Lyukat üt a gyerekek napjain a mindennapos tornaóra

Kényelmetlen órarendeket, háttérbe szoruló tömegsportot és kiflivel a szájukban tornázó gyerekeket hozott a szeptember elejétől három iskolai évfolyamon bevezetett mindennapos testnevelésóra. A tanárok szerint a mozgással nincs baj, csak nehéz helyet találni hozzá. A tornatermek már így is szűkösek, jövőre pedig még nehezebb lesz a helyzet. Néhány iskola trükkökkel kerüli meg a szabályt.

"Megpróbáljuk megoldani, ahogy tudjuk. Jelenleg csak egy tornaszobánk van, kint még jó az idő, úgyhogy tudunk külsős programokat szervezni" - mesélt az [origo]-nak a heti öt kötelező testnevelésóra tapasztalatairól a veszprémi Kossuth Lajos Általános Iskola vezetője. Nagyné Bándi Klára biztos benne, hogy ki kell majd találniuk valamilyen alternatív megoldást, ha a jövő szeptembertől fokozatosan a többi évfolyamra is kiterjesztik az új rendszert.

A kormány tavaly döntött úgy, hogy az idei tanévtől az első, ötödik, illetve a kilencedik évfolyamon bevezetik a mindennapos testnevelést. Az intézkedéstől - amelyet 2013-tól a teljes alsó tagozaton, illetve felmenő rendszerben a többi évfolyamon is bevezetnek - gyerekek rossz egészségi állapotának jelentős javulását várják. Hoffmann Rózsa korábban többször is beszélt arról, hogy a magyar fiatalok közel fele küszködik valamilyen betegséggel, amelyek zöme nem alakult volna ki, ha eleget mozognak. A napi rendszerességű testnevelésóra bevezetését a Fidesz a választási programjában megígérte, sok iskolaigazgató szerint azonban nehezen megoldható nyűg a mindennapos tornaóra. A gyerekeknek nem igazán van bajuk a sok mozgással, de az iskolák a legkülönbözőbb trükkökhöz nyúlnak, hogy teljesíteni tudják az elvárást.

A veszpréminél jóval kedvezőbb helyzetben van a főváros II. kerületében található Pitypang Utcai Általános Iskola, ahol a tornatermen kívül van műfüves focipálya és konditerem is. Ilyen adottságokkal az sem jelent problémát az igazgatónő szerint, ha egyszerre négy osztálynak kell testnevelésórát tartani. A jövőt - amikor majd minden évfolyamon mindennap kell tornaórát tartani - kollégájához hasonlóan bizonytalannak látja, de "most még meg tudjuk oldani". A Pitypang utcában nincs szükség alternatív megoldásokra, csak testnevelés órákat tartanak, ha uszodába vinnék a gyerekeket, az pénzbe kerülne a szülőknek. "Figyeltünk rá, hogy a kötelező ötből heti két testnevelésórát az utolsó órák helyére tegyünk az órarendben. Főként azért, hogy aki igazoltan sportegyesületben sportol, hazamehessen" - mondta az iskola igazgatója.

Rossz helyen vannak a lyukak

Más iskolákban is próbáltak figyelni erre, de ahol a 3. vagy a 4. órában van a testnevelés, ott az igazolt sportolók kénytelenek egy lyukasórát átvészelni. A szintén II. kerületi Fillér Utcai Általános Iskolában is adódnak gondok az átszervezett órarendből. Az igazgató az [origo]-nak arról beszélt, hogy ha a gyerekeknek nincs 6. órájuk, de 7. óra a testnevelés, akkor van egy lyukasórájuk. De arra is van példa, hogy az 5. óra testnevelés, a 6. matek és a 7. megint testnevelés, ami nem túl szerencsés összeállítás. Szerinte egy gimnáziumban lényegesen kevesebb gondot okoz egy-egy napközbeni lyukasóra, mint az általános iskolákban.

A megnövekedett óraszám miatt 7. és 8. órákat is kell tartani, ami pont abba a kora délutáni sávba esik, amikor ebédelniük kellene a gyerekeknek, indulnak a délutáni szakkörök, és "több mint 400 napközis zúdul le egyszerre az udvarra". Arra a kérdésre, hogy mit szólnak a gyerekek az új rendszerhez, azt felelte: örülnek is neki, meg nem is. Utóbbiak közé főként azok tartoznak, akiknek hetedik vagy nyolcadik órájuk is van, és ezért nem tudnak elmenni az általuk választott sportfoglalkozásra, szakkörre.

"Ami mindenhol klasszikus problémát jelent, az a tornaterem, aminek a száma nálunk egy darab" - mondta a XVII. kerületi Zrínyi Miklós Általános Iskola igazgatója. Hozzátette azonban, hogy ők szerencsések, mert hatalmas külső pályáik vannak, így jó időben senkinek sem kell a tornateremben lennie. A gyerekek három hét után alapvetően nem tiltakoznak, "a majdan felmerülő problémákat inkább csak mi érzékeljük".

Lehet néptánc, lehet úszás

Az önkormányzat támogatásával hetente egyszer úszni jár egy osztály a Fillér utcai iskolában, részben a testnevelésórák kiváltásaként. Az iskola vezetője az [origo]-nak arról beszélt, hogy ez nem tart egész évben, előbb-utóbb a szülőktől pénzt kell kérniük érte. A törvény azonban rögzíti, hogy olyan sportfoglalkozásokkal, amelyeket nem tud ingyenesen biztosítani az iskola, nem lehet kiváltani egy-egy testnevelésórát.

Egy szintén fővárosi általános iskolában egy órát úsznak hetente az elsősök, ami két testnevelésórának felel meg a heti öt kötelezőből - mesélte egy szülő. Maga az úszás ugyan nem kerül a szülőknek pénzbe, de gyerekenként és alkalmanként 700 forintot kell fizetni az utaztatásért. Arról több megkérdezett szülő is beszámolt, hogy heti egyszer néptáncot tartanak az elsősöknek testnevelés helyett, és erre lehetőségük is van. A jogszabályok lehetőségein belül ugyanis az iskolák maguk tölthetik ki szakmai tartalommal a heti öt testnevelésóra kereteit, így lehetőség van akár heti háromórás úszásra is, ha azzal a testnevelés mindennapossága nem kerül veszélybe - mondta az [origo]-nak Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős államtitkár.

Kifli a szájban

Nincs tiltakozó hangulat és tömegtüntetés a gyerekek körében a mindennapos testnevelés miatt, de magasztaló táblákat sem tartanak a magasba - jellemezte a gyerekek véleményét a három hete bevezetett új rendszerről a bajai III. Béla Gimnázium intézményvezetője. "Nincs sportcsarnokunk, úgyhogy hátrébb toltuk a tömegsportokat, hogy legyen hely az óráknak" - részletezte, milyen változásokat hozott az új rendszer. Az igazgató szerint a jövő nagy kérdés, de egyelőre csak abban látja a megoldást, ha egyre inkább háttérbe szorítják azokat a tömegsportokat, amiket eddig kedvtelésből űztek a gyerekek.

A nyugodt reggelizés látja kárát a mindennapos testnevelésnek az egyik apa szerint. Második óra a testnevelés, és az előtte levő szünetben kapják a reggelit, ezért gyakran "kiflivel a szájukban kell átöltözniük". Az apa szerint ez nagyon szerencsétlen megoldás, de az sem jó, ha rögtön az első órában indítanak tesivel, mert "utána egész nap izzadtan ülnek, a tízperces szünet nem elég a zuhanyozásra".

Egyelőre nem kell rá számítani, hogy Hoffmann Rózsa egy csapat élén megjelenne az iskolákban ellenőrizni, tornáznak-e mindennap a gyerekek. Az intézmények szakmai ellenőrzését ugyanis az államtitkárság közlése szerint jövő szeptembertől indítják újra. A mindennapos testnevelést pedig nem ellenőrizni fogják, hanem konzultálnak az iskolákkal a nehézségekről és a tapasztalatokról.

Nem száguldanak a buldózerek

A kormány az új rendszer bevezetésével párhuzamosan tornatermek építését és felújítását is megígérte. Ezeket az Új Széchenyi-terv 12 milliárd forintos keretében valósítanák meg, a pályázatokat már kiírták, jelenleg bírálják őket - közölte még szeptember elején az oktatási államtitkárság az [origo]-val. Az eredményekről még nincs hír, Balogh Gábor sportügyekért felelős miniszterelnöki tanácsadó azonban a napokban már arról beszélt, hogy tornatermeket és sportpályákat neveznek majd el a londoni olimpia magyar érmeseiről.

A köznevelési törvényről készült tavalyi minisztériumi hatástanulmány számításai szerint az általános iskolákban 3970, a középfokú oktatásban 1629 tornaterem működik. A tanulmány szerint 2020-ra, a rendszer teljes felállására összesen 3736 új tornatermet kellene építeni, ami 120 millió forintos átlagköltséggel számolva 448 milliárd forintba kerülne. Az egyik fővárosi általános iskola vezetője az épülő tornatermekre vonatkozó kormányzati ígéreteket ironikusan csak így jellemezte: "Nem látom, hogy rohamszerűen tartanának az iskolák felé a buldózerek."