Egyen kukoricát, szopogasson izoglükózt!

A rossz termés miatt az egész világon emelkednek az élelmiszerárak, az ENSZ szerint a négy évvel ezelőttihez hasonló, véres zavargásokat hozó élelmiszerválsághoz hasonló fenyeget most is. Az önellátó országok valamennyire ki tudják védeni a drágulást, de mi sem leszünk könnyű helyzetben, ha elszabadulnak az árak. Kukoricából és búzából a rosszabb termés ellenére jól állunk, a tej- és a húsellátás necces, szörpökkel viszont el tudnánk árasztani az egész országot.

A 2007-2008-ban tapasztalt élelmiszerválsághoz hasonló krízis kialakulásra figyelmeztetett a múlt héten az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO). A gabonák, olajos magvak, a tej, a hús, valamint a cukor árát tartalmazó FAO-index - az előző hónapi 201-hez képest júliusban 213 pontra nőtt. Ennél már volt magasabb is - tavaly februárban például 238 ponton állt, ami az arab forradalmak kitörésében is szerepet játszott -, de a mostani adat meghaladja a 2007-2008-as élelmiszerválság idején regisztráltat.

A négy-öt évvel ezelőtti időszakban a korábbinál nem tapasztalt mértékben emelkedtek az élelmiszerárak. Ebben a gabonatermelő országokat sújtó szárazságok és az olajár-emelkedés is közrejátszottak, de komoly negatív hatása volt, hogy a fejlett országokban egyre több területet használtak fel bioüzemanyaghoz felhasználható haszonnövények termelésére, a gabonák és más élelmezésben fontos növények kárára. A helyzeten rontott a globális élelmiszerkészletek csökkenése is.

Az emelkedő árak miatt számos - főleg ázsiai és afrikai - országban szerveztek tüntetéseket, tört ki zavargás a szegényebb néprétegek körében. Utcai zavargások voltak többek között Bangladesben, Burkina Fasóban, Kamerunban, Elefántcsontparton, Egyiptomban, Haitin, Indonéziában. Több állam rendkívüli intézkedéseket vezetett be, Mexikóban például hatósági árat vezettek be az alapvető élelmiszerekre, Panama állami támogatással adta olcsóbban a rizst. A helyzetet rontotta, hogy több jelentős gabonaexportőr - például Brazília, India, Japán - korlátozta a kivitelét. Ez persze nem csodafegyver, ha drágul az élelmiszer a világon, akkor drágul az önellátásra képes országokban is, de így valamennyire kordában lehet tartani az árakat.

Az élelmiszerárak csak 2008 végén csökkentek, majd 2010-ben ismét emelkedni kezdtek, és tavaly újabb rekordot döntöttek. A tavaly év eleji árrekord jelentős szerepet játszott az arab forradalmak kitörésében is. Az idei nyáron tapasztalt árugrást a rendkívül száraz időjárás okozta, az USA-ban rekordszintre emelkedtek az árak. A FAO szerint, ha a gabonatermelő országok exportkorlátozást vezetnek be például a rossz termés miatt, akkor a 2007-2008-as időszakhoz hasonló válságra számíthatunk.

Amiből elég lesz

Magyarországon a gabonafélékből használjuk fel a legnagyobb mennyiséget. Első helyen a kukorica áll, ám az idei termés várhatóan rosszabb lesz az átlagnál. Arról megoszlanak a vélemények, hogy mekkora kárt okozott a rendkívüli forróság és szárazság, a becslések 15-től 70 százalékos terméskiesésig terjednek az ország különböző régióiban.

A legfrissebb előrejelzések szerint a közel 1,3 millió hektáros termőterületen hektáronként kevesebb mint 5 tonnás termésátlag várható. A tavalyi, összesen 8 millió tonnás rekordterméshez képest gyenge évre lehet számítani, de a hazai igényeket - étkezési, takarmány és ipari célra együttesen 3-4 millió tonnát - fedezni fogja a valamivel 6 millió tonna alatt várható termés.

Mennyiségét tekintve a gabonák közül a búza következik. A körülbelül 2 millió tonnás hazai felhasználást is bőven kielégíti majd az idei termés. A termésátlag ugyan elmaradt a tavalyihoz képest, de a nagyobb termőterület miatt tavalyhoz képest csak 130 ezer tonnával lett kevesebb az idén. A búza minősége ugyan nagyon jó lett, de ennek nem mindenki örül, mivel a jó minőségű búza túl drága lesz takarmánynak, ami nagy terhet ró az állattenyésztőkre.

Dőzsölhetünk repcéből és napraforgóból. A napraforgótermés helyzete hasonlóan válságos ugyan, mint a kukoricáé - a július végi becslések 1,2 millió tonnát valószínűsítettek, de a termés így is bőven fedezi a 600 ezer tonnára rúgó hazai igényeket. Repcéből is kevesebb termett, összesen 400 ezer tonnát sikerült betakarítani a tavaly még félmillió tonna fölöttihez képest. A repcének azonban legfeljebb tíz-húsz százalékát használjuk fel itthon, a többi a nyugat-európai piacra kerül.

Ahol rezeg a léc

Tejben és húsban azonban már nem állunk ilyen jól. Tavaly például közel 390 ezer tonnányi sertéshús jött le a vágóhidakról Magyarországon, ami nem elég a hazai igények kielégítésére. Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) titkára szerint évente 15-20 százalékot külföldről kell beszerezni. A titkár szerint a húsáruk külkereskedelmi forgalmának értéke mégis inkább pozitív, mivel a behozott sertéshús elsősorban alapanyag, miközben számottevő a magasabb jövedelmezésű feldolgozott sertéshústermékek exportja.

A tejből megtermelt másfél milliárd kilogramm Lukács László, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint nagyjából fedezné a hazai szükségleteket, de mégis 25 százalékos az import részesedése a piacon. Az importtermékek jellemzően a kedvezőbb árú külföldi tartós tejek. Ezekkel szemben ugyanis versenyhátrányban van a hazai termék.

Amiből kevés van

Rosszabbul állunk cukorból, pontosabban répacukorból. A hazai termelés a szükségleteknek csupán 30-40 százalékát fedezi, évi 100-150 ezer tonna cukrot külföldről kell behozni - mondta az [origo]-nak Garai Róbert, az AKI cukorpiaccal foglalkozó kutatója. Van ugyanakkor olyan, a cukor pótlására - üdítőkben, szörpökben, élelmiszer-ipari termékekben - használt termék, amelyben akár pancsolhatnánk is. A kukoricából készülő folyékony izoglükózból évente 220 ezer tonnát állítanak elő, ami több mint kétszeresen felülmúlja a hazai igényeket.

Cukorrépából is kevesebb lesz az idén, a becslések 10 százalékos visszaesést jósolnak tavalyhoz képest. A kedvezőtlen időjárás miatti 20 százalékkal rosszabb termésátlagot itt is a nagyobb termésterület ellensúlyozza némiképp.

A vámvédelem és a támogatások nélkül veszteséges répacukor termelése a jelenlegi árak és feltételek mellett már megérné, de korábban visszaadtuk a kvótát. Ennek eltörlése 2015 őszén várható, de ezzel együtt csökkenteni fogják a támogatásokat is, így a kutató szerint kérdéses, hogy lesz-e vállalkozó új gyár alapítására.

Drágulás

Noha egyes árukból bőven rendelkezésre áll a hazai termelés, az áremelkedést ezekben az esetekben sem fogjuk megúszni. Az AKI szerint a 31. héten az étkezési búza ára 64 ezer forint volt, ez a magas ár a malomipart is kihívás elé állítja. A liszt feldolgozói értékesítési ára 5-6 százalékkal magasabb lett az egy héttel korábbinál. Még drasztikusabb a takarmánybúza árának emelkedése. A jelzett héten 57 ezer forint volt tonnánként a termelői ár, ami eleve közel negyedével magasabb a tavalyi 46 ezer forintos értéknél, de egyes régiókban akár 70-80 ezer forintot is ki kell fizetni érte a piacon.

A takarmányárak emelkedése a hús- és tejárakra is hatással lesz. A VHT titkára szerint ezt csak az élelmiszer-ipari termékek magas áfájának csökkentésével lehet majd kompenzálni, de ez egyúttal kedvezően hatna az ágazatban jelentős feketegazdaság visszaszorítására és a fogyasztók megtartására is. A Tej Terméktanács ugyancsak áfacsökkentést tart szükségesnek, hogy javítsák a hazai tej versenyképességét, de az ügyvezető igazgató által "gyilkos tényezőnek" nevezett takarmányár-emelkedés az állomány és a termelés visszaesését hozhatja, ha nem emelhetnek árat.