Közelharcot vívnak az iskolákért a Fideszben

Ki tekerheti le a fűtést januártól az iskolákban? Ki fizeti a fénymásolópapírt? Ki szólhat majd rá a konyhás nénire? Alig hatvan nappal az új oktatási rendszer indulása előtt az iskolák és a kormány sem tudja még a válaszokat az ehhez hasonló kérdésekre. Bár egyelőre az államhoz kerülő iskolákat fenntartó intézmény is csak papíron létezik, a Fideszben is felmerülő aggályokat Hoffmann Rózsa pitiáner kérdéseknek tartja. Pedig Orbán Viktor közben szigorú felügyelet alá rendelte az államtitkárságát.

Szoros felügyelet alá rendelte Orbán Viktor az iskolák állami átvételét - értesült az [origo]. A miniszterelnök azért döntött így, mert az intézményeket januártól átvevő Klebelsberg Iskolafenntartó Központ (KIK) annyira lassan halad a folyamat végrehajtásával, hogy veszélybe került az új rendszer január 1-jei elindítása. Orbán Viktor információnk szerint ezért ukázba adta az Emberi Erőforrások Minisztériumának, hogy az átalakítás lezárásáig minden egyes kormányülésen adjon helyzetjelentést arról, hogyan halad a KIK a 3000 intézményt, 1,2 millió diákot és 120 ezer pedagógust érintő folyamat előkészítésével, a megtett lépésekről pedig folyamatosan referáljon a Miniszterelnökségnek.

A kormány a tavaly decemberben elfogadott köznevelési törvényben rögzítette, hogy januártól az állam veszi át a közoktatási intézmények szakmai működtetését. Sokáig kérdéses volt, hogy az oktatáshoz kapcsolódó költségekkel - például a pedagógusok és szakmai dolgozók bérével együtt - az iskolaépületek fenntartása is állami kézbe kerül-e, áprilisban azonban úgy döntött a kormány, hogy az üzemeltetésért és a technikai dolgozók alkalmazásáért továbbra is az önkormányzatok feleljenek.

A nyárra kidolgozott részletszabályokból aztán az is kiderült, hogy a 3000 fő alatti települések iskoláinak üzemeltetését egységesen átveszi az állam, a 3000 fő felettiekét azonban csak abban az esetben, ha a település nyilatkozik róla, hogy a feladatot nem képes ellátni. (Ez esetben azonban szigorú gazdasági ellenőrzés alá vonják, és ha úgy ítélik meg, hogy lenne pénze a működtetésre, akkor az állam hozzájárulást szed tőle.)

Rogán rászólt Hoffmannra

A folyamat csúszásáról nem csak az mond sokat, hogy a szeptemberben létrehozott állami intézményfenntartó lényegében még mindig csak papíron létezik - most keresi munkatársait és a járási szintű szervezeteit irányító tankerületi vezetőket -, de az is, hogy az iskolák állami átvételének részleteit rögzítő törvényjavaslatot is csak a múlt szombaton, alig hatvan nappal az új rendszer indulása előtt nyújtotta be Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter. Az előterjesztésnek ráadásul már a benyújtási módja is vihart kavart a frakcióban. A fideszes polgármesterek és képviselők közül ugyanis többen felháborodtak azon, hogy bár Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a múlt csütörtökön órákon keresztül tárgyalt velük a koncepcióról, és több kifogásuknak helyt adott, szombaton mégis az eredeti, észrevételek nélküli változatot adta be a minisztérium a parlamentnek.

Hoffmann Rózsa rendhagyó osztályfőnöki órát tart

A történteket Rogán Antal frakcióvezető is szóvá tette a hétfői frakcióülésen. Egy résztvevő szerint Rogán "udvariasan, de határozottan" felhívta Hoffmann Rózsa figyelmét arra, hogy "egy ilyen súlyú témánál" elfogadhatatlan ez az eljárás. Hoffmann erre úgy reagált, hogy az előterjesztés benyújtását nem lehetett tovább halogatni, mert az állami átvétel határidejéig a karácsony miatt már csak bő másfél hónap van. A fideszes képviselők pedig szerinte még "módosító indítványokkal tökéletesíthetik a javaslatot, ha akarják".

"Ezek pitiáner kérdések"

A fideszes képviselők nem is hagytak kétséget Hoffmann Rózsában, hogy módosítani szeretnék a tervezetét. A múlt csütörtöki egyeztetésen több résztvevő szerint nem győzték sorolni az aggályaikat a koncepcióról. Több fideszes is kifogásolta például, hogy az önkormányzatoknak át kell adniuk az oktatással foglalkozó dolgozóikat a januártól felálló tankerületeknek, a KIK állományába. Egy fideszes arra hívta fel Hoffmann Rózsa figyelmét, hogy a kisebb önkormányzatoknál nincs kizárólag oktatással foglalkozó munkatárs, mert például a szociális és a sportügyek is egy emberhez tartoznak, így nélküle nem tudná az önkormányzat a mostani feladatait rendben ellátni. A háromezernél nagyobb lakosú önkormányzatoknál pedig az intézmények működtetéséhez és a településeknél maradó óvodák miatt továbbra is szükség van a jelenlegi munkatársakra. Hoffmann Rózsa ezeket a kifogásokat azzal intézte el, hogy "egyértelműen a tankerületeknél kell lenniük a legjobb szakembereknek".

Egy másik fideszes szerint hiányzik a tervezetből, hogy az államnak ingyen átadott önkormányzati épületekben milyen szabályokat kell betartani. "Mit csináljon egy polgármester, ha hatalmas áramszámlát kap, mert az iskolaigazgató éjjel-nappal égeti a villanyt az épületben? Hogy lesz az igazgató felelősségre vonva?" - kérdezte például egy település vezetője. Szerinte ugyanis tarthatatlan, hogy az önkormányzatnak kell "kifizetnie a cechet" úgy, hogy közben semmilyen beleszólása nincs az ottani tevékenységbe, az igazgató ugyanis nem önkormányzati, hanem állami alkalmazott lesz. Hoffmann Rózsa erre úgy reagált, hogy a felelőtlen intézményvezetők "természetesen nem maradnak a helyükön".

A résztvevők szerint az egyre jobban elnyúló vitában olyan kérdésekkel is - ahogy az egyik fideszes fogalmazott - "bekerítették" az államtitkárt és a mellette ülő helyettesét, mint például: "ki szedi az ebédpénzt?" vagy "ki veszi a krétákat?". Az egyik fideszes arra is rákérdezett, hogy "a fénymásolópapírt az állam fizeti, ha a feladatlapokat sokszorosítják a tanárok, de az önkormányzat, ha az intézmény papírjait másolják? Ezt nyilván kell tartani?" Hoffmann Rózsa a napi működéssel kapcsolatos aggályok miatt egy idő után kifakadt, hogy ezek helyben fontos, de kormányzati szintről nézve "pitiáner kérdések". Az államtitkár szerint nem lehet minden apró részletet most szabályozni, és azzal próbálta nyugtatgatni a képviselőket, hogy "idővel minden beáll majd". Információnk szerint az oktatási államtitkárság arra számít, hogy "menet közben elég lesz" pótolni a hiányosságokat, és javítani az esetleges hibákat.

Közelharc az iskola főkapcsolójáért

Az átadás-átvétel folyamatát nehezíti, hogy a költségvetés bizonytalanságai miatt az eredeti áprilisi időpontról két újabb módosítás után november közepére tolták ki a határidőt, ameddig a településeknek nyilatkozniuk kell, hogy vállalják-e az iskolák üzemeltetését, vagy sem. Vagyis az állami intézményfenntartónak úgy kell lebonyolítania a januártól esedékes átállást, hogy még most sincs adata arról, hány iskola és milyen formában lesz majd a rendszerben.

"Közelharc lesz az épületek főkapcsolójáért" - érzékeltette viccesen a problémát az [origo]-nak egy kormányzati tisztséget is viselő fideszes. Szerinte nehéz lesz eldönteni, hogy kinek lesz igaza, amikor az önkormányzat által foglalkoztatott iskolai pedellus - takarékossági okokból - délután háromkor letekeri a fűtést, és elkezdi lekapcsolgatni a villanyokat az épületben, de az állam alkalmazásában álló tanárok megakadályozzák ebben, arra hivatkozva, hogy késő estig szakkört vagy korrepetálást tartanak a termekben.

Egy fideszes polgármester az eltérő foglalkoztatókból adódó helyzetekre figyelmeztetett, nonszensznek nevezve, hogy az (állami alkalmazott) igazgató nem utasíthatja az (önkormányzat által foglalkoztatott) karbantartót, hogy lapátolja el a havat az iskola elől vagy hárítsa el a csőtörést a fiúvécében, nem szidhatja le vagy küldheti el a takarítónőt, ha nem jött be dolgozni, és nem szólhat rá a konyhás nénire, ha koszos kézzel osztja az ebédet. És ha a felsorolt esetek bármelyike miatt ráadásul esetleg a szülők is panaszt tesznek, mondjuk, mert Pistike lábát törte az el nem takarított hó miatt, akkor a kezét széttárva maximum elküldheti őket reklamálni a bepanaszoltak munkáltatójához: a polgármesterhez. Kormányzati forrásból úgy tudjuk egyébként, hogy a fenntartó és az üzemeltető szétválasztásából, illetve a két fél ellentétes érdekeiből fakadó tisztázatlan kérdések a kormány ülésén is többször szóba kerültek.

A parlament hétfőn mindenesetre döntött az iskolák átvételéről szóló javaslat sürgős tárgyalásáról, ami azt jelenti, hogy a jövő héten tartják az általános vitát. Hoffmannék tervei szerint eredetileg már most kedden lezavarták volna, de akkor a képviselőknek egy napjuk maradt volna módosító indítványokat benyújtani. Márpedig több fideszes képviselő is azt mondta, hogy tucatnyi módosítóval szeretné "egyenesbe hozni" a javaslatot, amelyet a mostani tervek szerint november közepén fogadhat el a parlament.