményében, hogy "ha a dugódíjból várt bevételeket nem pótolják, úgy 2013 közepén finanszírozhatatlanná válhat a BKV". Városházi források szerint a dugódíj elvetése "minden eddig forgatókönyvet felborított", és egyikük szerint ezután "újrakezdődhet a huzavona a főváros és a kormány között". Tarlós István az idén év elején hónapokig egyeztetett a kormánnyal a BKV adósságáról és hosszú távú finanszírozásáról, a főpolgármester több koncepciót is letett a kormány asztalára. A Nemzetgazdasági Minisztérium, majd a kormány a javaslatok többségét elvetette, a dugódíj bevezetéséről azonban sikerült megállapodni.
Veszélyben a négyes metró uniós támogatása is
Az egyik városházi vezető azt mondta, hogy azért számíthatunk "hosszadalmas vitára", mert Tarlós István ismét azt javasolja majd, hogy tárgyalják újra a kerületek és a főváros közötti forrásmegosztást, amelyről Rogán Antal fideszes frakcióvezető - egyben az V. kerület polgármestere - eddig hallani sem akart.
Az egyik városházi vezető a dugódíj elvetése miatt "kemény tárgyalásokra" számít az Európai Bizottsággal is. A négyes metró uniós támogatásáért cserébe ugyanis a Fővárosi Önkormányzat még Demszky Gábor idején azt vállalta, hogy legkésőbb 2013-ig bevezeti a dugódíjat. Tarlós István hétfő esti közleménye erre is kitért: a főpolgármester szerint "elvileg veszélybe kerülhet a négyes metró uniós támogatása". Az egyik városházi vezető ennél egyértelműbben fogalmazott: "Nagyon könnyen elképzelhető, hogy az unió megvonja a 180 milliárd forintos támogatást, de ebbe bele sem merünk gondolni, megfelelő érvekkel készülünk a tárgyalásra."