Belebonyolódtak a saját javaslataikba a fideszesek

Bár már csak a végső szavazás van hátra a parlamentben, még mindig nem világos, hogy milyen szabályok szerint fogunk szavazni a következő országgyűlési választásokon. Hétfőn a parlament több tucat új szabályt szavazott meg, de ezek között vannak olyan is, amelyek teljesen ellentmondanak egymásnak. Összeszedtük, milyen jelentősebb pontokon módosult a zárószavazásra váró eljárási törvény. 

Egymásnak ellentmondó vagy legalábbis ellentétes törvényhozói szándékú passzusokat is megszavazott hétfőn az Országgyűlés a választási eljárásról szóló törvény módosításai között. A törvény zárószavazása a jövő héten lesz, de még most sem világos, hogyan fog kinézni a kétharmados többséget igénylő jogszabály.

A probléma ismét a feliratkozás körül alakult ki. Az javaslat első változatában még az szerepelt, hogy a választási központ levélben tájékoztatja majd a választásra jogosult polgárokat a regisztrációról. A hétfői szavazás előtt több módosító javaslat is érkezett a törvénynek ehhez a pontjához: az Alkotmányügyi Bizottság például azt kezdeményezte, hogy a területileg illetékes jegyző keresse fel a választásra jogosultakat. A fideszes Szakács Imre szerint ez indokolatlanul nagy terhet róna a jegyzőkre, így ő kihagyta a javaslatából a jegyzőket, és csak annyit hagyna benne a törvényben, hogy a választási központ "a megfelelő időben és megfelelő módon" tájékoztatja a polgárokat.

A parlamentben a kormánypárti többség hétfőn, miközben a törvényhez benyújtott több tucatnyi javaslatról szavazott, mind a két változatra igent mondott. Hogy mi lesz a végleges változatban, az legkorábban akkor derülhet ki, amikor a jövő heti zárószavazás előtt benyújtják a javaslat végleges formáját.

Feszesebb lesz a kampány

A hétfőn elfogadott indítványok több ponton is változtatják az eddigi terveket. Változik például a jelöltállítás szabálya. A korábban a törvényjavaslatban szereplő kétszáz ajánlás helyett ötszáz ajánlást kell majd összegyűjetenie annak, aki indulni akar a választásokon. A módosítást benyújtó Vas Imre szerint a hétfői csomagban elfogadott módosítással érvelt a javaslata mellett: szerinte erre azért van szükség, mert azok is ajánlhatnak majd jelölteket, akik nem regisztrálnak.

A kampányidőszakot viszont megkurtították a hétfői szavazáson: a most érvényes hatvan naphoz képest csak ötven napjuk lesz a pártoknak arra, hogy meggyőzzék a választókat.

Kampányolni csak a lerövidült kampányidőszakban lehet majd, a regisztrációs időszak első felében egyáltalán nem. A törvény csak a népszavazások esetére tesz kivételt. Hétfőn arról is döntöttek, hogy az emberek "közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától" nem minősül kampánytevékenységnek.

Választási gyűlést is csak kampányidőszakban lehet majd tartani. Ezt a rendelkezést persze könnyen ki lehet majd játszani, hiszen bármelyik politikus tarthat lakossági fórumot, valamilyen általánosnak tűnő közéleti témában, legfeljebb nem választási gyűlésnek fogják hívni.

Az interneten nem lesz hirdetés

A parlament azt is megszabta, hogy a pártok hol hirdethetnek majd a kampányidőszakban. Fizetett hirdetések csak a közszolgálati médiában, nyomtatott lapokban, illetve közterületi plakátokon jelenhetnek majd meg. A pártok és a jelöltek bármennyi plakátot és szórólapot készíthetnek és terjeszthetnek a kampányidőszakban. A jelölteknek legfeljebb 600 percük lesz hirdetésre, de a pontos időkeretről majd a Nemzeti Választási Bizottság dönt. A nyomtatott lapokban csak úgy hirdethetnek majd a pártok, ha a kampányidőszak kezdetén a hirdetések nyilvánosságra hozott árjegyzékére rábólint az Állami Számvevőszék. A nyomtatott sajtóban és a közszolgálati médiában szereplő hirdetések költését szabályozza a törvény, a fizetett közterületi plakátokon való megjelenést egyáltalán nem.

Az elfogadott módosító indítvány szerint tilos lesz hirdetni mozikban, kereskedelmi és a körzeti médiaszolgáltatóknál, illetve ezek internetes felületein is, illetve az internetes sajtótermékeken és hírportálokon. Nem zárják ki viszont a közösségi oldalakat és a blogokat. Az elfogadott módosítók értelmében pénzbüntetésre és a jogsértés tényét megállapító határozat közzétételére kötelezhetik azokat a médiaszolgáltatókat, akik megsértik a kampányszabályokat. Az elfogadott módosítók értelmében a választást megelőző héten nem lehet majd közzétenni a közvélemény-kutatás adatait, ami nem változtat a korábban elterjedt gyakorlaton, hogy SMS-ben vagy közösségi oldalakon ismerhessék meg a polgárok a legfrissebb mérések adatait.