Amikor a valóság felülírta Orbán Viktort

Ha 2012 a kormány tervei szerint alakul, akkor az idén Magyarországon beindult volna a gazdasági növekedés, kevesebb lenne az adó, mint két éve, bevezették volna az egyéni nyugdíjszámlákat, felépítették volna az ócsai lakóparkot, és elfogadott új polgári törvénykönyvünk is lenne. Az év azonban több ponton sem úgy alakult, ahogy a kormány tervezte vagy a miniszterelnök ígérte. Összegyűjtöttünk néhány idei nem vagy részben nem teljesült ígéretet.

"Kiszámíthatóbb és szilárdabb az ország mindennapi élete és politikai vezetése, mint korábban" - jelentette ki Orbán Viktor a Magyar Nemzetnek adott karácsonyi interjúban. Ezt a kiszámíthatóságot némileg árnyalja, hogy a kormány és Orbán Viktor több ígéretét sem teljesítette az idén. A kormány 2012-re elrugaszkodást, gazdasági növekedést, egyéni nyugdíjszámlákat, ócsai lakóparkot és új polgári törvénykönyvet is ígért, összeszedtük, mi teljesült a korábbi vállalásokból.

2012 az elrugaszkodás éve - csak a visszaesés látszik

"2012 az elrugaszkodás éve lesz, amikor Magyarország visszanyeri elvesztett egyensúlyi helyzetét" - jelentette ki Orbán Viktor a 2011-es évértékelőjében az ország gazdasági felemelkedésére is utalva. 2011 decemberében a Széll Kálmán Alapítvány rendezvényén is optimista volt a kormányfő, amikor "reális, ám nehezen elérhető célkitűzésnek" tartotta, hogy a magyar gazdaság 2012-ben ne csússzon recesszióba. Szerinte ehhez annyi kell, hogy "egy növekedési stratégiát kell üzembe helyeznünk, amely a magyar sajátosságokra és erőforrásokra épül".

Mi történt?

Az idei legutóbbi, harmadik negyedéves GDP-adat szerint másfél százalékkal visszaesett a magyar gazdaság a tavalyi év azonos időszakához képest. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ezt alapvetően az Európai Unió gazdasági visszaesésének és a rossz időjárásnak tulajdonította. "A magyar gazdaság továbbra sem tudott elszakadni az alapvetően nemzetközi trendek által jelzett növekedési pályától, amiben jelentősen közrejátszott a rossz időjárásnak betudható gyenge mezőgazdasági teljesítmény is" - írt az NGM december elején. Korábbi összeállításunkból azonban kiderült, hogy a régióban Magyarországot sújtják a legjobban ezek a körülmények, és sereghajtók vagyunk: a szlovák és a lengyel gazdaság például a nemzetközi hatások ellenére is bővült a harmadik negyedévben.

Bankadó kivezetése - nem is gondolkodtak rajta

Orbán Viktor többször nyilvánosan is megígérte, hogy a 2010-ben bevezetett bankadó átmeneti terhet jelent a pénzintézeteknek, és 2012 végén megszünteti a kormány ezt az adónemet. 2011 végén a Széll Kálmán Alapítvány rendezvényén így fogalmazott a miniszterelnök: "a bankadó és a válságadók hamarosan kifutnak a rendszerből. Három évre vezettük be őket, ki is fogjuk őket vezetni 2012 végén". Még az idén nyáron is azt mondta a kormányfő, hogy a "brutális bankadót 2013. január 1-jével nemcsak a megállapodás szerinti mértékig, hanem teljesen kivezetik az adórendszerből".

Mi történt?

Matolcsy György októberben jelentette be, hogy 2013-ban az ígéretekkel szemben semmiképpen nem felezik meg a bankadót, majd Rogán Antal fideszes frakcióvezető elárulta, hogy sose tervezték a bankadó végleges kivezetését. "Mi a bankadót a magyar adórendszer részének tartjuk, szerintem az, hogy a bankoknak adót kell fizetni, ma már Európában is egy elfogadott dolog" - jelentette ki Rogán októberben.

Ház a bedőlt hiteleseknek - most kezdték csak építeni

"Házat kapnak a bajba jutott devizahitelesek" - jelentette be Orbán Viktor tavaly júniusban, és a Blikknek elárulta, hogy "családi házakban gondolkodunk, előkerttel, hátsó veteményessel. A házaspárok 40 négyzetméteres, az egygyerekesek 50, a kétgyerekesek 60, a háromgyerekesek 80 négyzetméteres családi házat" kapnak. Orbán hozzátette 2011 júniusában, hogy "ezeket a lakásokat most kezdjük felépíteni", Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár ezt később úgy pontosította, hogy még a 2011-es évben indulhat a házépítés.

Mi történt?

A házak 2012 végére sem készültek el, mert a kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárás nagyon elhúzódott. Nyáron még mindig csak a villanyoszlopok álltak, végül az idén október 8-án kezdődött el az állami telep építése Ócsán. A kormány 500 lakás építését tervezte, a mostani első ütemben 80 lakást alakítanak ki, a rászoruló, lakásukat novemberig elveszítő családok a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnál pályázhatnak 2013. január 21-ig. A szervezet ezután rangsorolja a pályázókat, a döntés márciusban születhet meg. Vagyis a legkorábban jövő tavasszal költözhetnek be az új lakók az ócsai lakóparkba.

Ócsán nyáron csak a villanyoszlopok álltak

Egyéni számla - még csak a számlavezetőt jelölték ki

"2012. január 1-jével minden magyar állampolgárnak egyéni számlája és nyilvántartási rendszere lesz" - jelentette ki Selmeczi Gabriella, Orbán Viktor nyugdíjvédelmi megbízottja tavaly márciusban, ezzel biztosítva a magánnyugdíjpénztárból az államhoz visszatérő tagokat, hogy nyomon követhetik majd a befizetéseiket. A második Széll Kálmán-terv erre az ígéretre ráerősített: "A nyugdíjrendszerben további kiigazítások szükségesek, amelyek vizsgálata, ütemezése, illetve mindezek alapján az új szabályozás meghirdetése 2012-ben esedékes."

Mi történt?

2012 végén egyelőre senkinek nincs egyéni nyugdíjszámlája az állami rendszerben, és úgy néz ki, még éveket kell várni erre. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma karácsony előtt egy nappal közölte, hogy a kormány kijelölte a számlát vezető szervezetet, jövőre az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságoz tartozik az egyéni számla. Az [origo] ugyanakkor korábban megírta, hogy egy törvénymódosítás alapján egyértelmű, hogy az állami nyugdíjrendszerben még minimum 2015-ig kell várni a nyugdíjszámlák megalkotására. Egy törvénymódosítás szerint ugyanis mostantól egy hosszadalmas adategyeztetési folyamat veszi kezdetét.

Tanárok béremelése - talán 2014-től

A pedagógusok a hivatalba lépése óta követelik Hoffmann Rózsától, hogy emelje a tanári fizetéseket, amire az oktatási államtitkár mindig a jelentős béremelést is tartalmazó pedagóguséletpálya-modellel vágott vissza. Hoffmann Rózsa még 2011 elején ígérte meg a "radikális fizetésemelést" a tanároknak, amikor azt mondta: "Az induló gyakornoki bér körülbelül kétszázezer forint lenne. 2012-től vagy 2013-tól, mint mondtam, még erre nem merek ígéretet tenni." A köznevelési törvényben azután az szerepelt, hogy 2013. szeptember elsejétől indul az életpályamodell, amely szerint egy kezdő tanár például a minimálbér dupláját kapná.

Mi történt?

Az idén októberben derült ki, hogy a tervezett pedagógus-béremelés 2013-ban is elmarad, mert - mint ahogy az [origo] elsőként megírta - a jövő évi költségvetésben tátongó több száz milliárdos lyuk miatt nincs rá keret. Az új rendszer bevezetése az oktatási államtitkárság egy korábbi háttérszámítása szerint 2013-ban 61 milliárd, 2014-ben 91 milliárd, 2015-ben pedig 229,5 milliárd forintba került volna. A pedagógusok a béremelés elmaradása miatt sztrájkbizottságot alakítottak, és a legutóbbi szakszervezeti nyilatkozatok szerint január közepén derülhet ki, valóban sztrájkolnak-e majd a tanárok, és hogy mennyien csatlakoznak a munkabeszüntetéshez.

A tanárok júniusban már tüntettek a kormány ellen

Ügynökakták - nyoma sincs az ígért bizottságnak

Májusra ígérte a kormány az ügynöklisták nyilvánosságával foglalkozó bizottság felállítását. Lázár János március 19-én jelentette be, hogy a Fidesz és a KDNP frakciói felkérték a kormányt, hogy idén május 15-ig készítse el az ügynökmúlt feltárására hivatott Nemzeti Emlékezet Bizottságának felállításáról szóló törvényjavaslatot. Az akkori tervek szerint a bizottság feladatai közé tartozott volna, hogy megnevezze a kommunista diktatúra vezetőit, állapítsa meg felelősségüket, illetve azt, hogy a későbbiekben miként vehetnek rész a közéletben. A bizottság emellett az egykori Belügyminisztérium működésének feltérképezésére, az ügynökakták kezelésére és a pártvagyon sorsának felderítésére is felhatalmazást kapott volna.

Mi történt?

A bizottság a mai napig nem állt fel, és Pintér Sándor belügyminiszter hiába ígérte azt ősszel, hogy még az idén rendezik a kérdést, még mindig nem talált megoldást a kormány az ügynökakták kérdésére. Schiffer András, az LMP frakcióvezetője december végén megpróbálta tárgysorozatba venni Az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló javaslatát, de a kormánypárti többség - csakúgy, mint februárban - most is leszavazta.

Polgári törvénykönyv - csúszik az elfogadás

Az év elején társadalmi vitára bocsátotta, majd nyáron be is nyújtotta a parlamentnek az új polgári törvénykönyvet a kormány. Akkor a kormány azt közölte, hogy az összes magánjogi szerződésünket meghatározó kódexet az idén ősszel elfogadja a parlament, és az új Ptk. ezután egyéves felkészülési időt követően lépne hatályba 2014. január elsején. Orbán Viktor az őszi ülésszak nyitónapján kijelentette, hogy az ősz nagy feladatai közé tartozik a választási rendszer átalakítása mellett az új polgári törvénykönyv elfogadása is.

Mi történt?

A parlament az utolsó ülésnapon csak az új Ptk.-hoz benyújtott módosítókról szavazott, a zárószavazás átcsúszott 2013-ra. Ez azt jelenti, hogy vagy mégsem hagy a kormány kerek egy év felkészülési időt az új kódexre, vagy azt, hogy nem lép hatályba 2014. január 1-jén az új Ptk. Az eredeti ütemtervhez képesti csúszást az okozta, hogy a képviselők több mint 400 módosító javaslattal bombázták szét a törvénykönyvet. Az élettársi kapcsolat szabályozásánál a KDNP szembement a kormány álláspontjával, és végül a parlament ki is vette a családjogi fejezetből az élettársi kapcsolat fogalmáról és vagyoni viszonyairól szóló rendelkezéseket.

Adócsökkentés - növekedés lett belőle

A 2010-es választások után adócsökkentést ígért a kormány, és volt olyan adónem, amelyben lényegesen kisebb lett a terhelés: ilyen az 500 millió forint árbevételig 10 százalékos társasági adó vagy a nagy jövedelműek számára is 16 százalékra csökkentett személyi jövedelemadó. Összességében azonban nőtt az adóterhelés. Balog Ádám adóügyi államtitkár ugyan pár napja megígérte, hogy nem nő tovább, de az ígéret értékéből levon az, hogy ezt már tavaly is megígérte.

Mi történt?

Az adócentralizáció, azaz, hogy az állam a megtermelt jövedelemből mennyit von el, 2011-ben 37 százalék alá csökkent, 2012-re azonban ismét 39 százalék közelébe emelkedett, jövőre pedig el is érheti ezt a szintet. Ez azt jelenti, hogy a kormány nagyobb adóterhet rakott a gazdaságra és az emberekre összességében, mint a kormányváltáskori szint. Ráadásul az adók száma is növekedett, hiába kezdték a kisadók eltörlésével a kormányzást Orbánék. A kormányváltáskor 52 adónk volt, tavaly októberben 55, de azóta bevezették a telefon- és SMS-adót, jövő januárban jön a sárgacsekk-adó (más néven pénzügyi tranzakciós illeték), lesz közműadónk (két adó eltűnik, a kiskereskedelmi és a telekommunikációs különadó, de még így is több adónem lesz jövőre Magyarországon, mint amennyi 2010 júniusában volt).

Adóbevallás söralátéten - kevesek kiváltsága

Nem jött össze a söralátétes adóbevallás sem. Kormányváltás után azt ígérte Orbán Viktor, hogy a személyijövedelemadó-bevallás rá fog férni egy söralátétre, erről szimbolikus terveket is bemutattak a fideszes képviselők. Utána létre is jött egy egyszerűsített bevallási forma, de az idei bevallási időszakban a várt egymillió helyett mindössze 20 ezer bevallás született ezzel a módszerrel, mivel 13 szigorú feltételnek kellett megfelelni ahhoz, hogy valaki ezt választhassa. A feltételekről szóló lista sem fért rá egy söralátétre, de a bevallás sem.

A meg nem valósult söralátét-bevallás

Munkahelyek - eddig nem tudott robbantani a kormány

A Fidesz választások előtti kevés konkrét ígéretéből az egyik az egymillió új munkahely létrehozása volt 2020-ra. A kormány részmenetrendet is vázolt, Orbán tavaly júniusban mondta azt, hogy "a közmunkaprogramok, az Új Széchenyi-terv, a duális szakképzés bevezetésétől azt várjuk, hogy mozgásba hozzák a gazdaságot, és így 2014-ig fokozatosan elérhetővé válik 300 ezer új munkahely megteremtése".

Mi történt?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kétféle adatot mér, a kormány mindkettő alapján elmaradásban van az ígéretétől. A foglalkoztatottak száma azt fejezi ki, hogy hány embernek volt egyáltalán bármilyen munkája az adott időszakban. A KSH utcai felmérést végez erről, így az is bekerül, aki csak egy órát dolgozott, aki nyugdíj mellett keresett, vagy akit feketén foglalkoztatnak. A kormány erre az adatra szeret hivatkozni, mert a foglalkoztatottak létszáma tényleg növekedett a kormányváltás óta. Az első három negyedév átlagát (az idei utolsó negyedév még nincs meg) összehasonlítva 94 ezerrel dolgoznak többen 2010-hez képest. Két és fél év alatt tehát százezerrel több embernek lett állása, egy részük azonban a közmunkaprogramokban dolgozik, nem a versenyszférában.

A másik statisztikai adat az alkalmazásban állók száma. Ennek hátránya, hogy az önfoglalkoztatók, egyéni vállalkozók nincsenek benne, viszont előnye, hogy nem önbevallásra, hanem kötelező adatszolgáltatásra épül: az négy főnél több embert foglalkoztatóknak kötelező jelenteniük a dolgozóikat, a kevesebb embert alkalmazókat pedig becsli a KSH. Így ez az adat jobban kifejezi, hogy ténylegesen születtek-e új, bejelentett munkahelyek, mivel a munkaadók értelemszerűen a feketemunkásaikat nem jelentik be. Ebben a mutatóban nemhogy a növekedés nem jött össze a kormánynak, de 23 ezerrel még vissza is esett az első háromnegyedévben mért alkalmazotti létszám 2010-hez képest. Vagyis a legális munkahelyek teremtésének célja nem jött össze, miközben a feketefoglalkoztatásban lebukottak száma nő - aminek csak egyik oka lehet a szigorúbb ellenőrzés, a másik, hogy egyszerűen többen dolgoznak feketén.

Földpályázat - meghasonlott a Fidesz

A Fidesz-frakciót leginkább megosztó ígéret minden valószínűség szerint a földpályázatokhoz fűződő volt. A kormány megígérte és a nemzeti vidékstratégiában meg is fogalmazta, hogy a kisbirtokosokat kell megerősíteni a földprogrammal. Ki is írták az állami földbérleti pályázatokat, amelyek célja a helyben lakó családi gazdaságok megerősítése volt.

Mi történt?

Ángyán József fideszes képviselő azért mondott le januárban a vidékfejlesztési államtitkári posztról, mert úgy ítélte meg, hogy a kormány megszegi ezt az ígéretét, és a földek nagy többsége nem helyi gazdákhoz, hanem a Fideszhez közel álló nagybirtokosokhoz, "oligarchákhoz" került. Ángyán még a frakcióból való kizárását is megkockáztatta akkor, amikor decemberben a földtörvény miatti alkotmánymódosítás ellen szavazott. A politikus azzal indokolta döntését, hogy a kormány nem a családi gazdaságok földhöz jutását betonozza kétharmadba, hanem a tőkeerős nagybirtokosokat. A kormány kitart amellett, hogy a földpályázatok a családi gazdálkodóknak kedveznek.

Tandíj - ilyen nincs, és mégis van

Nem voltak heves tiltakozások akkor, amikor az állam bekebelezte a magánnyugdíjasok vagyonát, volt viszont nagy felzúdulás akkor, amikor a kormány 10 ezerre akarta csökkenteni az államilag támogatott felsőoktatási helyek számát. A diákok és hallgatók a lépést úgy értékelték, hogy a Fidesz-KDNP-kormány gyakorlatilag bevezeti a tandíjat - azt a tandíjat, amely ellen 2008-ban a Fidesz népszavazást íratott ki, és amelynek bevezetése ellen már a kilencvenes évek derekán is felszólaltak, 1998-ban pedig eltörölték. Hoffmann Rózsa, Balog Zoltán és Orbán Viktor is állította, hogy ez nem tandíj, mert a diákok a képzési költségüket diákhitellel fedezhetik, tehát nem kell fizetni senkinek azonnal, ha nem akar.

Diáktüntetés a tandíj ellen

Mi történt?

A kormány a tüntetések hatására előbb 40 ezer, majd 55 ezer ingyenes felsőoktatási helyet ígért. Utána kiderült, hogy a jogászok és közgazdászok ugyanúgy nem kerülhetnek majd be államilag támogatott helyre, így kénytelenek lesznek fizetni azért, hogy tanulhassanak. Ezt akár saját zsebből, akár diákhitelből teszik, mindenképpen tandíjat fizetnek.