Bronzkori templomot fedeztek fel Kuvaitban, mely a Dilmun királysághoz tartozott

Egy 4.000 éves templom Kuvaitban, a Failaka-szigeten. A templom a Dilmun királysághoz tartozott.

Fotó: The National Council for Culture, Arts, and Literature, Kuwait

Egy kuvaiti-dán közös ásatás feltárt egy 4.000 éves templomot a kuvaiti Failaka-szigeten. A templom az ókori Dilmun királysághoz tartozott és a második régészeti lelet, ami hangsúlyozza ennek a királyságnak a fontosságát és szerepét, mint Mezopotámia, Omán, és az Indus-völgy közötti közvetítő.

A körülbelül 11*11 négyzetméteres épületet egy nagy adminisztratív struktúra mellett találták. Ez a templom a második templom, amit a kis szigeten felfedeztek. A templom egyik falát már korábbi ásatások során azonosították, de a teljes templom feltárásával felfedeztek számos bélyegzőpecsétet és kerámiatöredéket, melyek megerősítik, hogy a templom a Dilmun civilizációhoz, a Dilmun királysághoz tartozott, mely a Kr.e. késői 4. századtól a Kr.e. 1. évezredig elfoglalta a Perzsa-öböl nagy részét.

Egy 4.000 éves templom Kuvaitban, a Failaka-szigeten. A templom a Dilmun királysághoz tartozott.
Fotó: The National Council for Culture, Arts, and Literature, Kuwait / Biblical Archeology Society

 

 

A kis sziget a Dilmun királyság fontos vallási és adminisztratív központja lehetett 

Bár még további ásatások szükségesek, a régészek remélik, hogy a felfedezések új fényt vetnek a régió vallási és kulturális gyakorlataira, valamint Kuvait ókori történelmére.

Stephen Larse, a dán küldöttség feje hangsúlyozta, hogy a templom alaprajza tartalmaz jeleket a korai Dilmun periódus alatti vallási gyakorlatokról, és szerepelnek rajta oltárok, amiknek szertartásos és ünnepi jelentősége lehetett. 

A két templom és egy adminisztratív épület jelenléte is azt bizonyítja, hogy a kis sziget fontos vallási és adminisztratív központja lehetett a Dilmun királyságnak a korai második évezredben. 

A Dilmun királyság stratégiai ellenőrzés alatt tartotta a Mezopotámiát és az Indus-völgyet összekötő óceáni kereskedelmi utakat. A Dilmun királyság, amely felölelte a mai Kuvaitot, Szaúd-Arábia keleti részét és Bahraint, és északi szomszédja, Mezopotámia között sok közös van, és egy akkád dialektust beszélt, bár megvolt a maga saját unikális panteonja. Dilmunt időnként közvetlenül kontrollálták a mezopotámiai királyságok és birodalmak. Az akkád az ókori babiloniak és asszírok nyelve egykor az egész Közel-Kelet közös nyelve volt. Annak ellenére, hogy az akkád nyelv kétezer évvel ezelőtt kihalt, a 18. században az akkádi nyelv megfejtése hatalmas információ kincsleletet tárt fel az ókori Közel-Kelet és a Biblia földjének történelméről és az embereiről.

Dilmun számos mezopotámiai mítoszban jelentős szerepet játszik. Az özönvíz mítoszokban a régió Utnapisthim, a mezopotámiai Noé örökkévaló otthona. És néhány mítoszban ezen a helyen történt a világ megteremtése.

(Forrás: Bilical Archeology Society: https://www.biblicalarchaeology.org/)