A gyógyszeres kezelésekről szóló szabályozástervezetet haladéktalanul újra kell gondolni, mivel az alkotmányos indok nélkül, kizárólag költséghatékonysági szempontok miatt korlátozná az egyes betegségtípusok esetén igénybe vehető terápiás lehetőségeket - közölte pénteken Szabó Máté ombudsman.
A tervezet többek között előírja, hogy első körben csak azok az áttétes vastagbélrákos betegek részesülhetnek a célzott gyógyszeres kezelésben, akiknél van esély arra, hogy véglegesen meggyógyulnak vagy operálható állapotba kerülnek. A súlyosabb eseteknél, tehát azoknál, akiknél néhány hónapon belül végzetessé válhat a daganatok terjedése, első körben kemoterápiát kell alkalmazni, és csak akkor lehet váltani a gyógyszerre, ha a hagyományos kezelés nem javított az állapotukon.
Nem lehet csak finanszírozási kérdés a kezelés
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala a tervezetet kidolgozó Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárának írt véleményében jelezte, a finanszírozási szabályok átalakítása következtében előfordulhat, hogy egyes szív- és érrendszeri betegségek, bizonyos pszichiátriai kórképek, illetve előrehaladott tumoros folyamatok esetén a betegek "gyakorlatilag nem részesülhetnek megfelelő orvosi ellátásban". A terápiák finanszírozásának átalakításával ugyanis a kezelőorvosok nem választhatják a betegek állapota alapján indokolt, jobb életminőséget biztosító, illetve szakmailag leginkább megfelelő, de esetenként költségesebb ellátási formát.
Szabó Máté szerint nem elégséges, hogy a betegeknek az állapotukkal és gyógykezelésükkel kapcsolatban elviekben továbbra is lehetőségük van szakorvosi másodvélemény kérésére. A terápiás költségek csökkentése miatt ugyanis a szakorvosok - a kezelő intézmények megfelelő gazdasági hátterének hiányában - nem térhetnek el a tervezet által előírt kezelési módoktól. Az ombudsman szerint a különösen elterjedt szív- és érrendszeri betegségekben szenvedő, egyébként is magas rizikófaktorú, súlyos állapotú betegek alapvető jogainak, a kezelésekhez való hozzáférésének biztosítása nem lehet csak finanszírozási kérdés.
Szabó Máté úgy látja, a jelenlegi formájában a tervezet nem felel meg az Alaptörvény rendelkezéseinek. Az alapjogi biztos jelezte azt is: ha a rendelet tervezetét változatlan formában fogadják el, akkor - a korábbi ombudsmani gyakorlattal összhangban - Szabó Máté megfontolja, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul, illetve kezdeményezi a hatálybalépés felfüggesztését.