Ne dőljön be a vértelen húsnak!

Ha nem véres a hús, ne vegye meg, az előrecsomagolt termékeket kerülje, a rikító sárga csirkének pedig ne dőljön be! A hentesek szerint ezeknek az egyszerű szabályoknak a betartásával elkerülhető, hogy hamis húst sózzanak az emberre. Egy magyar cég vörösre festett sertéshúst adott el több országban. A hentesek szerint a szokványos csalások ennél jóval egyszerűbbek, és azért nem árt felismerni, hogy milyen a nyers marha, borjú és disznó.

"Megesik, hogy a húshoz a hentes hozzáméri a csontot, így megkereshet egy nap pluszban pár ezrest, de a sertést marhaként még a leghülyébbnek sem lehet eladni" - így kommentálta egy éppen a sertésoldalast rendezgető budapesti hentes a hírt, hogy egy magyar cég marhabélszínként adta el a sertéskarajt. "Nézzék, a marha szebb, vörösebb, rostos hús, a karaj pedig világos rózsaszín, az illata is más" - mondta a hentes az ott lévő vásárlók orra elé tartva a többkilós húsdarabokat.

Az [origo]-nak nyilatkozó hentesek és húsipari cégvezetők sem értik, honnan vette a bátorságot a magyar vállalkozás ahhoz, hogy marhabélszínnek címkézze át a sertéskarajt. A svéd élelmiszerhatóságnak tűnt fel, hogy egy magyar cég marhának feltüntetett sertéshúst adott el egy svéd felvásárlónak.

Mint később kiderült, a Filetto Kft. szállítmányából szlovák és magyar felvásárlókhoz is került hamis hús, sőt Pleva György, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) élelmiszer- és takarmánybiztonsági igazgatója azt mondta az [origo]-nak, hogy magyar vendéglátóknál is felbukkanhat a hamis bélszín. Az igazgató hozzátette, hogy a cég, illetve a cég tulajdonosának egy másik vállalkozása, a Viking Food Kft. egy lengyel vállalkozótól szerezte be a hús nagy részét, majd az árut itthon címkézték át. Többször kerestük az érintett két cég vezetőjét, de nem értük el, a botrány kirobbanása után azonban még megerősítette, hogy zajlik egy vizsgálat, de ennél többet akkor sem akart nyilatkozni.

Léteznek kisebb húsos becsapások

A magyar hatóság szerint jelen esetben a sertéskarajt a csalók befestették, és így úgy nézett ki, mintha - sokkal drágábban eladható - marhabélszín lenne. Hentesek becslése szerint kilónként 2-3 ezer forintot nyerhetett ezzel a cég, és mivel Svédországba több tíz tonnát szállított, több tíz milliós lehet a nyereség. A csalás azért nem volt ránézésre nyilvánvaló, mert a festés után a húst befóliázták és lefagyasztották.

Ez a trükk lehet a döntő, valószínűleg az egész átverés ettől működik, ugyanis több budapesti hentes is azt mondta, hogy a fagyasztott és becsomagolt húsról nem mondaná meg rögtön, hogy nem bélszín, csak kibontva, kiolvasztva, de akkor pillanatok alatt leleplezné a csalást. A hentesek elismerték, hogy ma is léteznek "kisebb húsos becsapások", de ezek szerintük messze nem ilyen durvák.

"Még mindig előfordul, hogy kurkumával vagy sáfránnnyal festik a csirkét, hogy sárgábbnak, frissebbnek tűnjön, de megérdemli az a háziasszony, aki ennek bedől" - mondta a fejét csóválva egy Hunyadi piacon dolgozó hentes. "Mit gondolnak, világító sárga csirkék futkároznak az udvarban?" - kérdezte. Egy másik hentes szerint a naiv, tapasztalatlan vásárlónak azt is be lehet adni, hogy comb helyett dagadót csomagolnak neki, de "ezzel csak néhány forintot lehet nyerni, nem éri meg". Nagyobb a nyereség, ha a többnapos, állott sertéshúst a marhánál sokkal világosabb borjúhúsként "próbálják elsózni", de ezt csak az igazán gyanútlan vásárlónál lehet megtenni - mondta az egyik hentes.

Ha nincs vér, nem szabad megvenni a húst

A hentesek szerint könnyebb becsapni a vásárlókat a boltokban vagy hipermarketekben árult előrecsomagolt húsokkal, mert nem könnyű megállapítani, pontosan milyen és mennyire friss hús kerül a kosárba. Az egyik hentes azt mesélte, hogy amikor múltkor az egyik ismerőse hűtőjében felfedezett egy előrecsomagolt tálcás csirkét, a szívéhez kapott, és azt mondta: "ha nincs a húson vér, nem szabad megvenni, bármi is az". Ennek alátámasztásra a pultra csapott egy dagadót, és megmutatta a véres részét. "A sertés ereiben sem dízel folyik" - mondta büszkén.

Pleva Görgy, a Nébih élelmiszerbiztonsági igazgatója azt mondta, hogy ritkán kapnak bejelentést húsokkal kapcsolatos csalásokról vagy visszaélésekről, és főleg olyan panaszokkal találkoznak, hogy szabálytalan módon úgy darabolják fel az állatokat, hogy egy értékesebb, drágábban árult húshoz hozzácsapnak kevésbé értékes részeket.

Van, aki a dátumot írja át

Megkérdeztünk húsipari cégeket is, hogy milyen visszaélésekről tudnak, és két cégvezető is azt mondta, hogy mélyen megdöbbentette őket a mostani húshamisítási botrány. "Vannak a húspiacon kétes csoportok, amelyek csalnak az áfával, vagy a támogatások miatt más árut tüntetnek fel a szállítóleveleken, mint amit exportálnak, de a húsok átfestése azért extrém" - mondta egy cégvezető. Egy másik húsipari cég vezetője pedig tud olyan esetről, hogy a csomagolt húsoknál a dátumokat írta át egy cég, de a húsok színezését eddig elképzelhetetlennek hitte.

Menczel Lászlóné, a Vágóállat- és Hús Terméktanács titkára azt mondta az [origo]-nak, hogy most hallott életében először ilyen jellegű húsos csalásról, amelyet "a magyar piacon ismeretlen kis cég követett el". Hozzátette, hogy a cégek kétszeres, háromszoros nyereséghez jutottak, a magyar húspiac kára azonban milliárdos lehet, mert az eset "veszélyezteti a külföldi megrendelők és a magyar fogyasztók bizalmát". Ahogy egy cégvezető ezt megfogalmazta: "félő, hogy külföldön innentől bármit el tudnak képzelni a magyaroktól érkező húsról".