Magyar a hurka akkor is, ha nincs papírja róla

Sót, borsot, de elegendő húst és cukrot sem lehet Magyarországon beszerezni, többnyire ezért rendelnek külföldről alapanyagokat a legismertebb magyar termékek gyártói, akik szeptembertől csak akkor írhatják rá termékeikre, hogy az magyar, ha az összes benne lévő alapanyag hazai. A gyártókat nem zaklatta fel az új rendelet, szerintük a vaníliás karikára, a gyulai kolbászra vagy a téliszalámira fölösleges egy újabb embléma.

"Ha van elég pénzed, könnyen megoldható, hogy ráírják a termékedre, hogy magyar. A címke ezért ma már semmire nem biztosíték" - mondta az egyik élelmiszergyártó cég vezetője, amikor a kormány magyar termékekről szóló új rendeletéről kérdeztük. Több megkérdezett cégvezető is egyetértett abban, hogy jelenleg átláthatatlanok a terméken található megjelölések, és az emblémák félrevezethetik a vásárlókat arról, valóban magyar alapanyagokból készült élelmiszert vásárolnak-e.

Ezen akar változtatni szeptembertől a kormány. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a múlt héten jelentette be, hogy a jövőben csak a százszázalékosan hazai alapanyagból készült termékeket illeti meg a magyar termék megnevezés. Ez azt jelenti, hogy szeptembertől a gyártók csak akkor írhatják rá az élelmiszerre, hogy magyar termék, ha az összes benne lévő alapanyag is magyar.

A rendelet a magyar termék megjelölésen kívül bevezet átmeneti kategóriákat is. Hazai terméknek akkor nevezhető majd az élelmiszer, ha összetevőinek legalább fele magyar, és a feldolgozás minden egyes lépése Magyarországon történt. A miniszter erre példaként említette a hurkát, amelyben a rizs külföldről származik. A harmadik kategória a hazai feldolgozású termékek csoportja: ide tartoznak a Magyarországon feldolgozott, de többségében importált alapanyagokat tartalmazó élelmiszerek, itt a csokoládékészítményeket említette példaként a miniszter.

A kategóriák használata nem lesz kötelező, de aki ráírja a termékre, hogy magyar vagy hazai, annak meg kell felelnie a szabályoknak. A kormány így szeretne rendet tenni a megnevezések között, mert ma a boltokban tucatnyi felirattal találkozhatunk, amely arra utal, hogy magyar terméket tartunk a kezünkben. Egy-egy ilyen emblémát azonban akkor is megszerezhet egy gyártó, ha itthon állítja elő az élelmiszert csupa külföldről rendelt alapanyagból (lásd keretes írásunkat).

Fazekas Sándor miniszter termelői kolbászt kóstol

Megkérdeztük több ismert és magyarnak tekintett termékek gyártóját, hogy csak magyar alapanyagokat használnak-e, illetve hogy fontosnak tartják-e a magyar termék megjelölést a csomagoláson. Válaszaikból kiderült, hogy Magyarországon nem tudnak beszerezni alapvető fűszereket, például sót vagy borsot, de elegendő húst vagy cukrot sem, és a magyar termék megnevezés helyett a cégvezetők jobban bíznak a saját márkaneveikben.

A téliszalámi elvan a címke nélkül

"Azért tartjuk fontosnak, hogy a téliszalámi hivatalosan is magyar terméknek minősüljön, mert az elmúlt időszakban ez néhány esetben megkérdőjeleződött a médiában" - mondta az [origo]-nak Szántó Zoltán, a Pick téliszalámit is gyártó Pick Szeged Zrt. termékmenedzsere. Szántó az úgynevezett Ángyán-listára utalt ezzel: a volt vidékfejlesztési államtitkár többször beszélt a sajtóban arról a nemrégiben nyilvánosságra is került listáról, amelyet állítása szerint a vidékfejlesztési minisztériumban készítettek Orbán Viktor kérésére. A lista azt sorolja fel, hogy az élelmiszer-ipari vállalatok mennyi húst szereznek be külföldről. A téliszalámit előállító Pick Zrt. is szerepel a listán. A termékmenedzser szerint Magyarországon folyamatosan csökkent a sertésállomány, ezért, hogy biztosan legyen elegendő magyar alapanyag, a cég fejleszti saját sertéstenyésztési ágazatát.

Szántó Zoltán hozzátette, bár fontosnak tartják a magyar termék megnevezést, a Pick számára ez "valószínűleg nem jelent többletet gazdasági szempontból". A termékmenedzser szerint a vásárlók az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján magyarnak tekintik a téliszalámit, és "az új jelzés feltüntetése nem jelentene már olyan hozzáadott értéket, ami miatt a vásárlók hajlandók lennének a már jelenleg is prémiumnak számító fogyasztói árnál magasabb árat fizetni".

A só kiszúrhat az Erős Pistával

"A köztudatban magyarnak tekintik a gyulai kolbászt és májast is, nem számít, hogy van-e rajta még egy címke" - mondta az [origo]-nak Ruck János, a Gyulai Húskombinát vezérigazgatója. Felméréseik szerint a vásárlásnál az ár az elsődleges, és "nekünk semmiféle további előnyt nem jelent, hogy ráírjuk, magyar termék".

A cég két legismertebb terméke, a gyulai kolbász és a gyulai májas a vezérigazgató szerint kizárólag magyar alapanyagokból, magyar sertésből készül, bár "költség szempontjából ez nem mindig éri meg". A vállalat rendel külföldről is sertéshúst, sertésmájat - szerinte általában olcsóbban, mint az itthon beszerezhető alapanyag. Az olcsóbb import húst azonban nem a két "kiemelt termékbe", hanem az egyéb készítményekbe, párizsiba, virslibe, hurkába keverik. Ruck János szerint a gyulai kolbász és a gyulai májas is magyar termék lehet szeptembertől is, ha az új szabályok megengedik, hogy a sót külföldről szerezzék be, "Magyarországon ugyanis nincs sóbányászat".

Átvizsgáljuk az összes termékünket az új rendelet szempontjai alapján - jelentette ki Tóth-Csanádi Zita, az ételízesítőket gyártó Univer értékesítési és marketing vezérigazgató-helyettese. Szerinte azonban a legnépszerűbb termékeikben csak a fűszerek lehetnek külföldről származó összetevők. "A Piros Aranyban és az Erős Pistában a paprika biztosan magyar, a gulyáskrémben a hagyma szintén magyar, a sót viszont nem tudjuk itthonról beszerezni." Azt mondta, a minisztériumból úgy tájékoztatták, hogy a csak exportból beszerezhető fűszereket, például a sót és a borsot nem tekinti majd az új rendelet alapanyagnak. Tóth-Csanádi Zita szerint a magyar termékek ázsiója folyamatosan nő, bár jelenleg átláthatatlan, mi minősülhet magyar terméknek.

A ropi és a macskanyelv nem emiatt izgul

Árulja a ropi, zizi, macskanyelv és konyakmeggy elnevezéseket az ezeket gyártó cég, a kft. ugyanis csődbe ment, a céget felszámolják - mondta az [origo]-nak Balázs Judit, a Karamell-Snack Kft. felszámolóbiztosa. Sós pálcikát mások is gyártanak az országban, de csak a kalocsai cég írhatta rá a zacskóra a ropi nevet. Ez kiváló magyar élelmiszer védjeggyel is rendelkezett. A felszámolóbiztos szerint ha sikerül is eladni ezeket az elnevezéseket, a termékek előállításának módját nem tudják befolyásolni. Vagyis azt, hogy a jövőben hol, hogyan és milyen összetevőkből gyártják majd a ropit, a zizit vagy a macskanyelvet.

Nem jelent semmilyen hozzáadott értéket, ha a Győri Keksz termékeire, például a Negróra, a Vaníliás Karikára vagy a Pilóta Kekszre ráírjuk, hogy magyar - mondta Kertész Péter Arnold, a Győri Keksz tulajdonosának, a Kraft Foods Hungáriának a PR-vezetője. A cég az új rendelet elfogadása után sem szerepelteti majd a magyar termék megnevezést a zacskókon. "A termékeken a győri felirat eléggé jelzi a magyar kötődést, semmilyen gazdasági vagy marketingelőnnyel nem járna, ha a magyar jelzőt is kiírnánk" - mondta Kertész Péter Arnold. Emellett az sem biztos, hogy a termékek megfelelnének az új szabályoknak. Kertész elárulta, hogy a Pilóta Keksz vagy a Vaníliás Karika főbb alapanyagai, a gabona, a liszt magyar, de a cukrot külföldről szerzik be, ha itthon nincs elegendő.

A Pálpusztai sajtnál nem költöttek logókra

Habár a csomagoláson nem szerepel, hogy magyar termék, csak magyar alapanyagokból készítik a jellegzetes szagáról könnyen felismerhető Pálpusztai sajtot - mondta a sajtot előállító Brevico Kft. vezetője, Forró Tibor. Hetente hat-nyolcszáz kiló sajtot készítenek kézzel a gödöllői üzemben, és Forró Tibor szerint csak magyar tejet használnak.

A cégvezető szerint azért nem szerepel a magyar megnevezés a csomagoláson, mert nem volt hajlandó tízezreket vagy százezreket kifizetni a különböző védjegyekért vagy emblémákért. Ha átláthatóbb lesz a jelölésrendszer, akkor valószínűleg kiírják, hogy magyar termék, de Forró Tibor azt is szeretné, ha a pálpusztai sajt hungarikum lehetne.

Nem olcsó a magyar címke

Kiváló magyar élelmiszer címkét kaphat a védjegy honlapja szerint minden itthon forgalmazott termék, amelynek minősége "meghaladja a hatályos élelmiszer-szabályozás kritériumait", de a feltételek között nem szerepel, hogy magyar alapanyagokból készüljön. A védjegyet 1998-ban hozta létre a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, jelenleg közel 90 gyártó több mint 400 terméke viselheti az emblémát. A rendszer fenntartására évente nagyjából száz-százötven millió forintot költ az állam.

A piaci szereplők által alapított Magyar Termék Nonprofit Kft. logóját - piros-fehér-zöld háttér előtt megjelenő fehér kéz - az a termék kaphatja meg, amelyek "legalább 51 százalékban magyar hozzáadott értéket tartalmaznak", és a végleges alakját Magyarországon nyerte el - írja a kft. honlapja. A védjegyért a nevezési díj termékcsaládonként nagyjából százezer forint, majd évente fizetni kell a védjegyért úgynevezett licencdíjat, amelyet a nettó árbevétel alapján számolnak ki.

A Premium Hungaricum emblémáját minden olyan élelmiszeripari kis- és középvállalkozás megkaphatja, "amely a magyar hagyományokat tisztelő, egyedi és kiváló termékeket állít elő" - írják honlapjukon. A termékbírálatért 20 ezer forintot kell fizetni termékenként.

Szintén más szabályok alapján osztják ki évente a Magyar Termék Nagydíjat. "A terméket akkor tekintjük magyarnak, ha itthon állítják elő. Nem számít, ha a gyártó cég tulajdonosai nem magyarok, vagy például ha élelmiszer esetén külföldről hozzák az alapanyagokat" - mondta a [origo]-nak Széman György, a Magyar Termék Nagydíj pályázati iroda ügyvezető igazgatója. Az idén 15. alkalommal adják át a díjat, amelyre az elmúlt években több mint hétszázan jelentkeztek, és eddig 284 nagydíjat osztottak ki. Szeptemberben még nem az új rendelet alapján osztják ki a nagydíjat, amelyre az idén több mint százan pályáztak. Pályázatonként majdnem 160 ezer forintot kell befizetnie a nagydíjra vágyó cégnek. "Jövőre természetesen figyelembe vesszük az új szabályokat, valószínűleg külön kategóriákat állítunk fel a magyar, illetve a hazai termékeknek" - mondta Széman György.