Budapesten nem állhat le a közösségi közlekedés, a fővárosnak azonban nincs elég pénze, ezért az államnak vagy közvetlenül, vagy forrásteremtési lehetőséggel kell hozzájárulnia a költségekhez - mondta a főpolgármester a Népszabadságnak. Szerinte az iparűzési adó újraelosztása lenne a legjobb megoldás.
A főpolgármester a lap pénteki számában közölt interjúban azt mondta: ha az iparűzési adóból a jelenlegi 47 százalék helyett legalább évi 20-30 milliárd forinttal - amennyi a dugódíjból befolyt volna - többet kapna Budapest, akkor hosszú távra megoldódna a BKV finanszírozása.
A felvetésre, amely szerint a kormány, a honatyák és főként a vidéki városvezetők könnyen juthatnak arra a következtetésre, hogy újra menni fog, amit egyszer már megcsinált a főváros - úgymond kiseperték a padlást, átütemezték az adósságot, tagi kölcsönt adtak a BKV-nak -, azt válaszolta: ilyen nagyságrendű forrást nem lehet még egyszer kivonni a rendszerből. "Ez egyszeri és megismételhetetlen lépés volt" - jelentette ki. A közműcégeket sújtó adóról úgy vélekedett, ez jelentősen csökkentené a vállalkozások fővárosnak fizetendő osztalékát, így nem sokat nyernének vele.
A főpolgármester szerint a budapestiek mindazonáltal nem ússzák meg a dugódíjat, hiszen az része a 4-es metró uniós támogatási szerződésének. Arról, hogy megkezdődött-e már a puhatolózás az uniónál a dugódíj kiváltásáról, azt mondta: ebben közös állami-fővárosi fellépésre van szükség, és már egyeztetett a dugódíj utáni helyzetről Orbán Viktor miniszterelnökkel és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel. "Arra kaptam ígéretet, hogy a főváros és a kormány újra együtt mozog majd, mint a régi szép időkben. A miniszterelnök úrnak ez egy nekem tetsző nyilatkozata volt" - mondta.
A parlament július elején szavazta le azt a módosító indítványt, amely a fővárosnak lehetővé tette volna a dugódíj bevezetését. A városháza közleménye szerint Budapest vezetése valójában nem is ragaszkodott soha ehhez a lépéshez, ezt csak egy megoldási lehetőségnek tartották több másik között.